Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-10-22 / 43. szám
Thursday, Oct. 22, 1970 FÜGGETLENSÉG 15. oldal r MÜNCHENI LEVÉL | A NAGY BÜNPER 1 MAGYAR FIGURÁI i Lírikus volt. A szép-próza lírikusa. Lant volt kezében a toll. Hivatása pecsétjének záloga. Még sportriportjait is szívhez szólaltatta. Egyetlen cikkére sem lehetett mondani: Elpazarolt idő volt az elolvasása. Szive nemes stílusban zengő skáláját hallatta, éreztette élvezetesen minden írása, elmefuttatása, ahogyan ő nevezte. S ez a toll árván maradt. Egy lirasziv dobogása örökre elhallgatott. Csávossy Leó meghalt. Döbbent szívvel vettem halála hírét. Egy őszinte kartársamat vesztettem benne. Visszhangja volt lapunkban megjelent bemutatkozó cikkemnek. lévay margit — “A íköltő és szerelem” címen kedves, hangulatos elmefuttatás jelent meg Szabóné Lévay Margit tollából. Minthogy a cikk inkább általánosságban filozófiai síkon beszél költőink szerelmi életéről, szabad legyen nekem az ő lángoló érzelmi világukat saját Írásaiból vett néhány példával kiegészíteni” — irta “Költők a sötét teremben” cimü — visszhangjában. A visszhang nem halt el. — “Csiszolt lelket tükröző szép írásait élvezettel olvasom . . . “Kiváló irókartársamnak mély tisztelettel, magyar szeretettel” dedikálta. Aztán Európából jöttek a meleghangú remek táj képes üdvözletek “sok-sok kézcsókkal és igaz magyar szeretettel”. S egy szivfájditó kérdés: “Mikor űzi szive honvágya egy európai üdülésre? Nagyon örülnék a személyes megismerésnek.” Árván maradt tollával megszűntek a lírai zengésű visszhangok is. A kéz, mely lantként szólaltatta meg, jéghidegdermedten nyugszik a kihűlt szivén; elméje megszűnt tollba-diktálni színes útleírásait, élményeit, beszélyeit, — agyvérzésbe halt. Csávossy Leó, akit nem csak mint irót, de mint barátot is értékeltük, most már csak emlékezetünkben él. Hiszem, sokunknak. Nem csak barátaik, irókartársaik, de lapunk hangulatos írásait olvasók is. A személyes megismerés a honvágy erején sem valósulhatott, mivel az én életem kenyerét — fájószivvel látom, mind az Egyesült Államok területein tétette le az Ur. Szülőföldem csak anynyit tétetett le számomra, amennyi nem egészen tizenhétéves koromig volt elég. E’gy török monda tartja, hogy az Isten rakás kenyereket tétet el imitt-amott az ember számára, és oda kinek-kinek cl kell mennie és ott kell maradnia, mig a kenyerében tart. Lám! Csávossy Leónak vissza kellett mennie Magyarországra, mivel élete utolsó 4 évének kenyerét ott, a szülőföldjén tétette le az Isten s ott kellett megennie. Hirdessétek Harangok: Ilyen az élet! Kimegyen a lelke; visszatér Teremtőjéhez, és aznapon elvesznek az ő tervei. (146. Zs.) Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad. Ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai! mert por vagy te s ismét porrá leszesz. (90. Zs. Boldog, aki nem terméketlenül hervad el, nem gyümölcstelenül szárad ki. Csávossy Leó azok között él. Lelke, szelleme termékei, könyv-müvei hervadhatatlanságban hirdetik életét. Áldott az Isten, aki megvigasztal minket, hogy mi is megvigasztalhassunk azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket: a halhatatlan lélek termékeinek elavulhatatlan kincseivel. Októberi évfordulók Mario Lanza világhírű amerikai énekes 11 esztendeje halt meg. * * * Szabó Lőrinc Kossuth-dijas költő és műfordító halálának 13. évfordulója. ❖ * Le Corbusier svájci származású világhírű francia építész, városépítő, müvészetelméleti iró születésének 83. évfordulója. * * * Szentjóbi Szabó László költő, a felvilágosodás hive, a magyar szentimentális lira egyik jelentős képviselője 175 esztendeje halt meg. * * ❖ Eleanor Duse olasz színművésznő, kora legnagyobb tragikája születésének 111. évfordulója. * * * Madách Imre, kiváló magyar költő, drámairó, publicista, Az ember tragédiája szerzője halálának 106. évfordulója. * * * Niccoló Paganini olasz hegedűművész- és virtuóz 188 évvel ezelőtt született. AZ ÉLET FURCSASÁGAIRÓL Mirva Trovo asszony hét hónapja ül egy milánói börtönben. Büntetését azért kapta, mert elhagyta gyermekeit. Mind a négyet. Ha kiszabadul, már öt gyermek gondját kell magára vállalnia. Mirva Trovo ugyanis megint állapotos, a harmadik hónapban van. Minthogy hét hónapja rab, most a börtönigazgatóság különleges vizsgálatot indított annak eldöntésére, hogy ez miként lehetséges? Ha nem kerülsz te az utamba, Éltem nem volna most árva-fa, Virág is akadna rajt’ talán, S boldogságom volna