Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Zsigmond (†1546)
102 Korlátkövi Zsigmond A Korlátkövi-vagyon ügyében a per akkor lángolt fel ismét, mikor 1546. augusztus-szeptember fordulóján Zsigmond meghalt, és benne a Korlátkövi családnak magva szakadt. Nyári és felesége, Erzsébet azonnal lefoglalták a két teljes uradalmat, hiába jelentett be Anna ez ellen szinte azonnal tiltakozást.630 Az ekkor már a lovászmesteri címet is viselő Nyári októberben, Prágában Ferdinánd királytól szabad végrendelkezési jogot eszközölt ki a maga és felesége részére Korlátkőre és Berencsre,631 majd a következő év első hónapjában ellentmondás nélküli iktatással pecsételte meg birtoklásuk jogosságát.632 Egy-egy adat amellett szól, hogy ezt követően, a szabad rendelkezési joggal felruházva a két uradalomtól vagy annak egy részétől szabadulni igyekeztek.633 A következő évben az a hír járta, hogy Erzsébet a két várat Ország Kristóf majdani országbírónak, azaz saját unokaöccsének akarta átjátszani.634 A rivális Annát közben az is hátráltatta, hogy a zselizi uradalom ügyében fő- és jószágvesztésre ítélték, és az uralkodó csak nyilván férje, a királyi familiáris Székely Ferenc hathatós közbenjárására részesítette 1547 nyarán kegyelemben.635 Ezt követően viszont újra tiltakozott az uradalmak lefoglalása ellen.636 Nyáriék egy ügyes húzással gyorsan kiegyeztek vele: 1548 elején a Somogy megyei laki uradalom felét átadták a másik felerészt igazgató Annának,637 és talán megígérték neki, hogy Korlátkő felét végrendeletileg rá fogják hagyományozni.638 Ahogy azonban megszűnt az Anna személyében jelentkező fenyegetés, meglepő dolog történt: Korlátkövi idősebb Osvát két ükunokája vonta perbe Nyárit és feleségét, igényelve minden őket illető arányos részt és/vagy leánynegyedet Berencsből és Korlátkőből. A sok mondvacsinált jogigényt tartalmazó keresettel több évtizedekig tartó pereskedés vette kezdetét.639 6301546. szept. 12. ML 44-1-1-9. 6311546. okt. 16. LR II. 169-170., vő. ML 44-1-1-8. 6321547. jan. 5., febr. 21. EKHL 12 saec.-l-5., EKHL 26-2-5. - Az oklevél minden Nyitra és Pozsony megyei, Korlátkö és Berencs várához tartozó birtokot felsorolt, kivéve a különálló kis uradalomként kezelt bucsányi udvarházat és birtokrészt, illetve Zéla és Karkóc településeket, amelyeket egy hónappal később (febr. 25., márc. 27.) iktattattak a maguk részére: EKHL 26-2-5.- A két vár iktatása újkori másolatban: NRA 1094-24. (Filmtári jelzet: 6130. doboz) 633Cífer és Báhony elidegenítése ellen Illésházi Tamás jelentett be tiltakozást 1547 októberében: BI 29-23-8. (Lásd még a következő jegyzetet.) - Két évvel későbbi tiltakozásában már csak a két jószág birtoklásától tiltotta Nyárit és feleségét: BI 29-23-9. (1549. aug. 27.) 6341548. dec. 10. HMBK Prot. 7-8. 239-240. old. (Székely felesége nevében tiltakozott, hogy Erzsébet elidegeníteni készül Anna Korlátkő és Berencs várakban lévő részeit Ország Kristófnak.)- Nem kizárt, hogy ez a fentebb feltételezett, Szomolánnyal kapcsolatos alkuval kapcsolatos. 6351547. jún. 19. BA 4-524. 6361547. júl. 10. BA 4-520., ML 44-1-1-10. (Ekkor unokatestvérével, Apponyi Dorottyával, Kálnai Imre egykori királyi titkár, most törvényszéki esküdt ülnök feleségével az ellen tiltakozott, hogy nővére, Erzsébet férjével együtt Ország Dorottya halála után elfoglalta Berencset, majd Korlátkövi Zsigmond halálát követően Korlátkőből semmizte ki őket.) 6371548. jan. 26. SML Jankovich 5., említi: Csányi, Jankovich 6-7. 638Nyári 1551. évi végrendeletében valóban sógornőjére hagyta az uradalom felét (1. alább). Ami emellett még egy előzetes megállapodásra utal, az az, hogy egy hónappal Nyári halála után, 1551. április 22-én Anna és férje már parancslevelet állítattak ki a királlyal a végrendeleti végrehajtóknak címezve, hogy azonnal adják át az Annának a végrendelet alapján járó javakat (BA 2-230.), azaz Anna többi rokonával ellentétben elégedett volt Nyári rendelkezésével. 639Ekkor Asszúpataki Henc Máté leányai, Anna (Gotói Miklós felesége) és Zsófia (Gici Józsa felesége) nyújtottak be keresetet. Leszármazásuk így rekonstruálható: id. Osvát leánya, Zsófia és
