Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
A JEZSUITÁK LETELEPEDÉSE ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÁS A 221 tói a Gregoróczy-telekért kárpótlásul egy minden adótól és polgári tehertől mentes bécsi házat kértek, az elidegenített polgári házak után pedig évi 25 forintos cenzust követeltek. Kérték, hogy a társaság újabb telket, házat vagy birtokot ne kaphasson, és hogy a jezsuiták csak akkor vehessék át az épületeket, ha a három háztulajdonos a káptalan előtt nyilatkozik ingatlanjának átengedéséről. A káptalan a jezsuiták győri működését is szerette volna befolyásolni. Szorgalmazták, hogy magyar és horvát nyelvű szerzeteseket a társaság nagyobb arányban küldjön Győrbe, mint más nyelvűeket. II. Ferdinándtól kértek biztosítékot, hogy a székesegyház, annak kápolnái vagy oltárai ne kerülhessenek a jezsuiták felügyelete alá, nehogy az azokból származó jövedelem a társaságot illesse. Kérték továbbá, hogy délelőtti prédikáció ezentúl is csak a székesegyházban lehessen - a hívek együtt tartása érdekében. A körmenetekre, valamint a kanonokok és más kiválóságok temetésére a gimnázium tanulói vonuljanak ki a püspök vagy helytartója rendelkezése szerint. Az elemi iskola maradjon régi helyén, tanulóit a káptalan iskolamestere tanítsa. Ha a jezsuiták tanítványai súlyos bűntettet követnek el, a polgári bíróság büntesse őket. Ha pedig a szerzetesek bármilyen okból Győr elhagyására kényszerülnének, ne térhessenek vissza, a kollégium és iskola telke és épületei szádjának vissza a káptalanra mint földesúrra. Dallos Miklós válaszában igyekezett megnyugtatni a kanonokokat: a jezsuiták nem fognak terjeszkedni, a karok és rendek ellenkezéseitől nem kell tartaniuk, a káptalan birtokainak ilyen célra való átadása pedig nem jelenti a kanonokok esküszegését. Fogadják el a király akaratát, és bízzanak a jezsuita rend vezetésében, hogy megfelelő számú és alkalmas rendtagot fognak Győrbe küldeni. Dallos sokallta a házakért kért cenzust, a királytól követelt ház helyett pedig egyik saját házát ajánlotta fel. Ne akadékoskodjanak, kicsinyes követelésekkel ne hátráltassák a tanítás megkezdését, mert úgy tűnik, mintha szándékuk csak a jezsuiták letelepedésének megakadályozása lenne - írta, és arra kérte a káptalant, hogy megjegyzései szerint módosítsa kívánalmait.67 A káptalan győzködéséből Pázmány Péter is kivette a részét. Levelekben igyekezett meggyőzni a kanonokokat, hogy békésen és méltányosan intézzék el az ügyet.68 Feltételeik közül csak hármat kifogásolt. A megegyezés érdekében a káptalan két tagjának Vágsellyére küldését kérte. Pázmány ugyanis ott tartózkodott, és a káptalannak a társasággal való megegyezéséhez Káldi Györgyöt is Sellyére akarta hívni. Az érsek jelenlétében való egyezkedés feltehetően elmaradt, bár a telkek és házak átadására 1627 októberében sor került. A káptalannal való megegyezés azonban majd két évvel későbbre tolódott. 1628 telén a győri káptalan pontjai már Muzio Vitelleschi rendfőnök elé is eljutottak. Kristofor Dombrinnak69 írott válaszában konkrétan meg nem nevezett mél67Dallos válasza a káptalan pontjaira (1627. okt. 1-3.): GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3828., a források részletes kivonatait 1. Acsay: Főgimnázium 19-20. 68Pázmány levelei a győri káptalanhoz (1627. okt. 7., 18.): GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3819., GyEL GyKMLt Cth VII. nr. 332., kiadásuk: Hanuy: Pázmány 654-655. (438. sz.), 660- 661. (443. sz.). e9Kristofor Dombrin (1572 k.-1631) horvát származású jezsuita, 1615-ben, 1618-ban, majd 1623-1626 az osztrák tartományfőnökök társa („socius”), 1627-1629 osztrák tartományfőnök, 1. Lukács: Catalogi I. 655-656.
