Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára II. (1399-1438) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 8. (Győr, 2008)
Előszó
Előszó 9 által igazolt iktatás jogalapját képező és a parancslevélben is hivatkozott adománylevél, vagy a peres fél meg nem jelenése miatti halasztó- és bírságlevelek szövegével, amelyek meglétére a historiográfiai jegyzetek több alkalommal utalnak,8 ezek közlésétől azonban — mivel egy perfolyam teljes anyagának összeállítása ugyancsak nem ezen oklevéltár feladata — szintén eltekintettem. Az első kötet bevett gyakorlatától való eltérés lehetőségének kérdése merülhet fel a XV. század első felében a szövegekben idézési terminusként emlegetett bírósági oktávák dátumhoz kötése kapcsán.9 Ebben a korszakban ugyanis gyakran előfordult, hogy a kúriából kiküldött királyi emberek által végrehajtandó határjárásnak, a konvent kiküldöttje által tanúsítandó eskütételnek vagy éppen fogott bírák ítélethozatalának bírói megkeresésben kijelölt időpontja az egyházi ünnep nyolcadik vagy még későbbi napjára került, a hiteleshelyi jelentést pedig ad octavas. .. legitime (per) durandas kérte a bíróság.10 11 Az illető ünnep nyolcadik napjára történő idézés, a bíróság előtti aznapi megjelenés így tehát lehetetlen volt, nyilvánvalóvá téve, hogy az octavis festi kifejezés nem egyenlő az octavo die festi megfogalmazással;11 ezért, míg az utóbbi esetet konkrét naphoz tudom kötni, az előbbit érdemesebb lenne inkább csupán mint nyolcad feloldani. Mivel azonban ezen nyolcadot a bírósági kiadványok keltezése minden esetben az ünnep nyolcadik napjától kezdődőnek számolja, ezért (kizárólag tehát datálási szempontból) indokoltnak látom a korábban alkalmazott gyakorlatot folytatva a szövegekben szereplő, nyilvánvalóan bírósági terminusként szereplő nyolcadokat konkrét naphoz kötni. Az oklevéltár szerkesztési alapelvein, a kiadás módján lényegi változtatást a jelen kötet összeállításakor nem eszközöltem, így ezekre vonatkozóan továbbra is az első kötet előszavában megfogalmazottak a mérvadók. A Solymosi László recenziójában megfogalmazott észrevételek egy részét megfogadva igyekeztem tömöríteni a fejregeszták megfogalmazását és egységesebbé tenni szóhasználatukat, valamint alaposabban, nagyobb merítést alkalmazva összeállítani a földrajzi nevek mutatóját. Bármennyire is igyekeztem feltárni az egyes oklevelek szöveghagyományozódását, középkori és újkori említéseiket, átírásaikat, másolataikat vagy kiadásukat, a jelen oklevéltár szövegeinek is vannak hiányosságai. A szövegromlások mindegyike javítható volt ugyan a correctura — az ehhez felhasznált szövegek a regesztát 8Azonosítható királyi adománylevelek említése: 316., 363., 376., 377., 503. számú oklevelekben; a peres ügy bíró általi halasztása pl. a 386., 405., 407., 409., 436., 461., 482. számok alatt. 9Az oklevelekben előforduló dátumok feloldásáról lásd az I. kötet előszavát: 14. 10Az országbírói megkeresőlevél 1411-ben octavo die festi Nativitatis Beati Iohannis Baptiste nunc venturi rendelte az eljárást, majd ad octavas dicti festi Nativitatis Beati Iohannis Baptiste legitime perdurandas kért róla jelentést (356. szám). Azonos megfogalmazással találkozhatunk 1416-ban (385.), 1422-ben (I. függelék, 24.), 1423-ban (431.), 1425-ben (450.) és 1426-ban (461. szám). A quintodecimo die festi Beati Georgii martiris nunc venturi leteendő esküről ad octavas dicti festi Beati Georgii martiris legitime perdurandas kért jelentést a nádor 1429-ben (486.), fogott bírák meghallgatása pedig hasonlóképpen Szent György ünnepe utáni nyolcadik napon történt 1435-ben (538. szám). 11A törvénykezési nyolcadok és az egyházi oktávák időpontjának eltéréséről legutóbb lásd Kondor Márta, A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez. Századok 142 (2008) 411. skk.
