Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
Horváth László 162 Az összeírás65 többek között felsorolja, hogy a petőháziak temploma rendelkezik a legszükségesebb felszerelésekkel, és az épület jól fedett. Az agyagosi és a szergényi hívőknek az imaháza Szergényben van, ahol van tanító, akinek házacskája azonban romos és javításra szorul. Az 1735-ös egyházlátogatási jegyzőkönyv a katolikusok számát 778 főre teszi és megemlíti, hogy Szentmiklóson egy izraelita család él. Szily Szentmiklósról elkerülve a későbbiekben a vasvári kanonoki címet is elnyerte. Végrendeletének66 tanúsága szerint jelentős magánvagyonnal rendelkezett, melyből többek között a szentmiklósi templomra, valamint néhány szentmiklósi személyre is tett meghagyásokat. A róla alkotott képhez hozzátartozik azonban az is, hogy neve egy 1731-ben felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvben67 - többekkel egyetemben - mint gyanúsított szentmiklósi zug-borkimérő szerepel. Egy 1739-ből fennmaradt folyamodványban68 az éppen plébános nélkül maradt „Fertő Szent Miklósi Parochabeliek’ azzal a kéréssel fordultak a vicarius úrhoz, hogy az ott működő Pater Palkovics káplánt nevezze ki „ lelki atyjóknak’, mivel nagyon meg vannak vele elégedve. A szentmiklósi híveknek ez a kérése nem teljesült, hiszen a plébánosok sorában Nagy János következett (1739-1753), aki ezt megelőzően hat éven át Csapod plébánosa volt, és aki filozófiai tanulmányait Pozsonyban, a teológiait pedig Győrben végezte. Szentmiklóson ez időben a zömében magyar származású lakosság mellett, nem kevés német nyelvű család is élt.69 Ide vonatkozóan érdemes utalni egy későbbi egyházlátogatási jegyzőkönyvben foglaltakra, nevezetesen, hogy noha Szentmiklóson és a filiákon döntően a magyar nyelv a használatos, de a plébános még az 1780-as években is a német nyelven történő gyónást is elfogadta.70 Az 1748-as egyházlátogatási jegyzőkönyv a katolikusok számát hozzávetőlegesen 1000 főre, ugyanakkor az evangélikusok számat mindössze kettőre teszi. Nagy János plébánosi működését lezáró elszámolási összesítés71 szerint az ő idejében mind az egyházközséget, mind pedig saját személyét érintően nem kevés rendezetlen tartozás keletkezett, illetőleg halmozódott fel. Ugyanakkor egy későbbi, 1762-ben vármegyei tisztségviselők által vezetett és felvett jegyzőkönyv72 tanúsága szerint mind helyben, mind pedig a filiákon a „Plébános uram hivatallyában vagyon sok panasz: hogy gyóntatásra, keresztelésre, betegek szentségekkel való provisiójára nem szorgalmatok’. Kiderül a jegyzőkönyvből az is, hogy ez időben a szentmiklósi templomban gyakran prédikált soproni ferences pap. 65GyEL PL Conscriptiones, Fertőszentmiklós, 1733. 66Szombathelyi Püspöki Levéltár, Littera A, nr. 14. (1764). 67MOL Esterházy It. (P 107) Rep. 16. fase. C. nr. 132. 68GyEL PL Parochalia, Fertőszentmiklós. 69Egyértelmű utalás az Esterházyak által a 18. század elején Szentmiklósra is betelepített német nyelvű jobbágycsaládokra, akik révén többek között a német uradalmakban már alkalmazott birtoktulajdonlási rendtartás bevezetését kívánták a szentmiklósi uradalomban (is) felgyorsítani. 70GyEL PL Can. Vis. vol. 51. 237-264. 71GyEL PL Végrendeletek (a továbbiakban: Testamenta) nr. 555. 72GyMSMSL Acta Juridica, Esterházy cs. tóm. 2. fasc. 3. nr. 108.
