Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Ábrahám Imre: A 14-17. századi Nyúl község rövid történetei földrajza
26 Ábrahám Imre 4. És eljött a 13. század, amelyikről szólva - Györffy Györgyöt megerősítve vagy éppen kiegészítve - gazdagabban vagy konkrétabban szólhatunk az eddigiekhez hasonló, vagy azokat meghaladó jelenségekről. A legszembeötlőbb másság az új, a most először látott településforma. Újdonságát ez önmagában hordja, de különös jelentőséget kap azzal, hogy a megelőző bizonytalan szállás elhelyezkedése, sőt szervezeti szintje világossá lesz számunkra. Mert míg a korábbi felől tűnődnünk kellett, hogy vajon az csak prédium volt-e vagy már falu, és hogy hol is volt a központja, addig az őt felváltót mind a korabeli említések, mind a következő századok besorolásai, elhelyező megnevezései a mai helyén élő faluként állítják elénk. Akkorra ugyanis a gazdaságot leginkább szervező első kedvezményezett, a bakonybéli apátság a gazdasági-társadalmi váltás, a hűbéri kötődések alsóbb szinteken való érvényesülése, valamint a telkes gazdálkodásra való átállás kényszerét követve egy új helyen, a keleti dombok lábától kevéssé beljebb kialakította a szalagtelkes, századokon át változatlan falut. Ez az egységes, tagolatlan, későbbi terminussal Nagynyúlnak nevezett település, melyet az 1283-as VárosnyúHal azonosnak vehetünk, és amelyik még ugyanebben a században testvért kapott maga mellé: Kisnyúlt, ahova a jelek szerint a IV. Bélától birtokrészt kapott túróéi premontreiek népe húzódott.39 Magának a gazdasági-társadalmi váltásnak folyománya lett a határhasználat új viszonyoknak megfelelő másféle módja: megváltozott a talajváltó rendszer, és a rendszertelent fölváltotta a szabályozott.40 Ennek helyi vetületéről, érvényesüléséről mindössze két továbbélő dűlőnevünk tanúskodik a 19. századból: a Lakó Nyilas és a Kettős Földek Düllője.41 Az első a nomád földközösséget meghaladó nyilas osztás formára, míg a második a vetőkényszerbeli kétnyomásos rendszerre emlékezik. A másik máig ható változás, hogy a korábbi faluhatár peremén újabb birtokok, ill. kisebb, rövid életűnek tűnő települések tűnnek föl, amelyek a markáns történelmi események vagy egyszerűen a középkori falupusztulások során elvesznek, határuk ill. a birtokrészek pedig attól fogva a nyúli határ tartozékai lesznek. Közülük hárommal egy tatárjárás utáni birtokegyezmény leírásában találkozunk: „... ad locum Fyrrestelukarra ... iuxta Pethlend ... ad villam Cruciferoruni\42 (Kettejük neve ma is ott él a Fürjestelekből Tüzestelekre módosult, illetve a latinból magyarrá lett Keresztes dűlők nevében.43 Ezek lehetővé teszik lokalizálásukat is a határ északi szegletében.) A szomszédjukba helyezhető Petlend Lengyel Alfréd szerint ugyan a nagybaráti határba olvadt, de egyes részeit ugyanő a pannonhalmi apátság birtokai közé tartozónak mondja,44 és ezek azonosnak vehetők a nyúli határ Pándzsán túli területével, amelyet Györffy György az Albeus-féle 1237-40 39ÁŰO II. 5. 40Eperjessy: Falu, 163. 41GyMS megye földrajzi nevei 139—140. 42 Györffy: Történeti földrajz II. 581. 43GyMS megye földrajzi nevei, 137. (Vö. uo. 210.: K_2 Jánosdombi és vasútra d, ahol ennek a szomszédos dombnak a neve összekacsint Czech János jegyzetével: „vulgo János Pap országa!’. Fehér Ipoly (szerk.): Győr megye és város egyetemes leírása. Bp. 1874. (a továbbiakban: Fehér: Győr) 475. 44Lengyel: Pusztult falvak 51.
