Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám: Mosonmagyaróvár 1956 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 4. (Győr, 2006)
Bank Barbara - Szabó Róbert: Mosonmagyaróvár 1956. október (A forradalom hetének eseményei)
A mosonmagyaróvári forradalmi események 1956. október 25-én kezdődtek, amikor az akadémia hallgatói az előadások szüneteiben elhatározták, hogy rokonszenvtüntetést szerveznek a budapesti forradalmárok mellett és kivonulnak az utcára. Aznap délelőtt az akadémián hírt kaptak a győri forradalmi események kibontakozásáról, a kora esti órákban a veszprémi egyetemisták telefonhívása is15 a budapesti felkelők iránti rokonszenvtüntetés megtartására ösztönözte az akadémistákat. Az oktatói kar tájékoztatására délelőtt összehívott tanácsülésen a kormányban és a pártvezetésben bekövetkezett személyi változások mellett az akadémiai oktatás folytonosságának megőrzéséről tárgyaltak és megállapodtak a tanítás folytatásában.16 Amikor a városi pártbizottság megtudta, hogy az akadémia hallgatói a tüntetésre készülnek, áthívatták a pártbizottságra Varga Ernőt, az akadémia igazgatóját, és azt kérték tőle, hogy akadályozza meg az akciót. A marxista tanszék vezetője és a tanszék munkatársai figyelmeztették a diákokat, hogy statárium ideje alatt tilos mindenfajta gyülekezés, gyűlés és tüntetés, s ilyen esetben az Államvédelmi Hatóságnak és a rendőrségnek joga van a fegyverhasználatra.17 A „néma tüntetés” az akadémisták kezdeményezésére indult el. Néhány hallgató a város központjában levő Anyák Boltjában nemzeti színű szalagot vásárolt, mellyel 300 akadémista kivonult a vár udvaráról.18 Miután az oktatók nem tudták őket visszatartani a megmozdulástól, menetüket néhány tanár kísérte, hogy megvédjék őket az esetleges meggondolatlanságtól. Mire a település központjában lévő November 7 térre (ma: Fő tér) értek, már spontán módon összeverődött tömeg csatlakozott hozzájuk. Először a városi és járási pártbizottság, majd a városi és járási tanács épülete előtt haladtak el, majd meglátva az épületekben elhelyezett fegyveres őrséget, elénekelték a Himnuszt és szétoszlottak. Az atrocitások elkerülésében Hídvégi László tanár és az odaérkező Varga Ernő igazgató rábeszélő képessége és tekintélye is segített. Még aznap este az akadémia ifjúsága megalakította a MEFESZ-t. Az alakuló gyűlésüket a vár udvarán tartották, ahol meglepetésre megjelent Weisz János járási DISZ titkár is. A diákok évfolyamonként 2-2 MEFESZ vezetőt: a harmadikosok köréből Énekes Ferencet és Szabó Józsefet, a másodévesek soraiból Bátki Gyulát és Kis Istvánt, az első évfolyamon Danes Lajost és Cserháti Miklóst választottak meg,19 utóbbi lett az akadémia MEFESZ vezetője is. De vezető szerepet játszott még Sipos Imre is, akit korábban a fővárosból tanácsoltak el politikai nézetei miatt. A tömegfelvonulás hatására a mosonmagyaróvári pártbizottság a helyi pártalapszervezetekhez fordult és kérte őket, hogy próbálják megakadályozni a további tüntetéseket. A MEFESZ megalakítása után a pártbizottságra felrendelt akadémiai ifjúsági küldöttség előtt Horváth Imre városi párttitkár az akadémistákat újabb felvonulásuk esetén a munkásság felvonultatásával fenyegette meg. Este az ÁVH egyik vezetője és az MDP mosonmagyaróvári belső pártszervezet titkára is megjelent a kollégiumban, ahol a tüntetések folytatásáról igyekezett lebeszélni a diákokat, a statárium rendelkezéseit is emlegetve.20 A vár bejáratához tanárokból őrséget szerveztek.21 A néma tüntetés hatására az egyetemistáktól független erők is mozgásba lendültek. Október 25-én a késő esti órákban a Mosoni Vasas Sportegyesület kerékpárosai a Mezőgépgyár klubhelységében 11