a magány. Te virágba csaltad azt a fát, Rászórva hő lelked sugarát, Aztán tova tűntél, mint a nap S virágai mind lehűlt annak. Mi lesz ennek vége, nem tudom, Nem fogok én járni más utón, De legyen még fájóbb életem. Vigasztal, hogy érted viselem. * * * Guillermo de Jesus,Rio de Janeiro-környáki földműves elcserélte feleségét két tehénért és tiz kecskéért. Utána eladta családi házát és az állatokat és beköltözött Rióba, hogy további életét kényelmesebben és főleg nyugodtabban élhesse le. Pedro Jimenez, aki megvette az asszonyt, néhány nappal a vásárlás után kiábrándult, mert a menyecske hisztérikusan viselkedett. Súlyosan becsapottnak érezte magát és ezért csalás miatt panaszt emelt a rendőrhatóságnál Guillermo de Jesus ellen. Most mindketten a rács mögött elmélkednek. Csak az eladott asszony maradt szabadlábon... Egy teljes hónapig fog tartani az a csalási per, melynek tárgyalását a napokban kezdte meg a müncheni bíróság. A német lapok a háború utáni esztendők legnagyobb művészeti botrányaként emlegetik az ügyet. Főrésze benne az a bizonyos “Wunderwirtschaft”, amely néhány évvel ezelőtt virágzott Németországban, s amely futószalagon termelte a milliomosokat. A hirtelen felcseperedett réteg lovagvárakat, műkincseket, drágábbnál drágább ékszereket akart vásárolni. A konjunktúrát hamar felismerte néhány magyar menekült s megszületett a terv: hogyan lehetne a kínálkozó lehetőségeket kihasználni? A terv kigondolója a 41 esztendős Wintner György volt a 38 éves Grosz Frigyessel együtt. A két főbünös idejében meglépett, igy csupán a zseniális terv kivitelezői ülnek a vádlottak padján, A társaság az uj német milliomosok kifosztására a következő tervet eszelte ki, a vádirat szerint: Felkeresték azokat a gazdagokat, akikről hallották, hogy érdeklődnek a képek, műkincsek iránt. Ezt a munkát a társaság “arisztokrata” tagjai végezték, nekik kellett lépreesalni az áldozatokat. A mese az volt, hogy az egyik neves mágnás család megszorult idősebb hölgytagja kénytelen megválni féltett kincsétől, egy Verőn esető!, vagy egy Rembrandtéi, s persze jóval olcsóbban, mint amennyit valójában megér. Ha a milliomost a dolog érdekelte, elvezették a hölgyhöz, a kép tulajdonosához, aki hófehér hajával, szenvedő arcával maga volt a megtestesült becsületesség. Álmodni se merte senki, hogy a várurnő erre a célra külön szerződtetett kiöregedett színésznő. A vár azonban valódi volt; a társaság direkt erre a célra bérelte ... A kért összeg magas volt ugyan, de még mindig előnyös, úgyhogy kevesen tudtak ellenállni a csábításnak, különösen azért, mert a képek mellé szakértői igazolás is járt, s ezek szintén valódiak voltak. Erre a célra banda neves szakembereket nyert meg: egy művészettörténész professzort és nyugalmazott muzeumigazgatót, mind a ketten jóval 90-en felül. A legérdekesebb figura az arisztokrata szereplők között Podmaniczky Félix. Sok filmrendezés fűződik nevéhez a harmincas évek idejéből. Karrierje furcsán tört ketté. Az egyik legszebb pesti “telefonszinésznő”,, Bilinszky Ibolya férje volt és nagylábon éltek a háború előtt és alatt, mint keresztényt és arisztikratát a filmszakmában' az első vonalba helyezték. A házaspár később különvált, Bilinszky Ibolyának sok gavallérja akadt. Az egyik lovagja a pesti éjszakai életben “Lord Kovács” néven ismert fiatalember volt, a leggazdagabb pesti ügyvéd fia. “Lord Kovács” szórta a pénzt, volt azonban azokban az időkben egy súlyos “bűne”: a náci fajvédelmi törvények hatálya alá esett és sok kellemetlensége támadt különféle zsarolókkal. A “lordot” egy napon holtan találták az ostromlott Budapesten. Az ostrom után indult meg az eljárás “Lord Kovács” titokzatos halála ügyében. Az ügyészség vádiratot adott ki ki Podmaniczky ellen, azzal, hogy ő lőtte agyon barátját és egyben riválisát, majd az élettelen testet kicipelte a sötét utcára, hogy a baleset látszatát keltse. A pörben sok tanú vonult fel, a régi Pest hires alakjai. Podmaniczky végül 3 esztendőt kapott halált okozó súlyos testi sértésért. A biróságnak csupán annyit sikerült megállapítania, hogy a két férfi között veszekedés-verekedés zajlott le és ennek során érte a “lordot”, a halálos sérülés. Podmaniczky büntetését kitöltötte, majd a fővárosban kallódott, mert filmről, rendezésről persze már szó sem lehetett többé. A rendkívül jómegjelenésü, elegáns férfi 56 után Bécsbe menekült-CSÁVOSSY LEÓ Irta: SZABÓNÉ LÉVAY MARGIT NEGYEDI SZABÓ MARGIT Ha nem kerülsz
