Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Ábrahám Imre: A 14-17. századi Nyúl község rövid történetei földrajza
A 14-17. századi Nyúl község rövid történeti földrajza 25 (Nyúl, Incső, Potyond) a szálláshelye is jellemző a kezdetekre: hegyi medence, benyíló völgy és folyóvíz partja. (Megakad a szem a „győztes” helységnév: Nuul alakján, mivel az 1086-os, tehát későbbi összeírásban használt tővéghangzós Nulu ennél korábbi, még ómagyar kori. Kérdés: nem Szent István levelének 1246-os, IV. Béla bakonybéli látogatása idején történt átírásakor cserélődhetett-e a régi név az akkor ismertre?30) Az apátsági prédium korai életébe enged bepillantást két helynév, melyeket ugyan a 14., sőt 16. században jegyeztek föl, de amelyek jóval korábbinak tűnnek: 1346: in loco Enchuful dicto31 1368: in alio loco, qui... Pyckalo vocaretur (uo. 375.), 1552: P’ytkallo (Djk.32 33 34) Az adatokban két személynevet fedezhetünk föl: az Enchvrhctvt az и tővéghangzó árulkodik a koraiságról, a Pyc, Pyt pedig az 1268-as Pythy33 (’István’) alakváltozata („Bene ispán fia, Gergely Pythy nevű szolgáját az apátságnak adja ... ”); az utótagok pedig (fül < lat. fullo ’kallós, ványoló’, ill. kalio ’ua.’) foglalkozásnevek. Belőlük a mindenre kötelezhetők egyik tevékenységéről szerzünk tudomást. Természetesnek vettük az apátsági szőlőtermelői gyakorlatot, de korai voltának a nyomaira is rábukkanhatunk. A most látott Pitkallo szőlőhelynevet a 17. század elején másik nevével együtt jegyzik (Djk. 1617: „... alias Porgornari'3,4), és ha nem csalódunk, a másik név égetéses erdőirtásra utal, vö. népi porgol ’perzsel’. Mivel az égetésnek meg kellett előznie a szőlőtelepítést, itt az egykori szolgák 12-13. századi irtványföldszerzésével találkozhatunk. (A porgoman rokonságban lehet a szintén népi pergolát ’letűzdelt vesszőkerítés’ szóval,35 eszerint a szőlőültetést megelőzhette kerítés-irtás is.) A műveletet véletlenül lokalizálni is tudjuk: „in alio loco, qui Megere vei Pyckalo vocaretur”,36 azt pedig fönt már láttuk, hogy a Megere esetében nagybarátszéli helyről van szó. Ettől a helytől délebbre fekszik „Felkerth alias Chinegé’ (Djk. 162437), amelyik név hasonlóról tudósít: itt a cinegés ligeterdőt irtás után kerítéssel védett szőlőskert váltotta föl. És még egy korai helynév, a Lencsemszere,38 amelyikkel viszont a szolganépség összetételének egy mutatójára kaphatunk igazolást. A FNESz ugyanis a Lencsenpuszta szócikkben a Nemcsény közbeiktatásával a hely előtagjára azt a magyarázatot adja, hogy az a szláv nemein ’német ember’ szóra megy vissza. Adatunkhoz fűzhetjük az ismert tényt, hogy például a kalandozások során német foglyok lettek magyar rabszolgákká. 30RA I. 838. 31PRT VIII. 366. 32GyEL GyKMLt Feudális 2/1552. 33PRT VIII. 261. 34GyEL GyKMLt Feudális 1/1617. 35L. TESz III. 256.: pergolát, ennek 1757-es adata egyezik a porkoláb címszóval. 3ePRT VIII. 375. 37GyEL GyKMLt Feudális 1624. 381368: „vinea in loco Lenchemzere nominato” - PRT VIII. 380.
