Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Fakezas István: Katolikus megújulás és reform kezdetei a győri egyházmegyében a 17. század első harmadáig
114 Fazekas István egyre több katalizált, ill. számos katolikus család nyert Nyugat-Magyarországon birtokot. A sort 1608-ban a zágrábi jezsuita templomban áttérő Bánffy Kristóf nyitotta meg.50 1622-ben szerzett birtokot a régióban a fraknói grófság és a kismartoni uradalom zálogbirtokba vételével, majd örökjogú adományával a fényes pályát befutó Esterházy Miklós, akinek a családja később uradalmak hosszú sorát szerzi meg Nyugat-Magyarországon. 1629-ben tért át katolikus hitre a Vas megyében jelentős uradalmakkal rendelkező Batthyány család egyetlen férfitagja Ádám, akit Pázmány Péter vezetett vissza a katolikus egyház kebelébe.51 1643-ban Nádasdy Ferenc áttérésével a Dunántúl északi részén az utolsó igazi nagybirtokos patrónus is elhagyta az evangélikus egyházat. A kegyúri jog révén a földesurak katolizálásának döntő szerep jutott a következő néhány évtized eseményeiben, hisz a patrónus feladata a templom, a plébánia és az iskola rendben tartása, amely felett ugyanakkor rendelkezett is. A katolikus főurak térségbeli megjelenése egyúttal segítette az egyházmegye területéről szinte teljesen eltűnt szerzetesrendek újbóli megjelenését is. A rendek sorában első helyen a ferencest kell megemlíteni. Középkori népszerűségük a 16. század folyamán megcsappant, de a rend működése nem szűnt meg teljesen, a soproni kolostor folyamatosan fennmaradt.52 A Szent Ferenc-i szegénység és egyszerűség mindvégig vonzó maradt bizonyos társadalmi csoportok számára. Ezt az állítást igazolja, hogy a Nyugat-Magyarországon kolostorokkal rendelkező mariánus provincia Sopron mellett meg tudta őrizni a térségben pozsonyi ill. nagyszombati kolostorát. A rend életerejét mutatják az időről-időre megjelenő reformirányzatok. A 16. század végére megroppant magyar ferencesség a következő évszázad első harmadában így kapott Olaszországból új impulzusokat, és tudott megvalósítani egy, a korábbinál szigorúbb, a ferences eszményekhez közelítő életet. A mariánus ferences provincia már 1614-ben újra kolostort nyitott Győrben, nem utolsósorban a győri német katolikus katonák áldozathozatalának köszönhetően, akik hátralékos zsoldjukból 3000 ft-t ajánlottak fel a kolostor számára.53 Esterházy Miklós nagylelkűségének köszönhetően Kismartonban is újjáépült az 1532 után elnéptelenedett kolostor, amelynek a felszentelését 1630. december 1-én végezte Sennyey püspök.54 A Szombathelyen a püspök által alapított ferences kolostorról már esett szó (1630).55 A ferencesek iskolákat nem tartottak fent. Az otthont adó város val-50Molnár Antal-Lukács László: A homonnai jezsuita kollégium (1615—1619). In: US.: Lehetetlen küldetés. Jezsuiták Erdélyben és Felsö-Magyarországon a 16-17. században. (TDI Könyvek, 8) Bp. 2009. 95-146., itt 99. 5lFazekas István: Batthyány Ádám „áttérési irata” (1629). In: Iványi Béla-Fazekas István- Koltai András: Pázmány Péter és a Batthyányiak. Bp. 2008. 100-110. 52 Karácsonyi János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I. Bp. 1922. (a továbbiakban: Karácsonyi: Szt. Ferencz) 251-265. 53 Az ügy több éven át elhúzódott, lásd az Udvari Kamara levelezését ez ügyben, 1615. nov. 28., 1616. máj. 14., 1618. szept. 9., 1619. jan. 24. ÖStA AVA FHKA HFU r. nr. 108. Konv. 1615. XI. föl. 252-265 és uo. r. nr. 110. Konv. 1616. V. föl. 223-225, uo. r. nr. 116. Konv. 1618. IX. föl. 138-174, uo. r. nr. 118. Konv. 1619. I. föl. 100-108. - Karácsonyi: Szt. Ferencz 176. 54 Arnold Magyar. Schicksal eines Klosters. Das erste Franziskanerkloster von Eisenstadt im Rahmen der Geschichte der Marianischen Ordensprovinz 1386-1625. (Burgenländische Forschungen 60) Eisenstadt 1970. 142. 55Karácsonyi: Szt. Ferencz 285.
