Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Fakezas István: Katolikus megújulás és reform kezdetei a győri egyházmegyében a 17. század első harmadáig
112 Fazekas István azt maga írja: „egyet sem bántottam a prédikátorokban, hanem az én papjaimat, akik nem jól viselték magukat'. Ez a félmondat azt jelzi, hogy az egyházmegye papjai közül többen súlyos fegyelmi kihágást követtek el, vagy olyan erkölcsi vétket, amely miatt a karcerbe vezetett az útjuk. A Naprághyt követő Lépes Bálint püspöksége (1619-1623) - aki a magyar barokk próza kezdeteiben jelentős szerepet játszott - jelentős esemény nélkül zajlott le.44 Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a püspök újra betöltötte a királyi kancellári tisztet, és ideje nagyobb részét az uralkodó mellett Bécsben töltötte, vagy kísérte útjain.45 Annál jelentősebb eseményekre került sor a következő püspök, Dallos Miklós idejében (1623-1630), amelyek közül kettő érdemel külön említést.46 1626/1627-ben sor került a katolikus megújulás és reform történetében kiemelkedő szerepet játszó jezsuita rend győri letelepítésére. Az alapítás nem volt könnyű, a püspök, a főkapitány és a székeskáptalan együttműködése volt hozzá szükséges. Különösen ez utóbbi, a káptalan ill. a városi polgárság egy részének okozott komoly nehézségeket. Ebben nincs semmi meglepő, az egyházi középrend és a jezsuiták között fennálló ellentét nem ismeretlen jelenség. Dallos püspök végül kénytelen volt Pázmány Péter esztergomi érsek (1616-1637) és az uralkodó II. Ferdinánd (1619-1637) támogatását kérni az ellenállás legyőzésére. Az uralkodó végül a maga nevére vásárolt meg 1627. július 15-én három házat és egy telket, melyet azután 1627. szeptember 27-én a jezsuita rendnek ajándékozott. Ezekben a házakban kialakított iskolában indult meg az oktatás 1627 őszén vagy 1628 elején, ezt pontosan nem lehet tudni. A Széchényi téri épületkomplexum (iskolatemplom-rendház) kialakításához szükséges telkek megszerzése még több mint egy évtizedig tartott, és csak az 1642-re zárult le. Az iskola gyorsan népszerű lett, 1630-ban 246, 1631-ben már 433 diákja volt. A következő évtizedekben általában e két érték között mozgott a tanulók létszáma. A jezsuita rend magyarországi iskolái között ekkor igen fontos helyet foglal el a győri, mert a horvátországi Zágrábon (1606/1612) kívül ekkor Nagyszombatban (1615), Homonnán (1615) és Pozsonyban (1622) működött még iskola.47 A kor legszínvonalasabb oktatását képviselő jezsuita gimnázium igen nagy szerepet játszott egy olyan társadalmi környezet kialakulásában, amely kedvezett a katolikus szellemiség befogadásának. A jezsuita kollégium magját az iskola képezte, amelynek oktatási szisztémáját több évtizedes munkával csiszolták tökéletesre (1599 Ratio Studiorum). Az akkori viszonyok között kiemelkedő színvonalú képzés mindenkinek, esetenként még protestánsok számára is vonzóvá tette a jezsuita iskolát. Az iskola tartozékai közé számítottak a különféle társulatok, Mária-kongregációk, amely a tanulók hitéletének elmélyítését célozták. Hasonló céllal került sor az évente megrendezett színjátékokra. A nem katolikus hívekhez az utat néhol a gyógyszertáron keresztül találták meg. A jezsuita kollégium működési közege a város volt, nem véletlen, hogy a 44Lépes Bálint személyére: Bedy: Győr káptalan 393-394. - Almanach 1968. 49. 45Ez jól látható nyomtatásban megjelent levelezéséből is: Literátor-politikusok 179-303. 46Dallos személyére: Alamanach 1968. 50. — Diplomáciai tevékenységére: Franki /Fraknói] Vilmos-Ráth Kálmán: Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomatiai iratai (1618—1626). Esztergom 1867. 47A győri jezsuita gimnázium történetére továbbra is alapvető: Acsay Ferenc: A győri kath. főgimnázium története 1626-1900. Győr 1901. 9-173.
