Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára II. (1399-1438) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 8. (Győr, 2008)
Előszó
8 Előszó hozható és a jegyzetekben hivatkozott oklevelek mellett az ügyvédvallás-említések kizárólagos gyűjtési területét alkották, jóval szerényebb mértékben állnak rendelkezésünkre. Az ügyvédvallások számának változása tehát leginkább ennek, semmint az ilyen típusú kiadványok háttérbe szorulásának tudható be. A pannonhalmi konvent eljárásával párhuzamosan jelentő szomszédos hiteleshelyek és megyék relációi a megkezdett gyakorlat szerint ebben a kötetben is feltüntetésre kerültek. Míg azonban ezen oklevelek, illetve legfontosabb adataik korábban szinte kizárólag a pannonhalmi kiadványhoz kapcsolódó jegyzetben kaptak helyet, teljes szöveggel pedig csak néhány esetben kerültek közlésre, addig a jelen kötet I. függeléke már jóval bővebb anyagot kínál: valamennyi, pannonhalmi eljárással azonos ügyben született és ezidáig kiadatlan hiteleshelyi és/vagy megyei jelentés ezúttal teljes terjedelmében olvasható.3 Az így tekintélyes méretűre duzzadt függelék és a legtöbbször szó szerint egyező szövegek csábítottak ugyan, hogy a különböző kiadóktól származó relációkat összevessem — amely a rögzítésnél meg is történt, így téve lehetővé sokszor a sérült, olvashatatlan dokumentumok szövegének kiegészítését — és az azonosságokat tipográfiailag is megmutassam, erre azonban mégsem került sor. Ennek oka, hogy a kötet forráskiadvány kíván lenni, amely a tudományos igényű forráskiadás módszereit és eszköztárát felhasználva publikálja a levéltári dokumentumokat és a kutatók bizonyos igényeit kielégítve támpontokat nyújt azok feldolgozásához, mint például néhány elhúzódó per egyes állomásain létrejött bírói avagy hiteleshelyi kiadványok jegyzetek általi összekapcsolása, a szövegekben csak említett oklevelek azonosításának megkísérlése esetleg függelékben való közlése, sőt maguknak a párhuzamos hiteleshelyi jelentéseknek a felgyűjtése és publikálása. A különböző kiadóktól származó oklevelek szövegének egymás mellé helyezése viszont már a kutatás körébe tartozó munkafolyamat lenne — hiszen a szó szerinti egyezések rögzítése mindenképpen magyarázatot igényel, következtetések levonását teszi lehetővé, sőt kötelezővé, tehát megköveteli a feldolgozást, egy tanulmány közlését is — ami pedig túlmutat a jelenleg vállalt feladaton és erősen feszegeti egy hiteleshelyi oklevéltár függelékének kereteit. A környékbeli hiteleshelyek azonos ügyben készített jelentéseinek közlésén túl ugyancsak az I. függelékben kaptak helyet a konventnek címzett, de annak jelentésében (részben talán terjedelmi okokból) át nem írt bírói megkeresések, királyi parancslevelek,4 a konvent közreműködésével folyó perben kiadott bírói halasztólevél5 és az eljárás végén született bírói ítéletlevél,6 vagy egyéb, per során gyakran hivatkozott oklevél.7 A lista és így a függelék is persze bővíthető lenne a konvent 3A gyűjtés ezen a területen nem törekedett feltétlen teljességre: a MÓL adatbázisa [A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa (DL-DF 4.2). Szerk.: Rácz György. Budapest, 2003.] alapján az egyes pannonhalmi jelentések kiadási dátumát megelőző és az azt követő két-három hetes intervallumon belül átnéztem ugyan az ügy kapcsán területileg érintettnek vélelmezhető hiteleshelyeknek és megyéknek a Pannonhalma területi hatásköréhez bármi módon kapcsolható családok és testületek levéltáraiban fennmaradt kiadványait, a forráskiadványok áttekintése azonban csupán a legfontosabbakra korlátozódott. 4Felkérés idézésre: 9., 18., 23.; határjárásra és iktatásra: 22., 24.; határjárásra: 29., 32. szám. 5A győri káptalan és a csornai prépost baráti határvitájának halasztása: 19. szám. 6Garai Miklós nádor ítéletlevele a Szentgyörgyiek által a pozsonyi káptalan birtokán elkövetett hatalmaskodás ügyében: 16. szám. 7Henrik nádor 1261. évi egyezséglevele Baráti birtoka ügyében: 1. szám.
