Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
222 Kádár Zsófia tánytalan követeléseket kifogásolt, amelyek mérlegelését a tartományfőnökre bízta, az ügy végkimeneteléről pedig további tájékoztatást kért.70 A káptalan a jezsuiták letelepítésével kapcsolatos aktuális feltételeit 1629 nyarán küldte el Dombrinnak, akinek a válasza július 7. után kerülhetett a káptalani gyűlés elé.71 A tárgyalások szálát ennek hatására Dallos is újra felvette. Fennmaradtak naplójegyzetei a káptalannal és Káldi Györggyel folytatott tárgyalásokról.72 73 74 A székeskáptalan jogainak biztosításáról II. Ferdinánd és a jezsuita rend részéről Kristofor Dombrin is oklevelet állított ki.'3 A megegyezés a káptalan korábbi feltételeihez képest néhány ponton tért el. Annak eldöntését, hogy a telkek átadása jelent-e esküszegést, a püspökre bízták. Anyagilag méltányos kompromisszum született: a káptalan 800 forintot kapott a Gregoróczy-telekért, amely felett a káptalani joghatóságot elismerték a jezsuiták. A polgári házakért a társaság évi 15 forintos cenzus fizetését vállalta. Leszögezték, hogy a város földesura a káptalan, és a jezsuiták a városon belül nem terjeszkedhetnek, de a városfalakon kívül vásárolhatnak kertet. Ha a társaság Győr elhagyására kényszerülne, az iskola a káptalanra száll vissza, a társaságot az épületek ára sem illeti meg. A káptalan viszont megígérte, hogy ebben az esetben a jezsuiták későbbi visszatérését nem akadályozza meg. A jezsuitákra bízták, hány rendtagot küldenek Győrbe. A délelőtti prédikációk kapcsán az érsekre és a győri püspökre ruházták a döntés jogát, a jezsuitáknak megengedték, hogy katekizáló beszédeket tartsanak délután is. A tanulók által elkövetett bűntetteket pedig súlyosságuk mértéke szerint más-más bíróság elé utalták. Mire 1629 júliusában Dallos Miklós és a jezsuiták megegyeztek a káptalannal, a társaság már Győr mindennapjainak részévé vált: évek óta tanítottak, prédikáltak, misszióztak a városban és környékén. A kanonokok lassan hozzászokhattak a szerzetesek jelenlétéhez, bár terjeszkedésüknek továbbra is ellenálltak. A jezsuiták azonban megszolgálták Dallos és utódai támogatását a barokk Győr megszületésének szellemi előkészítésével. A jezsuiták letelepedése és tevékenysége Győrben Acsay Ferenc gimnáziumtörténeti munkájának első alfejezetében (A Jézustársaság letelepedése) hosszasan taglalja a kollégium helyének kijelölése és épületeinek megszerzése miatt kialakult konfliktusokat. Röviden megidézi az alapítás pillanatát: Káldi Györgynek a szülőkhöz intézett felhívását, hogy gyermekeiket küldjék el a megnyíló iskolába.'4 A gimnázium belső történetének ismertetését következetesen az 1630. évvel (1629/30. tanévvel) kezdi. A jezsuiták 1630 előtti 70ARSI Austr. vol. 4. I. 44. p. (1628. dec. 4.). 71 Dombrin válasza a káptalannak: GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3837. 72Dallos naplójegyzetei (1629. szept. 30., okt. 1., 3., 12., 21—25., nov. 8-9.): GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3833., 3834. 73Fennmaradt a megegyezés két fogalmazványa és a tisztázata (1629. júl. 11-12.): GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3832., 3835., 3836. A megegyezés kivonatát 1. Acsay: Főgimnázium 22-23. 74 Acsay: Főgimnázium 23.
