Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1915. augusztus 17 - 1917. január 15.
Megkezdtem pappá szentelésem előtti napokban „Tu es sacerdos in aeternum”50 1915. augusztus 17,- 1917. január 15. Szentelés előtti lelkigyakorlat 1915. VIII. 17-22. Életem legfontosabb elhatározása előtt állok, arra készülök. A három magasabb rend51, melyet most felveszek, mintegy azon szögek, melyek Krisztus keresztjére erősítenek egész életemre. „Mihi autem mundus crucifixus est et ego mundo.”52 „Ego sum vinctus Christi.”53 „Óh édes és szívemelő szolgaság, mely által az ember igazán szabaddá és szentté lesz.” Augusztus 22. Nagyvárad54 Subdiakonátus55! Érzem, hogy nagy jelentőségű lépést tettem. „Amplius non licebit a proposito resilire, sed Deo, cui servire regnare est perpetuo famulari et castitatem illo adiuvante servare oportebit.”56 Isten segítségével oly nyugodt szívvel és erős elhatározással hallgattam a püspök ezen fontos, komoly szavait. Segítsen meg az Úr Jézus és Szűz Mária, hogy a papi tisztaságot egész életemen át megőrizzem. Nagy örömömre megjött Mama57, Henriette58 és Gizi59 is a karintiai harctérről60. 50 „Pap vagy te mindörökké.” 51 Szubdiakónus, diakónus, áldozópap. 52 „Számomra a világ pedig keresztre feszíttetett, és én a világnak.” (Gál 6,14) 53 „Krisztus rabja vagyok.” 54 Nagyvárad, Bihar vármegye, latin: Varadinum, román: Oradea. 55 Mikor a keresztény egyház hívői megnövekedtek, és a diakónusok, szerpapok nem győzték teendőiket, az ő rendűkből más, alárendelt segédek sora fejlődött, akik a diakónusokhoz kevéssé illő alsóbbrendű szolgálatot végezték. Az egyház szolgálatára különösen felavatott ilyen alsóbb rendű segédek közül a szubdiakónusok vagyis alszerpapok az afrikai és római egyházakban már a III. század közepe táján, Spanyolországban a IV. század elején, a keleti egyházban a IV. század első felében léteztek. Teendőik leginkább a következők voltak: 1. a. diakónusoknak segíteni az oltár szolgálatában, nekik az üres edényeket átnyújtani; 2. a hívek ajándékait átvenni; 3. a hívek áldozása alatt a templom ajtaját őrizni; 4. a püspökök szolgálatában hírnökösködni és leveleket vinni, főleg az üldözések idején. Eme hivatása szerint mint a görög egyházban még ma is az alszerpapság egész a XIII. századig a kisebb egyházi rendekhez tartozott, ekkor a latin egyházban III. Ince pápa a nagyobb rendekhez sorolta, jóllehet már Nagy Szent Gergely kiterjesztette az alszerpapokra is a nőtlenségi fogadalmat, úgyhogy azóta a régi gyakorlatúnak és működésnek csak a felszentelési szertartásban maradtak meg némi nyomai. Az alszerpapságot többnyire csak az áldozárság egyik lépcsőfoka gyanánt adják fel, teendőit pedig kis misékben részint maga a miséző pap, részint laikus hívők (ministránsok) végzik, nagy misékben pedig más segédkező papok. Az alszerpapság fölvételére a trentói zsinat óta a megkezdett 22. év kívánatos, s az alszerpapság és a szerpapság rendjének feladása között, hacsak a szentelő püspök felmentést nem ad, egy évnek kell eltelni. A II. Vatikáni Zsinat után az alszerpapok rendje megszűnt. 56 Mostantól már nem lesz szabad elhatározásotokból visszakoznotok, hanem Istennek szolgálni - akinek szolgálni uralkodás - és a tisztaságot az ő segítségével meg kell majd őriznetek. 57 Pálffy Fidele lásd a 15. lábjegyzetet. 58 Apor Henriette lásd a 20. lábjegyzetet. 59 Apor Gizella lásd a 17. lábjegyzetet. 60 Karintia hercegség, az osztrák birodalmi tanácsban képviselt tartományok egyike, Salzburg, Stiri, Krajna, Görz-Gradiska, Olaszország és Tirol között, ma Ausztria egyik tartománya. Az I. világháborúban Olaszország 1915-ös hadba lépése óta szinte állóháború dúlt az Alpokban, hogy az olaszok elfoglalják az osztrák határhegyeket. A karintiai harctéren teljesített a Vörös Kereszt kötelékében szolgálatot Apor Gizella. 35