Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Frederik Federmayer: Nováki Andreasich Mátyás. A győri káptalan jegyzőjének életútja
122 Frederik Federmayer lyek Hennyey Miklós és Pál halála után háramlottak vissza a királyra.12 Mivel ezek a falvak az oszmán hódoltság területén feküdtek, kérdéses, hogy Andreasich ténylegesen mennyire vehette birtokba, illetve élvezhette őket. Éppen ezért képviselhetett számára nagyobb jelentőséget Pozsony megyei, csallóközi birtokainak megszerzése. 1603-ban a magyarországi helytartó rendeletileg iktatta be az utód nélkül elhalálozott Kiss-Tejedy Benedek birtokába, Előtejed és Csádtejed településeken két kúriát kapott meg. Később a mosoni Oroszváron szerzett illetve örökölt kisebb birtokokat. Amikor a Kondék 1612-ben elzálogosították számára a Csallóközben, a Dunaszerdahely mellett fekvő Újfaluban lévő nemesi birtokukat, vagyonában további kisebb gyarapodás volt tapasztalható.13 A koronaügyészi tisztséget Mátyás csak 1597-ig viselte, ekkor ugyanis Kutassy János magyarországi helytartó ítélőmesterévé és egyúttal királyi személynöki ítélőmesterré lépett elő. Vagyis jobb keze lett az ország legfőbb méltóságának, s elsősorban ennek bírósági jogköréhez tartozó szervezési és végrehajtói feladatokért volt felelős. II. Rudolf uralkodása alatt, amikor az uralkodó a távoli Prágában székelt és nem volt kinevezett nádor, a magyarországi helytartó a királyság területén szokatlanul jelentős társadalmi és politikai befolyással rendelkezett. A helytartói tisztséget ez idő szerint az esztergomi érsekek, hercegprímások töltötték be. Andreasich Mátyás 1605-ig látta el az ítélőmesteri tisztséget Kutassy János valamint Pethe Márton érseksége idején,14 majd 1606-1608 között szlavón illetve horvát báni ítélőmesterként említik nevét.15 * 1608-ban komoly változások mentek végbe Magyarországon a királyi közigazgatásában. II. Mátyás koronázásának alkalmával a magyar rendek elfogadtatták a nádori hivatal működésének helyreállítását, s az országos közigazgatás több posztján is személycserék történtek. Andreasich Mátyás pályafutása ezen esztendőben újabb mérföldkőhöz érkezett, ugyanis Forgách Zsigmond katolikus főnemes, az újonnan kinevezett királyi tárnokmester, helyettesének kérte fel. így viselhette tehát Mátyás 1608-1609 között az altárnokmesteri tisztséget (vicetavemicorum regalium magister).10 Ebben a fontos pozícióban nem csupán a tárnokmestert helyettesítette, de a tárnokszék üléseit is megszervezte, és felügyelte az ott meghozott ítéletek végrehajtását. Az altárnokmesteri tisztség archontológiailag még kevéssé kutatott terület, ezért mellékelten közlünk egy 19 személyből álló, a Mohács utáni korszak (1526-1700) altárnokmestereit áttekintő listát, melyben Andreasich Mátyás is szerepel. Az ezt követő években Mátyás és Forgách Zsigmond pályafutása összefonódott. Amikor 1610-ben ez utóbbi országbíró lett, Mátyás az ítélőmesteri tisztségbe került (protonotarius judicis curie regie).17 Pozíciójából fakadóan aktívan vett részt a királyi törvénykezésben és ülnökként tagja volt ebben az időszakban 12MOL MKL Lib. reg. vol. 5. 130—131.; SNL PKHhLt Statutiones, capsa 1. fase. 9. 13SNL PKHhLt Fjk. vol. 29. 139.; SNL Archív Bratislavskej kapituly [Pozsonyi káptalan levéltára], III. 31. d. fasc. 4. 14 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története. Bp. 1946. 147.; Fallenbüchl: Állami 38.; SNL PKHhLt Fjk. vol. 27. 579., vol. 28. 41. 15 Benda Kálmán'. A királyi Magyarország tiszti címtára 1607-1608. LK 43 (1972) 323-324. 18Státny archív v Modre [Modor állami levéltári, MG-Modra, Dodatkové písomnosti [Pótlólagos iratok], 29. d.
