Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1915. augusztus 17 - 1917. január 15.
Augusztus 23. Diakonátust61 Széchényi püspök62 helyett Lányi püspök63 adta fel. Mama, Gizi, Henriette is részt vettek a szertartáson. Augusztus 24. Presbyteratus64 a katedrálisban. Utána Mamának, Gizinek és Henriettnek első áldásomat adtam. Istenem mivel érdemeltem ki ezt e Te nagy jóságodat és szeretetedet. „Tu es sacerdos in aeternum!”65 Kegyelmes Úr Gyulára66 disponált.67 Egy igazi altkonviktor68 mellé kerülök. Tehát mily öröm. A főpásztorom gyönyörű email69 Szűz Mária képet adományozott emlékül. 61 Szolgálatokat, különösen egyházi szolgálatokat teljesít. Az egyházban eredetileg a papság alárendelt osztálya, kikre leginkább istentisztelet alkalmával a rendnek fenntartása, az úrvacsora kiszolgáltatása körüli segédkezés, a szegények és betegekről való gondoskodás tartozott. Számuk kezdetben a legnagyobb hitközségben is hétre szorítkozott. Később tágasabb hatáskört nyertek. A felsőbb egyházi rendekhez tartoznak, s a püspöki és presbiteri rend után a harmadik felsőbb egyházi rendet képezik. A felsőbb egyházi rendek negyediké s legalacsonyabbika az aldiakoni rend, mellyel a nyugati egyházban már az V. századtól fogva a nőtlenség kötelezettsége jár, s melyet a XII. század óta a felsőbb rendekhez számítanak. 62 Széchényi Miklós lásd. a 24. lábjegyzetet. 63 Lányi József (Németpróna (Nyitra vármegye), 1868. június 29. - Budapest, 1931. szeptember 28.) püspök, besztercebányai egyházmegyei áldozópap. Tanulmányait a budapesti egyetem hittudományi karán végezte, ahol teológiából és kánonjogból doktorált. 1891. július 2-án szentelték pappá. Rövid káplánkodás után 1892-től a besztercebányai püspöki hivatal levéltárosa, püspöki szertartó, a korponai népiskola igazgatója lett. 1898-tól Jánosgyarmaton (Barcs vármegye) plébános, 1899-től Besztercebányán teológiai tanár, 1900-1906 között Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörökös magyar nyelvtanára, 1904-től lehéri javadalmas apát, 1906-tól a váradi káptalan kanonokja, 1907-től egyházmegyei főtanfelügyelő. 1908. július 4-től tinnini felszentelt püspök, 1909-től a Szentsír Lovagrend tagja. 1915-től székesegyházi főesperes, 1919 márciusában Nagyvárad oláh megszállása után Budapestre költözött. 64 Presbiter (gör.) a.) Az ősi keresztény egyházak elöljáróinak neve. A régi keresztény egyházakban az izraelita zsinagógái alkotmány mintájára elöljárókat választották, akik bizonyos hatalmi kört nyertek, jelesül az istentiszteletnél a rendre felügyeltek, az egyházközség ügyeit kezelték és az egyháztagok erkölcsi magaviseleté fölött felügyeletet gyakoroltak; b.) A római katolikus egyházban áldozópap; presbiteri rend a püspöki rend után következő s a felsőbb rendekhez tartozó egyházi rend. A püspöki renddel együtt a sacerdotiumhoz tartozik, minthogy csak e két rend jogosít fel a misézésre. A presbitereket különösen a protestantizmus s ebben is főként a református egyház ismeri, a lelkész mellé választott, világiakból álló presbitérium tagjait értvén rajtuk. 65 Lásd a 45. lábjegyzetet. 66 Gyula, Békés vármegye. 67 Apor Vilmos még teológus, amikor Szécsényi Miklóst Győrből Nagyváradra helyezik át, az pedig a rokon kispapot is magával vissza új egyházmegyéjébe. Az újmisést 1915-ben püspöke Békés megye akkori székhelyére, Gyulára küldi káplánnak, a kitűnő pap és lelkipásztor hírében álló Lindenberger János plébános mellé. 68 Altkonviktor idősebb kollégista társat, diákvezetőt, érdekképviselőt jelent. Gyulán ekkor Lindenberger János (Gyula, 1869. június 22. - Nagyvárad, 1951. december 9.) a plébános. A középiskoláit Nagyváradon, a teológiát az innsbrucki egyetemen végezte. 1893-ban szentelték pappá Nagyváradon. A váradi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője, 1897-től spirituálisa, 1900-tól dogmatikatanára. 1906-tól plébános Gyulán, majd kerületi esperes és rudinai címzetes apát. 1918-tól váradi kanonok, a Szent Lászlóról nevezett káptalan kisprépostja és debreceni plébános. Széchényi Miklós váradi püspök az egyházmegye magyar területére 1919-ben helynökévé nevezte ki. 1920-1921-ben a váradi egyházmegye rumén területen lévő részét a Szentszék a szatmári egyházmegye ottani részével egyenlő joggal egyesítette, az egyházmegye területére terjedő joggal apostoli kormányzónak nevezte ki. 1941-ben Nagyváradra visszakerülvén a káptalan nagyprépostja lett. 69 Zománc díszítési forma. 36
