Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
158 Horváth László mutatja be az istentiszteletet. Mindenesetre ennek a háznak a helye egy 113 évvel későbbi szentmiklósi jobbágy- és zsellérház összeírás39 révén jól körülhatárolható. Ugyanakkor egy másik feljegyzésből40 az is egyértelműen azonosítható, hogy a katolikus .szükség-templom” helyének meghatározhatóságában fontos szerepet játszó ún. Sártory-ház a Szentmiklósról Röjtökre vezető országút településen belüli utcasorán helyezkedett el. Ezen adatok ismeretében az egykori katolikus szükségtemplom helye a mai Szent István utca/Malom utca elágazás környékére tehető. 1651 körül Szerdahelyről és Petőházáról összesen 16 katolikus jobbágyot, zsellért és háznélküli zsellért rögzít az egyházlátogatási jegyzőkönyv. A plébánia készpénzes jövedelme a jobbágyoktól 80 d., a zsellérektől 40 d., a lakóktól pedig 10 d. évente, és emellett még 6 hold szántót felszántanak, bevetnek és learatnak. A földesúr egy egész sessió szántót és rétet biztosít a plébánosnak. A stólapénz tételei azonosak a prédikátornál és a plébánosnál. Készpénzbeli jövedelme a prédikátornak évi 100 forint. 1-1 szőlője van a prédikátornak és a rectornak. Emellett a prédikátornak van rétje és két sesszió szántója. Az iskolaházhoz tartozott fél sessió szántóföld. Pozsgayt Váradi István plébános követi, akinek a működési idejében 1659- ben egyházlátogatás történt.41 A plébános anyagi helyzetének - Nádasdy földesúr támogatásával történt - egyértelmű megerősödését jelzi a 16 hold föld és a rétek jövedelme mellett, a készpénz (évi 100 ft.) valamint a természetbeni (évi hat hordó bor, két sótömb) juttatás is. Emellett még öt helységből (Szentmiklós, Szerdahely, Petőháza, Endréd és Süttör) sedecima42 is járt neki. Ez utóbbi alapján joggal feltételezhető, hogy a szentmiklósi, immár katolikus anyaegyházközséghez ez időben a felsorolt négy filia tartozott. A jegyzőkönyv ugyanakkor azt is rögzíti, hogy Szentmiklóson kevés a katolikus, és azok is a legszegényebbek közül valók. Az evangélikusok kezén lévő templomról azt rögzítették az egyházlátogatók, hogy az tisztességesen karbantartott és oltára felett a keresztre feszített Krisztus képe látható. A kőből épült templomtoronyban harangok vannak. Továbbá megtudhatjuk azt is, hogy a mezőváros közepén álló templom mellett helyezkedik el a temető. Miután a katolikusoknak harangja nem volt, így alkalmazkodniuk kellett evangélikusok harangozásához; temetéseknél pedig -minthogy saját tanítójuk sem volt - kántorként az evangélikus iskolamestert voltak kénytelenek igénybe venni. A gyengülő prédikátori és az erősödő plébánosi pozicióra utal az is, hogy a hivatalosan még a prédikátorhoz „való” két jobbágy közül az egyik már a plébánost szolgálja. 39„ Vagyon utoljára Madarász, vagy Karaffáné Aszonyomnak még egy Jobágháza Méltósághős Herczeg иду nevezett Sártory, és Malom Kis utcza, vagy Sziárto Mester Mélt[oság]hos Herczegh Embere Házának Szomszédságában, mely Madarász Jobág Ház az előtt sok Esztendőkvel a ' Catholiusok Temploma volt.” (GyMSMSL Acta Juridica, tom. 2. Esterházy cs. fasc. 10. nr. 294/K) 40GyMSMSL Acta Juridica, tom 2. Bella cs. nr. 1-3. 41GyEL PL Can. Vis. vol. 5. 20-22. 42 A földesúrnak járó gabonadézsma tizenhatod része, mely a település prédikátorát illetőleg plébánosát illette meg.
