Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-10-15 / 42. szám

Thursday, Oct. 15, 1970 FÜGGETLENSÉG lí. oldal VISSZAJÁRÓ KÍSÉRTÉT: A KOLERA “Figyelem! — Figyelem­­— Attention! — Attention! kérjük az újonnan érkezett utasokat, hogy a vámható­ságoknak mutassák fel ujke­­etü koleraellene3 oltási iga­zolványukat!” Ilyen és ehhez hasonló szövegű felszólítások i közelmúltban a földkerek­ség sok-sok repülőterén el­­•íangzottak, elhangzanak ma s, A felgyorsult és tömeges égiközlekedés miatt ugyanis nemcsak a földi távolságok csugorodtak össze, hanem le­­netőség nyilt arra is, hogy fertőző betegségek üssék fel i fejüket ott is, ahol rende­zett közegészségügyi viszo­nyok uralkodnak. Ha a II. világháború után. született nemzedéket kérdez­nénk meg a koleráról, bizo­nyára a fejcsóváláson kivid dig kapnánk választ. Pedig nem is olyan régen a kolera elelmetes járványként se­pert végig a földkerekségen is milliók életét követelte ál­­lozatul. így például az 18l7 is 1828 között az egész föld­­cerekségre kiterjedő járvány, igynevezett pandémia szedte üdozatait. A legutolsó ilyen pandémia .902 és 1926 között zajlott, dagyarországon az első nagy­­néretti kolerajárvány 1831- >2-ben félmillió embert bete­rített meg, akiknek a fele, ehát negyed millió meg is iáit. Az 1872—73-ban Magyar­­»rszágön végigsöpört kolera­­árvány majdnem azonos szá­mú megbetegedést és halál­­■setet okozott. Később is volt nég egy-egy kiterjedésű jár­gány, köztük az utolsó az — . ’ világháború idején. Az Egészségügyi Világ­szervezet (WHO) statisztikai adatszolgáltatása szerint az 1952-—63 közötti időszakban i földkerekségen évenként 12—65 ezer kolerás megbe­­e^gedés történt, az általa oko­­:ott haláleseteké pedig 12— 12 ezer között mozgott. Az isetek kétharmad része In­dában, másik egyharmada nedig az Indiával szomszédos Selet-Pakisztánban fordult ílő. Ez egyben azt is jelenti, uogy ezek a területek képe­zik a fertőzési forrásokat, ihonnan minduntalan fennél egyelőre a veszély, hogy fel­­ellobbanó szikraként egy-egy •epülőgép-utas elhurcolja más kontinensre. Hogy miért áll :enn ez a lehetőség, arról egy­szerűen meggyőződhetünk, tia a kórokozóval és a beteg­ség terjedésének módjaival megismerkedünk. Talán nem véletlen, hogy a kolera kórokozóját, név sze­rint a kolera virbiót, az or­j vostudomány hőskorában a j tbc-bacillus felfedezője, Ro­bert Koch éppen Indiában i egy járvány kapcsán a hely­színen fedezte fel a megbe­tegedett székletében. Ettől kezdve lépésről-lépés­­re szorították vissza a be­tegséget és teremtették meg a védekezés feltételeit. Kü­lönleges jeléntősége volt e tekintetben az 1.892-es ham­burgi járványnak. Itt derült ki, hogy az ivóvíznek kulcs­­: jelentősége van némely jár- 1 vány — köztük a kolera ter­jedésében is. Lényegében ez a felismerés segített hozzá ahhoz is, hogy a járványo­kat megfelelő közegészségü­gyi viszonyok, elsősorban a tiszta ivóvíz és a helyes szennyvizlevezetés segítségé­vel megfékezzék. A kolera vibrió maga csu­pán 2—4 mikron (1 mikron ==' 1 ezred milliméter) nagy­ságú csillés kórokozó. Nem tartozik a nehezen elölhető, tehát a túlzottan életképes virulens mikroorganizmusok közé. Viszonylag hig savak és rövid ideig tartó forralás egyaránt elpusztítja. Szeren­cséje volt a közegészségügy­tan megalapítójának, a múlt századi neves Pettenkoffer [professzornak is, mert a ko­­[ lera-vibrió szintenyészetet nyelt annak bizonyítására, hogy a fertőzést nem a kór­okozó, hanem a szervezet el­lenálló képessége határozza meg. Pettenkoffer gyomrának sósava elég volt a kaleravib­­riók dőléséhez és megakadá­lyozta a végzetes kimenetelű rkolerát, hiszen akkor még ko­­, lera-ellenes gyógyszerek nem léteztek. Ha Pettenkoffer gyomor­sósav hiányban