Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám: Mosonmagyaróvár 1956 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 4. (Győr, 2006)
Bank Barbara: Néhány tisztázatlan kérdés a mosonmagyaróvári sortűzzel és a Dudás-perrel kapcsolatban
Fekszi László határőr alezredes intézkedett a laktanyában lévő gyutacsok megsemmisítéséről is, arra az esetre, ha a laktanyát megtámadnák. Fekszi tudta azt, hogy a laktanya alatt 8 vagon lőszert tároltak, de még ennél is fontosabb volt maga a tény, hogy a laktanyában tárolták. Különös jelentőségű volt, hogy a nyugati határsáv biztosítását szolgáló operatív anyagok nagy részét is a laktanyában őrizték. Ezért Fekszi kiadta azt a parancsot, hogy minden körülmények között meg kell akadályozni, hogy a tömeg a laktanya kezébe kerüljön, „ha nincs rá más mód, az egész laktanyát fel kell robbantani”, mivel az ott lévő operatív anyag nem kerülhet illetéktelenek kezébe.4 A határőrlaktanyában történt eseményekről Forgács Árpád határőr hadnagy, hadműveleti ügyeletes tiszt 1957. január 30-án tett jelentését, Máté Lajos határőr főhadnagy pedig 1957. január 29-én írt feljegyzését, valamint a bizottság által meghallgatott határőrtisztek és sorkatonák egymással összecsengő vallomásait vette alapul a Hering-bizottság.5 Dudás István határőr százados, aki 1956. február 1-je óta volt a zászlóalj parancsnoka, október 24-én hajnali 3 órakor riadót rendelt el, és a laktanyába beérkező tisztek részére egy rövid eligazításon tájékoztatást adott a budapesti eseményekről. Október 24-én a győri határőrkerület parancsnokságának utasítására Pékár Mihály határőr százados törzsfőnök vezetésével, a tartalékszázad sorállományú beosztottaiból létrehozott egység, kb. 100 fő, teljes fegyverzetével együtt a délelőtti órákban elhagyta a laktanyát, és Győrön keresztül Budapestre, a Határőrség Országos Parancsnokságára vonultak, csak a kiszolgáló személyzetet hagyták hátra. A határőrparancsnokság viszont Nagyatádról egy alakulatot vezényelt Mosonmagyaróvárra. A laktanya legénysége velük nem volt összeszokva. Ezen kívül a laktanya sorállománya még kiegészült a Nagykanizsáról szóbeli utasításra Mosonmagyaróvárra vezényelt, és a határőrsökről bevont néhány fővel. A laktanyában levő tisztek és a sorállományú katonák feladatait Dudás százados már az október 26- át megelőző napokban kijelölte. Ennek értelmében 25-től a városban lévő különböző objektumokba őrséget rendelt ki. A felderítő tisztek azt a feladatot kapák, hogy polgári ruhában menjenek a városba, és az ott zajló eseményekről folyamatosan tegyenek jelentést. Dudást elmondása szerint a nap folyamán a laktanyában polgári személyek is felkeresték, és követelték a kommunista jelképek eltávolítását az épületről és az egyenruhákról, a fegyverek letételét és a határ megnyitását. Ezeket a követeléseket ekkor elutasította. Október 26-án a határőrlaktanya személyi állománya már riadókészültségben volt. A laktanya ügyeletes tisztjéhez folyamatosan érkeztek az információk a gyülekező tömegről, annak mozgásáról, követeléseikről, hangulatáról. A városban tartózkodó felderítő tisztek, Czebe, Vitéz, Stefkó határőr hadnagyok feladata volt az információk begyűjtése, és az, hogy az üzemek vezetőségével együttműködve kellett volna visszatartani a munkásokat a tüntetéstől. A határőrök elmondása szerint, amikor kimentek a városba szolgálati feladataik ellátására, a tömeg részéről atrocitások érték őket, amelyeket jelentettek a parancsnokság felé is. A Hering-bizottság a visszaemlékezések alapján megpróbálta rekonstruálni, hogy ez idő alatt mi történhetett a határőrlaktanyában - úgy, hogy a visszaemlékezések jelentős ellentmondásokat is tartalmaznak.6 52
