Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Frederik Federmayer: Nováki Andreasich Mátyás. A győri káptalan jegyzőjének életútja
Nováki Andreasich Mátyás 121 kamatoztatnia jogi ismereteit. Az egyik ilyen szolgálat fejében például 1592-ben a pápoci prépost mentesítette az egyházi adóktól a nagyécsi szőlőket.6 Az 1578-as nemesítő oklevél betekintést enged számunkra az Andreasich-rokonságba is. Mátyás fivérének, Pálnak sorsa ismeretlen marad előttünk, másik közeli rokonuk Gradnay Miklós lehetett, aki - mivel az oklevélben mint Mátyás „affinud’-a,, illetve ,,cognatus''-'л szerepel - valószínűleg nővére férje volt.7 Miklós 1583-1585 között Moson megyében tűnt fel, amikor is kisebb birtokot szerzett Oroszváron.8 1585 körül Pozsonyban telepedett le, méghozzá Lichtenperger Gáspár házában, a ferences kolostor mellett lakott. A közösségben egyként látta el a borbély, a felcser illetve a fürdős feladatkörét, s a pozsonyi polgárjogot is elnyerte. 1589-ban városi orvossá (felcser) nevezték ki,9 a polgároknak nyújtotta orvosi, illetve sebészi szolgáltatásért a várostól rendszeres javadalmazásban részesült. 1598-ban bekövetkezett halála után özvegye, Baczkó Dóra Beneus Mihály felcserhez ment nőül. Miklós gyermekeinek, ifjabb Miklósnak és Orsolyának neve még felbukkan a 17. század elején (1608-ban) a városi forrásanyagban, ezt követően azonban a Gradnayak eltűnnek Pozsonyból. Andreasich pályafutásában jelentős mérföldkövet képviselt a királyi jogügyek igazgatójává és a korona ügyészévé (director causarum regalium et coronae fiscalis) történő 1591. április 1-ji kinevezése.10 Ezen tisztségekbe rendszerint kizárólag a királyság legrátermettebb jogászait nevezték ki, amely ugyancsak Mátyás tehetségéről tanúskodik, valamint arról, hogy jogi szakemberként kiváló hírnévnek örvendett, s a magyar nemesi elithez akkoriban kétségtelenül szoros szálak fűzték. A koronaügyész elsősorban az állam jogügyeivel foglalkozott, azon jogi perek, amelyeket vitt vagy amelyekkel kapcsolatban állást foglalt, nagyrészt a királyi birtokállományt érintették, amely szoros együttműködést kívánt a magyar királyi kamarával. Mindez szükségessé tette a koronaügyész rendszeres fővárosi jelenlétét, vagyis új megbízatása Mátyást Pozsonyhoz kötötte. Pozsonyi tartózkodásának kezdetén feltehetően rokonainál, a Gradnayaknál lakott, később a 17. század elején házat vásárolt a Hosszú utcában (ma Laurinská ulica), amely pozsonyi rezidenciájává vált.11 Az ország más pontjain is szerzett birtokokat. 1594-ben Vincze Balázzsal, a győri püspök provizorával közösen kapott királyi adományként öt viszonylag nagy kiterjedésű Tolna megyei falut (Kopach, Darocz, Wylakya, Menke, Chath), ame6 Vajk: Pápoc 33. 7Archív mesta Bratislavy [Pozsony város levéltára, a továbbiakban: PVL], Magistrát mesta Bratislavy (a továbbiakban: MG-Bratislava), Iratok, 54. d., lad. 34, n. lb. ®SNL PKHhLt Fjk. vol. 21. 521. 9SNL PKHhLt Fjk. vol. 22. 31., 60.; PVL MG-Bratislava, Magistrátny protokol [Tanácsülési jegyzőkönyv, a továbbiakban: Tjk.] vol. 2a. 6. 29.; MG-Bratislava Iratok, 666. d., a pozsonyi háztulajdonosok 1594/1595-ös összeírása. 10Az addigi koronaügyész, Perekedy Miklós személynöki ítélőmester lett, 1.: Fallenbüchl Zoltán (szerk.): Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Bp. 2002. (a továbbiakban: Fallenbüchl: Állami) 38. 11Federmayer: Rody 253. A ház tulajdonjogáért Peter Pollenbaum örököseivel szemben folytatott per még Mátyás halála után is tartott, 1. PVL MG-Bratislava Tjk. vol. 2a. 6. 593., Tjk. vol. 2a. 7. 7., Tjk. vol. 2a. 8. 70.; PVL MG-Bratislava, Listy a listiny [Levelek és oklevelek] nr. 9361., 9370.; SNL PKHhLt Fjk. vol. 29. 569., 615.
