Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)

Plébániai jelentések

szakértelemmel a kupát kicsavarták és elvitték, - az volt aranyozott ezüst - a többi részét otthagyták. Feltámadási körmenetet persze nem tartottunk, mert a hívek is csak kevesen mertek előjönni, no meg a monstranciát is, meg a cibóriumot is nyomban elrejtettem. A tabernákulomot is próbálták kulccsal kinyitni, de a kulcs elhajolt, azóta sem lehet zárni. Húsvétvasárnap a rendes időben reggel 7 kor hússzentelést tartottam, 10 órakor pedig ün­nepélyes szent misét, de nem szentségkitétellel. Harangozni nem lehetett, egyrészt az állványok részben összedűltek, másrészt a torony is nagyon meglyuggatva félő volt, hogy tovább omlik, esetleg ledől. Szentmise végén keresett a geputiszt,38 hogy elbúcsúzzék, mert mennek, már a kocsik elő voltak készítve. Bejöttem vele, mutatta, hogy a szobákat felsikáltatta és minden meg van, elbúcsúztunk és elmentek. Nyomban hozzáfogtunk a rámoláshoz, mindenki vitte el innen a maga ágyát és megállapítottuk, hogy nekem három dunnám, kettő papla­nom, három vánkosom hiányzik, az evőeszközeim szintén, kanalam egy sincs, több lábasom, kézimunka falvédőim, a[z] emailérozott39 vizesvödrök, fűrészek, kalapácsok, sőt az asztalomról a bélyegző párna is hiányzik, továbbá három öltözet civilruhám, kettő felöltőm, esőköpenyem, három pár alsónemú, 10 drb zsebkendő, az íróasztalbazárt kb. 200 alumínium egy­­pengős templom pörsölypénz, a rádióm teljes felszereléssel és egyik ágyból a háromrészes lószőrmadrac mind-mind hiányzik. A házvezetőnőmnek a szekrényét szintén teljesen kirabolták orosz nők, akik a Gepuval itt voltak. Fel sem sorolható számos kisebb dolog is hiányzik. Lehet, hogy ezek egy ré­szét az úgynevezett „magyar oroszok” drágalátos híveim vitték el. Ezután még árp. 26-án jártak itt, hárman, bort hajszolva. Nem voltam itthon, talál­tak egy kis üveg spirituszt, elvitték, négy borotvámat elvitték, néhány sziva­rom volt és éppen 100 drb akkor kapott cigarettám - ezeket elvitték, de az akkor elővett írógépemet nézegette, de itt hagyta. A templomom kára épületben bizony nagy, de ablakokat már be­metszettem, hogy meg lehessen tartani az istentiszteleteket és a lyukakat ideiglenesen berakattam. Már az udvaron van a fenyőfa, ami a gerendáza­­tokhoz a templomtetőn szükséges és az akácfának is a legnagyobb része és a jövő héten megkezdődik a faragásuk. Az összetört tetőgerendákat mielőbb pótolni kell és a toronygerendázatot, tömör stukatur mennyezet a festmé­nyekkel együtt, ha nem is művészi értékűek. A hívek szívesen teszik meg a magukét. Úgy a káptalannak, mint a pápóci prépostságnak az esedékes bérletet megfizették s talán csak tisztázódik a helyzet s ez a kommunista őrület csak majd elmúlik - de addig is Isten segítségével megteszünk mindent, hogy a szörnyű háború okozta károkat eltüntessük és reméljük, hogy Isten megsegít bennünket. Haláleset a harcokból kifolyólag a következők voltak: Itt a templom mellett egy öreg házaspár, aki nem ment el a háztól, gránát­szilánktól találva meghalt. Az ember azonnal, az asszony, mint már emlí­tettem a szentségekben részesülve, harmadnapra. A hegyben egy hadirok­kant kis fiát vágta agyon a szilánk. Csodálatos egy házaspárnak és men­­nyecske lányuknak szörnyű halála a hegyben, a Pető család, ahol az öreg 38 GPU-tiszt. Lásd az előző lábjegyzetet! 39 Zománcozott, zománcos. 35

Next

/
Thumbnails
Contents