Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Zsigmond (†1546)
Korlátkövi Anna és a leányág fellépése 101 Az elkövetkező években a per - a halasztásoknak köszönhetően - alig haladt előre. Mint fentebb láttuk, Nyári Ferenc nem éppen békés eszközökkel gondoskodott arrról, hogy Korlátkövi Zsigmond ne tegye semmissé a közöttük létrejött szerződést; jóllehet embereinek hatalmaskodásai miatt Zsigmond 1540 novemberében öt keresetet is benyújtott a bíróságon,621 622 a két uradalom birtoklásának módjában nem történt változás. 1543-ban Nyáriék még mindig azt igyekeztek bizonyítani, hogy Berencs a férfiág jussa, így Zsigmond beleegyezésével jogosan vannak a vár birtokában,623 míg a leányág - leginkább Anna és férje, Székely Ferenc - az ország különböző tájain vizsgálatokat tartattak arról, hogy az uradalom a női ágat is megilleti mint vásárolt jószág.624 Közben az 1542. évi besztercebányai határozat jogtalannak mondott ki minden, az elmúlt zavaros időszakban végrehajtott foglalást, ami Korlátkövi Péter két leányát is közelről érintette. Egyfelől, mint láttuk, e törvényre hivatkozva a következő évben sikeresen perelték vissza a Somogy megyei laki uradalmat,625 másfelől viszont veszélybe került Nyári Ferenc két vára, a Bánfi Boldizsártól megvásárolt Szomolány és az általa elfoglalt Surány birtoklása, hiszen Losonci István nógrádi ispán - mint Ország László fiának, Kristófnak a gyámja - bejelentette rájuk az igényét. A tárgyalás során a választott bírói kar Nyári birtoklásának törvényességét nem ismerte el, hiába mutatott fel többek között királyi kötelezvényeket is. Azzal tudott csak védekezni, méghozzá sikerrel, hogy követelte Losonciéktól a feleségének járó hitbéri és leánynegyedi jogok kifizetését, valamint a leányágat is illető vagyonból az Erzsébetet illető részeket; bár a bíróság ekkor nem minden Ország-uradalom tekintetében tudta eldönteni, hogy milyen jogok járnak Nyári feleségének, a két vár, valamint a Hont megyei Visk mezőváros Nyári kezén lévő felének visszaadását az Erzsébetnek járó jogok kiadásához kötötte.626 A tárgyalás híre napokon belül Korlátkövi Anna fülébe is eljutott, aki rögtön tiltakozott is, nehogy az ő részét is kiadják Nyárinak.627 Az ügy minden bizonnyal peren kívüli egyezséggel zárult: Nyári nyilván elengedte felesége jussát, és így élete tartamára nála maradhatott Szomolány.628 Az Országok lépése aligha rázhatta meg hatalmi bázisát: még 1545-ben megvásárolta a morvaországi Bzenec várát és uradalmát Pavel ze Zerotínától.629 6211540. jún. 19. BA 2-225., BA 4-515. 6221540. nov. 4-5. HMBK 28-9-18., 28-9-19., 28-9-20., 28-9-21., 28-9-23. 6231543. jan. 14. DL 102870. (Ekkor bemutatták II. Ulászló 1502. évi adományát a berencsi uradalomról.) 6241543. márc. 15., ápr. 30. BA 4-518.; 1543. máj. 7., máj. 22. BA 4-516., 4-517.; 1543. júl. 21., aug. 3. BA 4-519. 625Lásd a Lak vára című alfejezetet. 62e1545. febr. 21. (a felek az ügyet választott bírói karra bízzák), máj. 2. (ítélet): DL 8928. - 1545. március 22-én Tallóci Bánfi Boldizsár özvegye tiltakozott, hogy Szomolány ügyében Nyári és Ország Kristóf egyezségre lépett. HMBK Prot. 6. 407. old. e271545. máj. 5. HMBK Prot. 6. 401. old. (Megjegyzem, hogy a tiltakozás szövege teljesen értelmetlenné vált azáltal, hogy Anna nem az anyja, hanem az apja minden birtokából neki járó leánynegyed kiadásától tiltotta Losoncit és Országot.) 6281549-ben az uradalom még az ő kezében van (Maksai, Birtokviszonyok II. 599.). Nádasdi Tamás 1551 februárjában állítólag még Szomolányban látogatta meg Nyárit (Takáts, Nyáry 31.). 6291545. júl. 15. MOL P 485. (Majthényi cs.) 4-K-2. (A vételár papíron 22500 forint volt.)
