Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám: Mosonmagyaróvár 1956 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 4. (Győr, 2006)

Bank Barbara - Szabó Róbert: Mosonmagyaróvár 1956. október (A forradalom hetének eseményei)

összejövetelt tartottak, amelyen elhatározták, hogy támogatják az akadémisták további megmozdulását.22 Még aznap este munkás küldöttek mentek az Akadémiára, akik kérték a hallgatókat, hogy másnap ismét vonuljanak ki az utcára.23

A forradalmi hangulat október 26-án tetőzött. A mosonmagyaróvári gimnázium diákjai reggel 8 óra után az akadémia elé vonultak, majd általános iskolások jelentek meg tanáraikkal, és a munkások három fős küldöttsége is a főiskolásokhoz érkezett, akik az előadásokra gyülekező, az épület előtt csoportosuló diákokat csatlakozásra szólították fel. A tömeg először az MDP székház elé vonult. A kezdetben jól elkülönülve haladó korosztályi csoportok mellett ekkor már gyerekes kismamák, a Mezőgépgyár és a MOFÉM gyár munkásai és különböző helyekről menet közben hozzájuk csatlakozó személyek is voltak. Sokan a környező településekről érkeztek és csapódtak a felvonulókhoz. így összekeveredve értek el a város főterére24, ahol elénekelték a Himnuszt, a Szózatot, majd Steinhardt László első éves akadémista elszavalta a Nemzeti dalt. Onnan újra a pártbizottság elé mentek, ahol követelték a vörös csillag eltávolítását az épületről, ami meg is történt. Ezt követően értek a felvonulók a járásbíróság épülete elé, ahol kiszabadították az ott őrzött hat-hét köztörvényes rabot.25

Musitz László harmadéves hallgató felfedezte a tömegben Dohy Jánost, az akadémia igazgatóhelyettesét,26 akinek megmutatta a kezébe nyomott 14 pontba szedett követelést és megkérdezte tőle, felolvashatja-e az emberek tájékoztatására. Az oktató engedélye után Musitz a tömeg segítségével felmászott az épület előtt álló Ikarusz autóbusz tetejére, ahonnan kihirdette a kinyomtatott követeléspontokat.27

Tovább haladva az 1848-as emlékműnél rövid megemlékező gyűlést tartottak, Sípos László, Cserháti Miklós és Szabó József elhelyezte a magukkal hozott Kossuth-címert. Ezután a tömeg tovább ment az úton, s mikor elérte az Y elágazást, az addig egységesen vonulók két nagy csoportra szakadtak szét. Az egyik csoport a Lenin úton a rendőrség épületéhez ment. A rendőrség épületéről is leszedték a vörös csillagot, sőt a rendőrök közül is többen csatlakoztak a menethez. Ezután a posta épületének érintésével a rádióállomáshoz mentek. Ebben a felvonuló csoportban voltak a középiskolások is.

A másik csoport a DISZ-bizottsághoz vonult, onnan a Gyári úti rendőrőrs érintésével a Timföldgyárat és a Kötöttárugyárat vették célba, hogy az ott dolgozókat is bevonják a felvonulásba, mivel a három műszakos üzemekből addig csak kevés dolgozó csatlakozott menetükhöz.28 Itt merült fel az ötlet, hogy a Levél úti laktanyában állomásozó műszaki alakulatot rá kell bírni arra, hogy a legénység és a tisztek is csatlakozzanak a forradalomhoz. A Timföldgyártól továbbinduló tömeg útja közben érintette a határőrlaktanyát, amelyet már kisebb csoportokban, felszakadozva tudtak csak megközelíteni. A laktanyához két úton mentek. A szélesebb út a házak között a laktanya előtti ligetes térre vitt, a másik egy kerülőút volt, amely a laktanya hátsó kapujához vezetett. A laktanya egyik oldalát csak drótkerítés határolta. A többi oldalon, megfelelő erősségű kerítés, illetve kapu védte az objektumot. A tömeg nagy része a drótkerítés felőli oldalon közelítette meg a laktanyát.29 Dudás István százados, a laktanya parancsnoka 26-án a kora reggeli órákban a körlet védelmét a laktanyán kívül kialakította, így a laktanya előtti út használata korlá12