Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
(Fert6-)szentmiklósi anyaegyházközség 153 nak évi 100 forint készpénzt juttatott. Ugyanakkor a templomhoz (1590-ben) az alábbi ingatlanok tartoztak: két hold föld, kettő rét és egy szőlő, az ebből származó jövedelmet a templom, a prédikátorház és az evangélikus iskola működtetésére fordították. Ezen kívül a prédikátorság fenntartását szolgálta még a céhmesterek által évenként az egyházközség tagjaitól begyűjtött gabona, vagy azt kiváltó készpénz. 1576-ban a jobbágyok és a legalább 3 holdon gazdálkodó, házzal és saját igavonó állattal rendelkező zsellérek egy köböl10 11 gabonával, míg a házatlan zsellérek tíz dénárral, vagy ezt kiválthatóan egy napi robottal tartoztak. A petőházaiak éppen ennek a hozzájárulásnak a mértékét sokallták, és ezért éveken át jelentősen kevesebbel járultak hozzá a szentmiklósi prédikátorság fenntartási költségeihez. A felgyülemlett hátralék (mintegy 100 köbölnyi gabona) kiegyenlítése érdekében peres eljárásra került sor. A szembenálló felek: az egyik oldalon Klaszekovics, a Szentmiklóson székelő prédikátor mint felperes, a másik oldalon pedig a petőházai jobbágyok és zsellérek képviseletében Zeke János földesúr özvegye, Szempczei Orsolya mint alperes állt. Az úriszéki tárgyalás12 Petőházán 1610. április 14-én folyt le, ahol végül is Klaszekovicsnak adtak igazat. Megerősítették, hogy a még 1576-ban a prédikátorságra vonatkozóan Szentmiklós, Süttör, Endréd, és Petőháza településekkel kötött szerződésben megszabott módon kell a petőháziaknak is a hozzájárulást megadni. Klaszekovics prédikátorsága (1576-1620) idején 1598-ban, 1605-ben és 1611- ben13 is történt (evangélikus) egyházlátogatás Szentmiklóson, de ezek jegyzőkönyve nem maradt fenn. Érdemes megemlíteni, hogy Klaszekovics superintendánsi rangban 1612-től egészen az 1620-ban bekövetkezett haláláig a dunántúli egyházkerület püspöki tisztét látta el, szentmiklósi székhellyel.14 1622 és 1634 között, a wittenbergi egyetemen két évig tanult Galgóczy Miklós lett Szentmiklós lelkésze, később pedig esperese. A szentmiklósi evangélikus anyaegyházközség, a prédikátor, a prédikátor ház, az iskolaház valamint a tanító jövedelméről az 1631. évi evangélikus egyházlátogatási jegyzőkönyv15 alapján nyerhetünk némi betekintést. Ekkor már csak Szerdahely és Petőháza tartozott filiaként a szentmiklósi anyaegyházközséghez. Az ún. templomföldeket (11 hold szántót és 3 rétet) bérbeadták, és a befolyó összeg a templom kasszájába került. A prédikátorság fenntartási költségeit egyrészt a már fentebb ismertetett gabonakivetés, másrészt a Szentmiklós, Szerdahely és Petőháza lakóitól beszedett összesen évi 100 forint készpénz biztosította, melynek begyűjtéséről ezt olvashatjuk: „ A pénz fizetésének módja ez: ház számra föl vetik, és két terminusra Szent György [ápr. 24.] és Szent Mihály napjára [szept. 29.] meg fizetik.” A szentmiklósi templom jövedel10Mezővárosi rangra utaló eddigi legkorábbi adat egy 1578-ban írt záloglevélben olvasható. MÓL Esterházy család hercegi ágának levéltára (a továbbiakban: Esterházy It.) (P 108) Rep. 16., fase. C, nr. 102 et A. 111 köböl (mint térfogatsúly) = 75 kg búza vagy 68 kg rozs. 12GyMSMSL Zeke család levéltára (a továbbiakban: Zeke It.) 1. d. fasc. 2. nr. 29. l3Stromp László (szerk.): Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár VI. Bp. 1907. (a továbbiakban: Adattár VI.) 12-13. 14Payr: Egyházkerület 95. 15Adattár VI. 11-15.
