Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Az Apor ősök
ró volt, utóbb Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája, főkormányszéki tanácsos, kincstárnok és hadvezér, Erdély leggazdagabb embere I. Apafi Mihály6 idejében. A XVII. század végétől a család a Habsburg-párti arisztokraták közé emelkedett. Apor István 1693. május 1-jén bárói, 1696. február 23-án grófi címet kapott.7 A Rákóczi-szabadságharc idején hü maradt a császárhoz. I. Apafi Mihály fejedelemsége és az új Habsburg-kormányzat idején a legbefolyásosabb politikusok egyike, aki a katolikus vallás támogatásával éppúgy számos ellenfelet szerzett magának, mint közismert pénzéhségével. Jelentős szerepe volt a gyulafehérvári római katolikus püspökség újjáélesztésében és az erdélyi görögkatolikus egyház életre hívásában. Farkas Zsuzsannával való házasságából nem született örököse, a félárva Apor Pétert8 neveltette. Végrendeletében nagy összeget hagyományozott egyházi és iskolai célokra, csupán jótékony célokra 120.000 forintot különített el. Az Apor-család egyik nevezetes tagja volt István testvéröccsének, Jánosnak fia: Apor Péter író, Háromszék főkirálybírája. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt több ízben változtatta pártállását, amiért sok üldöztetést szenvedett, sőt Gereven osztrák ezredes elfogta, és Brassóban két évig sanyargatta. Végleg visszatérvén a császár húségére, Küküllő vármegye főispánja, Sepsi, Kézdi, Orbai, Miklós és Három Székek főkirálybírája lett. A bárói rangot ő kapta I. Lipót9 császártól 1713. január 15-én. Az 1717-es erdélyi tatár betörés idején hathatósan szervezte meg a helyi védelmet. A főkormányszéki tanácsosságot nem vállalta el 1744-ben. Kora legjelentősebb emlékiratíróinak egyike, aki történeti genealógiákat, szokástörténeti, múvelődéstörténeti feljegyzéseket hagyott hátra. A rendi tradícionalizmus vezette, melynek szellemében elítélt minden újat, és szót emelt a XVIII. századi barokk Erdély fonákságai ellen. Híres múve: „Metamorphoses Transsylvaniae”. Péter fiától, Lászlótól10 származott Apor István11, tordai főispán és kincstárnok, aki 1794-ben halt meg; ennek fia, Lázár12 Kászon székek főkirálybírája és az erdélyi harmincadok főárendátora, 1695-től erdélyi kincstartó. 1693. május 1-jén bárói, 1696. február 23-án grófi rangra emelték. Torda vármegye főispánja 1697-től, a kincstartóság megszűnése után generális, Erdély fővezére 1703-ban. 6 I. Apafi Mihály (1632. november 3. - 1690. április 15.), erdélyi fejedelem 1661-1690 között. II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata alatt tatár rabságba került (1657). Kiszabadulása után, 1661- ben a Porta fejedelemmé választatta. Tehetetlen uralkodónak bizonyult, aki helyett többnyire felesége, Bornemissza Anna és Teleki Mihály kancellár intézkedett. A szultán hűbéreseként részt vett a törökök Ausztria elleni hadjárataiban, de már 1664-től alkudozásban állt a Habsburgokkal. Egy ideig támogatta Thököly Imrét. Amikor I. Lipót haddal elfoglalta Erdélyt, Apafit fennhatósága elismerésére kényszerítette (1688). 7 Gudenus János József: A magyarországi fönemesség XX. századi genealógiája, I. kötet, Budapest, 1990. 55. o. 8 Apor Péter (Altorja, 1676. június 3. - Altorja, 1752.) író és költő. A nagyszombati egyetemen avatták doktorrá, a filozófia és a jog magisztere. 1713-ban bárói rangot nyert. 1717-ben elhárította a tatár betörés veszedelmét a Székelyföldről. 1747-ben elveszítette szeme világát és visszavonultan élt ettől kezdve. Fő múve - Metamorphoses Transsylvaniae, azaz Erdélynek régi, alázatos idejében való gazdagságról és mostani kevély, cifra, felfordult állapotában koldusságra változása - mely Erdély XVIII. századbeli életét festi le, s e korra elsőrangú forrásmunkául szolgál, úgy a politikai, mint különösen a művelődéstörténet szempontjából, 1736-ban keletkezett. Felesége kőröspataki gróf Kálnoky Borbála (1681. - Altorja, 1743. január 7.), akivel Bécsben kötött házasságot 1699. június 28-án. 9 I. Lipót (Bécs, 1640. június 9. - Bécs, 1705. május 5.) magyar király (1657 - 1705), a német-római birodalom császára (1658 - 1705). 10 Apor László (? - 1770.), első felesége karatnai Könczey Anna, második felesége kilyéni Székely Júlia. 11 Apor István (? - 1794) tordai főispán és kincstárnok. Felesége sepsiszentiványi báró Henter Éva. 12 Apor Lázár (Bibarcfalva, 1784. december 18. - Baden bei Wien, 1868. január 16.) ítélőmester, valóságos belső titkos tanácsos és királyi kamarás. Felesége szeleczi Szeleczky Karolina (Szatmár, 1793. április 5. - Altorja, 1856. október 13.), akivel Nagybányán (Szatmár vármegye) kötött házasságot 1814. szeptember 11-én. 12
