Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
(Fertó-)szentmiklósi anyaegyházközség 159 1663-ban már a filozófus és teológus végzettségű Pentiker János43 a szentmiklósi plébános. Plébánosi jövedelme a 17 és fél hold föld, kettő rét és egy szőlő, valamint a közösségtől kapott évi 100 forint készpénzből adódik össze. Ezenkívül megkapta még a gabona- és a bordézsma tizenhatod részét. Az 1660-ban az evangélikusoktól visszaszerzett templomot Szent Miklós napján felszentelték és helyreállították. A templomban a szószék kőből, a karzat pedig fából készült. A szentségház (tabernákulum) falazaton állt. A köböl épült templomtoronyban két harang van. A karókkal bekerített temetőben csontház44 nem volt. A lakosság részben katolikus, részben eretnek (értsd: evangélikus). Az iskolában a katolikus Szentandrási Gáspár tanított. Szentmiklósról az 1663 és 1697 közötti időszak plébánosaira vonatkozóan jelenleg az alábbi nevek és regnálási évszámok ismertek: Kardos István (1670 k., 167745), Mikos Ferenc (1682,46 1 690,47 1693,48 169449) Mózer Ádám (1684 k.), Ujváry Gergely (1691,50 1693,51 1696). Egy a Kardos plébános idejéből fennmaradt végrendeletben52 a testáló (Varga Ilona, Szentmiklós, 1675. december 28.) készpénzt hagy a templomra. A következő, 1697. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv53 az 1683-ban, a mezővároson átvonult, a templomot is felgyújtó török segédcsapatok dúlásának nyomait (14 évvel az események után!) így foglalta össze: A templomhajó (corpus) tető nélküli, míg a szentély és a sekrestye felett van boltozat. Ugyanakkor az eddigi jegyzőkönyvekhez viszonyítva jóval gazdagabb a szertartásokhoz szükséges tárgyak, ruhák és kellékek felsorolása, csupán példaként kiragadva: 4 kehely, 9 különböző színű kehelytakaró, 5 oltárterítő. Megtudhatjuk továbbá, hogy templom leltárában 12 könyv szerepel. A templom jövedelmét (az ingatlanokból származó bevételek mellett) az is növeli, hogy Tholnay Dániel az ikvai vízimalma után évi öt kereszt gabonát adott a templom részére, ennek ellentételezéseként a közösség évente hét alkalommal biztosított egy embert a malom körül feltorlódó munkák kisegítésére. Az 1697. évi egyházlátogatás idején a 34 éves, Komárom megyei Ujváry Gergely a plébános, akit a közösség évi 100 ft. készpénzzel és hat hold föld megművelésével támogat. A maradék tizenkét hold földjének és az egy szőlőterületének műveltetéséről a plébánosnak kell gondoskodnia. Az összesen 979 lélekszámból (Szentmiklós, Szerdahely és Petőháza) mindössze 11 az evangélikus. Születési anyakönyvet ekkor már vezetnek, ez azonban mind a mai napig nem bukkant elő. 43GyEL PL Can. Vis. vol. 8/c 102-103. 44Csontház (latinul ossarium): „A középkorban a temetőben emelt olyan kisebb kápolnaszerű épület, melybe új sírok ásása alkalmából a temető szentelt földjében talált csontokat hányták Pallas Nagy Lexikona IV. Bp. 1893. 769. 45MOL Esterházy It. (P 108) Rep. 16. fase. C. nr. 123. 46MOL Széchényi család levéltára (P 623) II. nr. 10. 47MOL Bezerédi It. (P 58) 1. cs. fase. D. nr. 69. 48GyMSMSL Zeke lt. 13. d. fasc. 12. nr. 33. 49MOL Bezerédi It. (P 58) 1. cs. fasc. F. nr. 152. 50GyMSMSL Zeke lt. 22. d. fasc. 25. nr. 66. 51GyMSMSL Zeke lt. 13. d. fasc. 13. nr. 22. 52GyMSMSL Zeke lt. 22. d. fasc. 25. nr. 65. 53GyEL PL Can. Vis. vol. 16. 126-129.
