Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
160 Horváth László Az iskolában a katolikus, 35 éves, Pozsony környékéről származó Stahovits Ferenc tanított, az iskola és egyben a tanító éves jövedelmét tizennyolc hold föld, kettő rét és egy szőlő biztosította, ugyanakkor a petőháziaktól évi 20 ft. készpénzt kapott. Természetesen a plébánoshoz hasonlóan az egyházi szertartásokon való közreműködése után (Szentmiklósról és Szerdahelyről) stólapénz is megillette. Ujváryt Velenczey Antal (1699-1701), majd Acsády Ádám (1701- 1703) plébánosok követték. A Sopron megyét érintő, kuruc-labanc háborúskodás idején Zádory Mihály (1704-1707) illetőleg Jankovich Péter (1706-1714)54 vezette a plébániát. Zádory Mihály plébános az 1706. és 1707. esztendőben szokatlan feladatot vállalt el: A csapataival Sopront (is) támadó Bezerédi Mihály kuruc brigadéros és a körülzárt - labanc kézen lévő - városban székelő vármegyei és városi vezetők között folytatott tárgyalásokon a plébános közvetítőként képviselte Bezerédi álláspontját. Ezek a tárgyalások elsősorban az aratás és a szüret normális lefolytathatóságának biztosítása érdekében kialakítandó tűzszüneti feltételekre irányultak.55 Jankovich plébános idejében történt, hogy a kurucok behatolva a templomba az oltárt megrongálták.56 Jankovichot 1714-ben Nyitrai István követte a plébánián, akinek idejében (1714-ben) egyházlátogatás is történt. A jegyzőkönyvben a szentmiklósi templom keletkezési idejére vonatkozóan az áll, hogy az nagyon régi és az emlékezet határán kívül esik. Ugyanakkor a jegyzőkönyv kiemeli, hogy a mezőváros lakói, köztük az itt élő nemesek a templom épületére sokat áldoznak. 1719-től Orbán Mátyás, utána pedig 1721-től Lassek Ferenc következett, akinek működési idejében 1722. szeptember 19-én kitört tűzben a mezőváros döntő része, közte a plébánia és a templom is leégett. Ez utóbbi annál is inkább lesújtó lehetetett, mivel mindössze kilenc esztendő telt el a török csapatok okozta templomkárok helyreállításának befejezése (1713) óta. A tűz rombolását egy korabeli levélrészlet57 így összegezte: „az templomban meg az kriptában is megégtek az koporsók, minden paramentuma [miseruhahája], oltárai elégtek, az harangok elolvadtak..” A kriptában megégett koporsókra vonatkozóan a levélrészlet vélhetően túloz, hiszen az 1900-as évek elején a templom padozatának javítása során feltárult kripta előkamrájáról írt részletes beszámoló semminemű esetleges égési nyomokat nem említ.58 Az ekkor teljesen kiégett templom a mai alakjában vélhetően 1725-re épült fel. Sopron város a Szentlélek templom egyik oltárának átadásával sietett a súlyos tűzkárt ért szentmiklósiak megsegítésére.59 54 Jankovich regnálási idejének kezdetét a MKL (III. 642.) 1706-ra teszi. Ezzel szemben Sopron város és Bezerédi Imre között folyó tárgyalásokkal kapcsolatosan fennmaradt (1706. szept. 9., 1706. okt. 16. és 1707. aug. 12. keltezésű) iratanyagokban Zádory Mihály egyértelműen, mint szentmiklósi plébános szerepel. (GyMSMSL Nemesi Közgyűlés Iratai, 1706. nr. 4. és 16., valamint 1707. nr. 1.) 56Erről részletesen: Horváth László: Adatok a (fertó-)szentmiklósi plébános kuruc kori közvetítői szerep vállalásáról. Kézirat 2007. 56GyEL PL Can. Vis. vol. 39/3. Fertőszentmiklós (I. szakasz) (Erről a Soproni Hírlap 1935. február 10-i számában Szalay Lajos fertőszentmiklósi iskolaigazgató tollából cikk jelent meg.) 57Bártfai Szabó László (szerk.): Gróf Széchényi György levelei báró Ebergényi Lászlóhoz. Bp. 1929. II. 1074. 58 Szalay Lajos: Tallózás a szentmiklósi kriptánál. Soproni Hírlap, 1943. július 7. (a továbbiakban: Szalay: Tallózás).
