Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Fakezas István: Katolikus megújulás és reform kezdetei a győri egyházmegyében a 17. század első harmadáig
Katolikus megújulás és reform kezdetei 111 keztében súlyosan megsérült székesegyház helyreállítása, ezt azonban nem tudta teljesen keresztül vinni, tervei megvalósításának a Bocskai-szabadságharc gátat szabott.38 Pethe halála után a püspökség közel két évig üresedésben maradt, jövedelmét ekkor a végek finanszírozására fordították, és azokat a Főélésmesteri Hivatalba fizették be.39 A jó másfél évi széküresedés után kinevezett Naprághy Demeter (1607-1619), és utódainak, Lépes Bálintnak (1619-1623), Dallos Miklósnak (1623-1630), Senynyey Istvánnak (1630-1635) a püspöksége a magyar katolikus megújulás kezdeteire esett. A magyar katolikus élet lendülete a győri egyházmegyében is érezhető vált. Naprághy, „az utolsó humanista főpap” olyasmit tett, amire a későbbiekben sincs példa a 17. századi győri püspökök között: személyesen vizitált, ami a reform iránti elkötelezettségét mutatja.40 Az ő esetében fontos tudnivaló, hogy elődeivel ellentétben hosszú idő óta az első püspök, aki nem töltött be igazgatási tisztséget, nem volt sem kancellár, sem helytartó, figyelmét így püspöksége ügyeire fordítható. Megmaradt levelei tanúsága szerint ideje nagyobb részét a egyházmegyéjében töltötte, hol Keszőn, hol Rákoson, hol Szombathelyen, hol pedig Győrben tartózkodott.41 Sajnos a jegyzőkönyvek hiányában nem állapítható meg, hogy az egyházmegye egészére kiterjedt-e ez az egyházlátogatás, de az elszórt említések azt mutatják, hogy Sopron és Moson megyét mindenképpen végiglátogatta.42 A kevés fennmaradt információ közül kétségkívül a legérdekesebb a borbolyai templom (ma: Walpersdorf, Ausztriai) kegyúri joga körül kialakult vita, amely kapcsán több irat keletkezett, köztük egy Batthyány Ferenchez intézett Naprághy-levél.43 Az 1614. december 5- én írt levél azt mutatja, hogy a püspök nagyon komolyan vette kötelességét, és minden egyházi épületet, katolikust és protestánst látogatás alá vont. Megjelenése ugyanakkor komoly riadalmat váltott ki a protestánsok között, több prédikátor a katolikus főpap elől elmenekült, mert az a hír járta, hogy már hármat közülük vasra veretett. A hír azonban rémhírnek bizonyult, mert valójában Naprághy, mint 38Pethe Márton memorialéja az Udvari Kamarához s. d. Uo. r. nr. 70. Konv. 1601. VI. föl. 122., 125. 39Udvari Kamara átirata a Magyar Kamarához, hogy az üresedésben lévő győri püspökség jövedelmét küldjék a Főélelmezési Hivatalba, a provizoroktól elszámolás kivonatokat kérjék be, 1606. aug. 16., Uo. HFU r. nr. 91. Konv. 1606. VIII. föl. 18-19. - Pethe személyére: Mikó- Pálffy: Pozsonyi székesegyház 145-148. 4(1 Naprághy személyére: Mikó—Pálffy: Győri székesegyház 146-148. - Jenei Ferenc: Az utolsó magyar humanista főpap, Náprági Demeter. Irodalomtörténeti Közlemények 69 (1965) 137—151. 41Lásd Naprághy alábbi kötetben publikált leveleit: Jankovics József (s. a.): Literátorpolitikusok levelei Jenei Ferenc gyűjtéséből (1566-1623). (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 5) Bp.-Szeged 1981. (a továbbiakban: Literátor-politikusok) 119-150. 42Naprághy a kismartoni és fraknói uradalombeli plébániák látogatásának bevégzéséről 1614. június 14-én értesítette a Klosterratot. Rittsteuer: Klosterratsakten 132. - Az első fennmaradt, 1641-ből származó soproni főesperességbeli vizitáció sűrűn utal vissza Naprághy látogatására. Josef Búzás: Kanonische Visitation der Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. Teil I. (Burgenländische Forschungen 52) Eisenstadt 1966, passim. — Az Udvari Kamara levelezésében maradt utalás a magyaróvári uradalomban végzett vizitációra, 1618. aug. 11. Uo. HFU r. nr. 116. Konv. 1618. VIII. föl. 51-68. 43II. Mátyás mandátuma Naprághy Demeterhez, továbbá a két földesúrhoz Pogrányi Jánoshoz és Lengyel Jánoshoz, 1615. ápr. 27. Bécs. MÓL Conceptus expeditionum (A 35) 1. cs. 657 ex 1615, továbbá a Titkos Tanács rendelkezése az érsekhez, 1615. máj. 3. Uo. 674 ex 1615 - Az említett levél: Literátor-politikusok 141-143.
