Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
(Fertó-)szentmiklósi anyaegyházközség 161 Fontos dátum volt az 1721-es esztendő is, mert a szentmiklósi plébánián ekkor kezdték el az újszülöttek születési és keresztelési idejének anyakönyvezését, természetesen az akkor odatartozó agyagosiakkal, petőháziakkal, szerdahelyiekkel és szergényiekekkel egyetemben. Ebből az időszakból is maradt fenn végrendelkezés, nevezetesen a szerdahelyi középbirtokos Bezerédi Pál 1720. szeptember 10-i testamentuma,59 60 amely az egyházra vonatkozóan az alábbi meghagyásokat tartalmazta: soproni ferenceseknek gyászzenés misére 20 ft., a szentmiklósi, süttöri, vámoscsaládi és nicki plébánosoknak 5-5 ft. szentmisére, kriptára 25 ft., misékre 20 ft. 1726. május 30-ától 1738-ig Szily Márton lett a helyi plébános, akinek idejében (1726-tól) az anyakönyvezés a megholtakra és a házasultakra is kiterjedt. Szily idejében két egyházlátogatás61 is lezajlott (1733 és 1735). Az 1733-as egyházlátogatási jegyzőkönyv megállapította, hogy a szentmiklósi kőből és téglából épített templom ép tetővel rendelkezik, és a szükséges felszerelésekkel jól ellátott. (Ez utóbbi megállapítás alapján azt kell feltételezni, hogy az 1722. évi súlyos tűzeset idején mégis csak több mindent időben ki tudtak menteni a templomból, illetőleg a sekrestyéből.) A petőházi templom62 szintén kőből és téglából épült, tornya fából készült, míg Szergénynek javításra szoruló, fából készült imaháza van. Ez utóbbival kapcsolatosan okvetlenül vissza kell utalni egy 1631-ben felvett evangélikus egyházlátogatási jegyzőkönyv idevonatkozó feljegyzésére: „ Volt ebben a filiálisban régebben templom is, mely a mezőben a csöbösi út mellett volt, mely immár teljességgel elpusztult, melyet Szent Márton templomának hívtak. Volt ehhez papi vagy prédikátori ház is.”63 Az anyaegyházközség és filiáinak vagyonát illetőleg jövedelmeit valamint a templom, plébánia és iskola állapotát részletező 1733-as beszámolóból64 az alábbiakat emeljük ki: Az évi teljes jövedelem 228 ft. 50 dénárt ért el. Kiragadott nagyobb tételek: 100 ft. készpénz a mezőváros közösségétől, a stólapénz (készpénzben és természetben) 32 ft. 69,5 d., a két plébánosi jobbágytól 10-10 ft. házbér, a perselypénz, amelyet a legkisebb tételek között találjuk, mindössze évi 2 ft. 50 d.-t tett ki. Megtudhatjuk, hogy a ház, amelyben a szentmiklósi tanító és egyúttal orgonista (kántor) lakott romos, és javításra szorul. A szentmiklósi tanító feladatai közé tartozott az is, hogy a szőlőtermés megvédése érdekében a jégesővel fenyegető viharfelhőket harangozással kellett szétoszlatnia, elűznie. Ezért a munkájáért minden szőlősgazda (ideértve a nemeseket is) musttal tartozott neki, mely összességében évi 5 akónyit tett ki. A tanító az ebből készült borát szabadon kimérhette. 59 Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei. Bp. 19562. 519. 60MOL Bezerédi It. (P 58) 1. cs. fase. B. nr. 26. 61GyEL PL Can. Vis. vol. 26. 25-28. ill. vol. 40. 55-70. 62GyEL PL Can. Vis. vol. 39/3. Fertőszentmiklós (II. szakasz). (Zeke István petőházai földesúr 1700-ban építteti meg a Szentháromságról elnevezett templomot (sekrestye és torony nélkül). 63Adattár VI. 16. 64GyEL PL Conscriptiones, informationes et relationes, Comitatus Soproniensis, Fertőszentmiklós (a továbbiakban: Conscriptiones, Fertőszentmiklós) 1733.
