Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Frederik Federmayer: Nováki Andreasich Mátyás. A győri káptalan jegyzőjének életútja
Nováki Andreasich Mátyás 123 a királyi táblának is. Az ítélőmesteri éveket (1597-1614) tekinthetjük pályafutása tetőpontjának. Úgy tűnik, hogy Andreasich Mátyás nem csupán kiemelkedő jogi ismeretekkel rendelkezett, ugyanakkor éles elmével és kivételesen jó politikai helyzetfelismeréssel megáldott személy lehetett.17 18 Véleménye és ismeretanyaga a magyar főnemesség tagjai közül sokak érdeklődésére számot tartott, kiemelkedő szaktekintélyként az 1606-1608. közötti rendi gyűlésekre is meghívást kapott. Mátyás kinevezése a Magyar Királyi Kamara tanácsosává logikus következménye volt addigi tevékenységének. Már koronaügyészi működésének kezdetétől szoros kapcsolatban állt a kamarával. Tanácsosként tehát kamatoztathatta hosszú idők tapasztalatát és jogi ismereteit, melyek a hivatal működésében is hasznosnak bizonyultak. Ráadásul Mátyás számára, aki már nem tartozott a legifjabbak közé, ideálisnak tetszhetett, hogy hivatala pozsonyi háza közelében volt. Andreasich Mátyást 1613. szeptember 14-én nevezték ki a kamara tanácsosává, s hivatalát valószínűleg haláláig, vagyis 1616-ig viselte úgy, hogy eleinte megtartotta ítélőmesteri tisztségét is. Természetesen elsősorban a Magyar Királyi Kamara jogi ügyei tartoztak hozzá.19 Andreasich Mátyás családi hátteréről meglepően kevés információ áll rendelkezésünkre. A nemesi sorból származó Szerecseni Szeghy Ambrus (fl600 előtt) és Zarka Anna leányát, Ilonát vette nőül.20 Házasságkötésük pontos dátuma ismeretlen, mivel azonban Ambrus nevét említi az Andreasichok számára címert adományozó oklevél, feltételezhető, hogy a házasság már 1578 előtt létrejött. Mátyás halála után két fiút, Zsigmondot és Pált hagyott hátra, akik közül az idősebbről, Zsigmondról (*1585-1590 körül) áll rendelkezésünkre több adat, ugyanis társadalmilag ő volt a sikeresebb. Pályafutását eleinte apja egyengette, neki köszönheti állását a királyi törvénykezésben. 1610-1611. között nádori emberként (homo palatinalis) tűnik fel, ezzel egyidőben 1609-1611. között viselte a királyi bíróság jegyzői (notarius de curia regia, sedis judicariae notarius) tisztségét is. 1615-ben átvette a Francisci Tamás kamarai harmincadigazgató halála után hosszú ideig betöltetlenül álló tisztséget. Természetes, hogy ezen kinevezés mögött is ott állt apja, aki kamarai tanácsosként befolyással lehetett fia előmenetelére.21 Az apa halála után azonban Andreasich Zsigmond nem folytatta pályafutását kamarai hivatalnokként. 1616—1617 után, amikor ugyan még mint királyi embert (homo regius) emlegetik, meglepő fordulatként már a megyei közigazgatásban kereste boldogulását. 1618-1628. között Pozsony megye szolgabírájaként tűnik fel, ezen kívül 1626-ban ugyanezen megyében a fontosnak nevezhető királyi adóbehajtói (dica-17Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. Bp. 1988. 72., 80: SNL PKHhLt Fik. vol. 28. 368., 587.; vol. 29. 139. 18Mátyás Pozsonyból írott leveleiben tájékoztatja például a kiváló műveltségű és történelemben jártas Révay Péter koronaőrt a magyar és birodalmi eseményekről, 1. SNL Spolocny archív rodu Révay [A Révay család közös levéltár], Korespondencia [Levelezés, Révay Péter] 81. d. 19SNL PKHhLt Statutiones, Capsa 1. fase. 3.; Fallenbüchl: Állami 38. 20SNL PKHhLt Iratok, capsa 17. fasc. 8.; capsa 18. fasc. 7. 21Fallenbüchl: Állami 39., 101.; SNL PKHhLt Iratok, capsa 2. fasc. 10.; capsa 18. fasc. 8.; capsa 20. fasc. 1., 2., 4.; capsa 26. fasc. 2.
