Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
154 Horváth László mét némiképp gyarapította, hogy Kovacsics Márton Szentmiklóson az Ikva-pataki újonnan épített vízimalma után sabbatalist16 adott a templom épületére. A prédikátor ház bevételét a szentmiklósi határból öt hold föld és kettő rét, a petőházi határból pedig három hold föld jövedelme biztosította. Volt ugyan a szentmiklósi Agghegyen egy szőlő is „kit el hattak pusztulni'. A már fentebb is említett, a prédikátort szolgáló két egészhelyes jobbágy sessió helyéről ezt olvashatjuk: „ vagyon két ház jobbágy Szerdahely felől a váras17 végén egymás mellett, az Iqua vize mellett'. A prédikátor az általa nyújtott egyházi szolgáltatásokért ún. stólapénzt kapott. így esketésnél új házasok esetén 20 dénár (továbbiakban d.), két özvegy esketésénél 80 d., keresztelésnél egy kappan vagy 12 d., introductiónál18 4 d., a temetési prédikációnál ha a temetőben19 temették el 40 d., amennyiben a templomban (tehát a kriptában) úgy 1 forint „a templom épületéré' és 40 d. a prédikációra volt a stólapénz összege. Ez az egyházlátogatási jegyzőkönyv rögzítette azt is, hogy a szarvasmarhákat őrző csordások és az egyházi személyek (helyi prédikátorok) kölcsönösen egymásnak „semmi fizetéssel nem tartoznak'. A szentmiklósi (evangélikus) iskola létezését igazoló - általam ismert - legkorábbi írásos adat 1587-ből maradt fenn.20 Arra vonatkozóan, hogy a vizsgált korszakot megelőzően működött-e Szentmiklóson ún. plébánia-iskola, bizonyító adatot nem ismerek. Az iskoláról az 1631. évi lövői egyházlátogatási jegyzőkönyvben is történik említés, ahol is Szöts Pál, 80 év körüli helyi lakos vallomásából feljegyezték: „Ezen földön az én emlékezetemre elein csak Sárvárott, Csepregen, Kőszegen és Sopronban volt, ezenkívül sohul nem volt iskola, hanem rendeltek azután Szentmiklósra, Lozsra és Lövőre.''21 Az iskolaház jövedelmét egy egész sessió (kerekítve 18,5 hold szántó és 3 rét) biztosította. A tanító - akit ekkor rectornak neveztek - Petőházáról, az ottani jegyzői teendők ellátásáért valamint a különböző egyházi szertartásokban való segédkezéséért összesen évi 20 ft. készpénzt kapott. Ezen kívül a petőháziak 3 hold földet megszántottak és el is vetettek részére. Emellett a gyerekek tanítása után is járt neki némi készpénz, negyedévenként 25 d., német gyermekek után 1 ft. Az évi négy szentmiklósi vásár alkalmával ún. sokadalompénzt kapott a tanító, helyi ta16A hétvégi (szombat estétől vasárnap estig történő) őrlésnél a molnár az őrlési díjat vagy részt az egyháznak juttatja. 17„váras” = mezőváros. A leírás alapján ez a két prédikátori jobbágytelek, illetőleg ház a mai Szent István utca nyugati oldalának megfeleltethető egykori utcarésznek a két utolsó beltelkén állt. (Szentmiklóson ezek a prédikátori majd plébánosi jobbágyházak egészen az 1848. évi jobbágyfelszabadításig mindvégig itt helyezkedtek el.) 18Más néven egyházkelő; szülés után az ágyból felkelő és első útjaként a templomba hálaadásra siető anyát a pap egy külön szertartás keretében vezette be a templomba. (Dóka Klára: Segédanyag az egyházlátogatási jegyzőkönyvek feldolgozásához. Bp. 1991. 55.) 19„... akit a templomon kívül itt kinn [ti. közvetlenül a templom mellett lévő temetőben - a szerző] temetnek ...” 20MOL U&C fasc. 12. nr. 42b. 21 Adattár VI. 44.
