Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Fakezas István: Katolikus megújulás és reform kezdetei a győri egyházmegyében a 17. század első harmadáig
по Fazekas István misszionáriusok távoznak, ezért amíg nem tud megfelelő szónokról gondoskodni, kénytelen lesz maga prédikálni.32 A győri egyházmegye nyugati részén a katolicizmus helyzetét pozitívan befolyásolta, hogy a 15. század közepén osztrák zálogba került uradalmakra (fraknói grófság, Kismarton, Szarvkő, Kőszeg, Kabold, Lánzsér, Borostyánkő) az egyházi viszonyokat szabályozó alsó-ausztriai kormányszerv, a Klosterrat (alapítva 1568) kiterjesztette joghatóságát.33 Ennek következtében ezen uradalmak területén már a 16. század utolsó két évtizedében megindult a rekatolizáció, az evangélikus lelkészek eltávolítása, katolikus plébánosok behelyezése. A katolicizmus helyzetét - mint már röviden jelzésre került - pozitívan befolyásolta a horvátság nyugatmagyarországi beköltözése, akik mindvégig ragaszkodtak katolikus hitükhöz, és ahol az egyházi pálya megőrizte társadalmi megbecsültségét. Az elért sikerek jórészben a Bocskai-felkelés alatt veszendőbe mentek, viszont a rendszer képes volt gyorsan regenerálódni.34 A következő három évtized püspökei számára nem adódtak kedvező működési körülmények. A zágrábi püspökségről áthelyezett, királyi kancellárságot viselő Heresinczy Péter (1587-1590) csupán három évig viselte a püspöki tisztet,35 utódja Kutassy János (1592-1597) alatt pedig megkezdődött a tizenötéves háború (1591-1606), amelynek során a püspöki székváros, Győr is négy évre oszmán kéz alá került (1594-1598), átmenetileg pedig újabb jelentős területeket foglalt el a török. A háborús események során többször érte súlyos pusztulás a püspöki birtokokat, utoljára a Bocskai-felkelés nyomán a térségbe benyomuló hajdúcsapatok részéről, akik számos katolikus papot kényszerítettek menekülésre. Újabb csapást jelentett, hogy a székeskáptalan helyzete is megingott, Győr 1594-es elestekor el kellett hagynia a várost és csak 1605-ben térhetett vissza, leginkább azért, mert a Bocskai-csapatok támadása nyomán tűz pusztította el Sopront. A háborús időszak püspökei közül Kutassy János számára nem sok lehetőség nyílt főpásztori működésre.36 Utóda, Pethe Márton (1598-1605) az Udvari Kamara levéltárában megmaradt akták szerint folyamatosan próbálkozott kedvezőbb tizedbérleti szerződések elérésével, ill. a bérletek magához vonásával, erőfeszítéseit azonban nem koronázta siker.37 Pethe Márton szándékában állt az ostrom követ-32Draskovich György levele II. Rudolfhoz 1580. ápr. 6. Szombathely. ÖStA HHStA UA Comitialia Fase. 385. Konv. A. föl. 173rv. 33 Ernst Törnek: Kirchengeschichte Österreichs. 2. Teil. Humanismus, Reformation ung Gegenreformation. Innsbruck-Wien 1949. 333-334. 34 Josef Rittsteuer. Die Klosterratsakten über das Burgenland. (Burgenländische Forschungen 30) Eisenstadt 1957. (a továbbiakban: Rittsteuer: Klosterratsakten) - Fred Sinowatz: Protestantismus und katholische Gegenreformation in der Grafschaft Forchtenstein und Herrschaft Eisenstadt. (Burgenländische Forschungen 35) Eisenstadt 1957. 35Heresinczy életére: Mikó—Pálffy: Győri székesegyház 140—141. - Schematismus 1968. 47. 36Kutassyra, elsősorban esztergomi működésére vonatkozólag: Fazekas István, Kutassy János. In: Веке Margit (szerk.): Esztergomi érsekek 1001-2003. Bp. 2003. 269-277. (további irodalommal). - Birtokkormányzati tevékenységére: Horváth Richárd. Egy kevéssé ismert püspöki vár. Várkesző 1592-ben. Levéltári Szemle 51 (2001) 2. sz. 51-59. 37Erre vonatkozólag számos levél, beadvány, kamarai előterjesztés található a Hofkammerarchivban: ÖStA AVA FHKA HFU r. nr. 73. Konv. 1602. V. föl. 296-302., uo. r. nr. 77. Konv. 1603. IV. föl. 626-667.
