Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)

Plébániai jelentések

a szárt.35 Beljebb látom, hogy a ház vége is találatot kapott a mosókonyhánál szétszaggatva a mosókonyha ajtaját, a dupla szárnyú folyosóajtót, a kijáró ajtót, a closett ajtót és összedöntötte az egészet, az összes ablakok a folyosón összetörve, az udvari szobán is, a speiz teljesen üres, minden szekrény fölfeszítve, minden kihányva, csupa rongy és cserép minden szoba padlózata, a vendégszobám ablaka telitalálatot kapott, rapottyává zúzva, [..,36] a szekrény átlikacsolva a szilánkoktól s mivel a lövések még egyre tartottak, fölmentem a pincébe. A templom körül a házakban különben egy lélek sem tartózkodott itthon. A menekültektől szerzett újabb kettő lovamat és egy egészen új szekeremet, amiket ötezer pengőért szereztem, elvitték, hasonlóképpen a hintórudat és a hintómról a bőrernyőt levagdalták. Nagycsütörtökön a pincében miséztem, mert még mindig erős tüzelések hallatszottak. De délután lejöttem körülnézni. Oroszok fogtak el, hogy azonnal ürítsem ki az egész házat, mert itt kórház lesz. Embereket hajszoltam és kezdtem hurcultatni a szobabútorokat és felszereléseket ki az udvar közepére. Közben az emberek megszöktek és én magam is itt hagytam az egészet. Nagypénteken már az apácák is lemertek jönni és a monstranciából kivéve a partikulát azzal tartottam meg a csonka misét és a szertartást, a szent sírt is felállítottuk és megmondottam a híveknek, amíg jönnek, addig itt maradok a templomban. Hát délután 3 óráig akadt szentsírlátogató, akkor lezártam a templomot, majd az asszonyok segítségével hozzáfogtunk a szobákból a sok cserép és szemét kitakarításához és a bútorok visszahordásához, mert láttuk, hogy már kórház nem lesz. Alig végeztünk úgy nagyjából, oroszok jelentek meg, a Gapu-alakulat37 vezetője és engem nyomban kitett a lakásból és a szomszéd korcsmaépületben rekvirált részemre egy szobát, az én szobáimba pedig a környék házaiból ágyakat hordatott, a konyhában megkezdték a sütés-főzést, három kocsival jöttek, azokat bekötötték. Még az istentisztelet alatt öt oroszt, akiket a németek itt lőttek le a templom körül, eltemettek itt a templommal szemben a kereszt mellé, fejfának a vörös csillagot tűzték ki. Most is ott van. Attól kezdve plébániára sem én se más be nem léphetett. Fegyveres őr állt a kapuban. Az összefogott embereket a kamrába zárták: - katonaviselteket. Nagyszombaton a szenteléseket elhagyva miséztem a templomban. Beállított egy ruszki és gyertyát követelt. Adtam neki, mert a padlásomról úgy is ölszám hordták el a gyertyát, amit én több százat, az éveken át összegyűjtött törmelékekből öntettem és a padláson egy ládában tartottam.

Körülbelül felét sikerült megmenteni, beszórva a kemencébe. Ugyancsak nagyszombaton láttam, hogy a sekrestyeajtó üvegét betörték, azon valaki vékony ember bemászott, a szekrényből mindent kiszórt, de csak purifikatóriumokat és kéztörlőket vitt el néhányat, talán zsebkendőnek. Az értékesebb kelyhek mind el voltak rejtve az egyházi ruhákkal, de az ott levőt, amit a pincéből hoztam le misézni és lenthagytam, összetörték és

35 A szár, vagy szárizék a kukorica szárának általánosan használt helyi elnevezése.

36 Kézzel betoldva olvashatatlan szó.

37 Egyértelmű utalás a szovjet katonai politikai rendőrségre. A GPU (Gaszudarsztvennoje Polityicseszkoje Upravlenyije) a szovjet Állami Politikai Ügyosztály 1922. február 6-án vette át a CsEKA szerepét, de 1934. július 10-én feloszlatták. Ekkortól hivatalosan már az NKVD (Narodnyij Komisszárját Vnutrennih Gyei) működött helyette.

34