Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Frederik Federmayer: Nováki Andreasich Mátyás. A győri káptalan jegyzőjének életútja
Frederik Federmayer Nováki Andreasich Mátyás A győri káptalan jegyzőjének életútja* A Mohács utáni korszak meghatározó jellemzője volt a horvát nemesség magyarországi befolyásának növekedése. 1526 után ugyanis a szlavón és horvát nemesség többsége I. Ferdinánd pártjára állt, amit az uralkodó kedvezményekkel, új adományokkal, mindenek előtt magyarországi katonai és közigazgatási pozíciókba történő kinevezésekkel viszonzott. Ez a folyamat később, különösen a reformáció egymást követő vallási ellentéteinek időszakában továbberősödött, a horvátok ugyanis nagyrészt hűek maradtak a katolicizmushoz, amit Bécs megfelelően honorált. Az uralkodói nagylelkűség nem csupán a gazdag főnemesség számára kedvezett, de a közép-, illetve kisnemesi családok is sorra nyerték el állásaikat a királyi közigazgatásban. Az újkor az a korszak volt, amikor a megfelelő képzettség szükségszerű feltételévé vált a királyi közigazgatásban történő érvényesülésnek. Megfigyelhető mindez a magyar fővárosban székelő, a korszakban kivételes jelentőséggel bíró közigazgatási szervek, úgymint a Magyar Királyi Kamara hivatalait betöltő személyek esetében is.* 1 A 16-17. század fordulóján a horvát és szlavón nemesek közül sokan kaptak érvényesülési lehetőséget a kamarában például Sztenicsnyáki Mihály, Zermegh János, Kitonich János. A magyar igazgatási intézmények alkalmazásában a származását tekintve szintén szlavón nemes, Andreasich Mátyás is figyelemreméltó pályafutást - amely a magyar udvari kamara tanácsosi tisztségében teljesedett ki *A tanulmány létrejöttét az Úradmctvo na Slovensku v rokoch 1526-1848 [Szlovákiai hivatalnokság 1526-1848. között] elnevezésű kutatási alap támogatta. 1 Tanulmányok, melyek a Magyar Királyi Kamara hivatalait betöltő személyekkel, illetőleg a kamarai hivatalnokok pályafutásával foglalkoznak: Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. LK 39 (1968) 233-268.; Gecsényi Lajos: Egy kamarai tisztviselő a XVI. században. Nagyváthy Ferenc. Turul 72 (1999) 77-83.; Csizi István: Egy nagyívű hivatali karrier kezdetei a XVII. századi királyi Magyarországon. Aszalay István naplója (1624-1631). Fons 12 (2005) 163-255.; Tatjana Pavlovna Guszarova: A „telhetetlen” Ebeczky. Egy 17. századi kamarai hivatalnok karrierjének története. LK 78 (2007) 73—97.; Gecsényi Lajos: A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és tanácsosai a 16. században. In: Ormos Mária (szerk.): Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Bp. 2003. 100-113.; Frederik Federmayer. Barónska vetva rodu Ruttkay-Vrútocky genealógia a vyvoj erbu. Uhorské zemianstvo v habsburskych sluzbách. [A Ruttkay-Vrútocky család bárói ágának genealógiája és címerfejlődése. Magyar földbirtokosok a Habsburgok szolgálatában.] In: Milos Kovacka-Eva Augustínová-Maros Macuha (eds.): Zemianstvo na Slovensku v novoveku. I. Postavenie a majetky zemianskych rodov. Martin: Slovenská národná kniznica. 2009. 332- 352.; Frederik Federmayer. Leopold Peck (1560-1625) kincstárnok és családja. In: Czoch Gábor (szerk.): Fejezetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel. Pozsony 2005. 156-200.