szenvedett volna, akkor csakúgy, mint mindenki, aki napjainkban kolerában fertőzik meg, a fertőzéstől számított néhány óra, de legkésőbb 3—5 nap múlva — jelentkeztek volna rajta a kolera tünetei. A leghosszabb lappangási idő — tehát a fertőzéstől a betegségtünetek felléptéig húzódó időszak — kolera ese­tén 5 nap. Ez egyben azt is jelenti, hogy az az utas, aki friss keletű oltási bizonyít­vány nélkül érkezik kolerával fertőzött területről, elég 5 na­pig védőőrizetben tartani. Ha öt nap alatt nem jelent­keznek rajta a betegségtüne­tek, nem áll fenn tovább fer­tőzés veszélye. A megbetegedés jellegze­tes tünete mindenekelőtt a csillapíthatatlan hasmenés és hányás. Emiatt a beteg 1—2 nap leforgása alatt annyi vi­zet és sót vészit, hogy arcán és testén a bőr szinte szem­látomást összeaszalódik. A hányással és a hasmenéssel elveszített testnedvekj és a bennük foglalt sók a vérke­ringés csődje miatt 1-2, vagy 3—5 nap alatt régen halál­hoz vezettek. Ma csak a szerencsétlen körülmények összejátszása esetén fenyegeti halál a kole­rás beteget. A hamburgi eset bizonyí­totta már, hogy a megfelelő ivóviz-ellátás szinte már egy­magában elég ahhoz, hogy a kolera, mint járvány meg­szűnjön. A fertőzött ivóvíz volt ugyanis a járvány ter­jedésének a fő forrása. Ha te­hát sikerül Indiában és Ke­­let-Pakisztánban a civilizá­ciót olyan szintre emelni, hogy az emberek csak kellően ellenőrzött tiszta ivóvizet fo­gyasszanak, máris kiapadnak a kolera terjedésének utolsó forrásai is. Addig azonban amig erre nem kerül sor, el­sősorban a védőoltások nyújt­hatnak — sajnos viszonylag rövid ideig tartó biztonsá­got. A mai gyakorlat szerint kétszer Oltanak, a második oltást az elsőt követő 6 napon belül adják, ami azt jelenti, hogy a tervezett utazás előtt legalább 1—2 héttel előbb célszerű az oltást elvégeztet­ni. Az elmondottak csakúgy, mint a WHO közelmúltban elhangzott hivatalos közlemé­­alátámasztják azt az optimiz­must, hogy fejlett egészség­üggyel rendelkező államban tömeges járvánnyal számolni nem kell. Viszont mindaddig, amig a fertőző gócok, forrá­sok ki nem apadnak, mindig feltétlenül óvatosságra, elő­­vigyázatra van szükség. Dr. Szendéi Ádám A VILÁG NÉGY TÁJÁRÓL Hónapokig fáradozott egy | I Karlsruhe (Nyugat-Németor- I szág) közelében, Wolfach fa­­| luban élő parasztfiu, a 23 1 éves Emil D., hogy megnyer-1 je a 19 esztendős Angéla F. I kegyeit. Nem sikerült. El­nyerte azonban a lány tetszé- [ sét a 28 éves Lothar Sch., I egy hannoveri sörgyár alkal- 1 mázott ja. Wolfach közelében! töltötte szabadságát. Emil D.! bosszút forralt; méheket te­relt egy dobozba, megleste a szerelmespárt, és egyik pásztor órájukon rájuk en­gedte a fullánkos repülőkét. A méhek csúnyán összecsip­kedték Angélát és Lothart. A biróság elé vitték az ügyet. Hiába hangoztatta Emil D., hogy az “egészet csak vicc­ből” csinálta, a bíróságnak nem volt érzéke a humorhoz, és a méhekkel támadó fiatal­embert 2000 márka fájdalom­­dij megfizetésére ítélte. • Teljes munkanélküliségre van kárhoztatva hét hónap óta a hágai Nemzetközi Bi­róság 15 bírája — írja a Pa­ris Match. Semmiféle viszály nem akadt, amelyben illetéke­sek lettek volna. A párisi lap úgy tudja, hogy a UN titkár­sága a szövetség legközeleb­bi ülésszakán napirendre tű­zi a “munkanélküli” bírák kérdését. • Kilencven éves korában is szenvedélyes fogadó az észak­angliai Leeds Harry Ward nevű polgára: születésnapján most fogadást kötött egyik barátjával, Jim Windsor ló­versenyiroda tulajdonossal; a fogadás szerint, ha megéri 100 éves születésnapját 2.50 dolláros tétjének százezersze­res összegét kapja meg. Ward bizonyosra veszi, hogy meg­nyeri a fogadást. “Már az elsőt is megnyertem, kilenc­ven éves koromban, az apám-r mai szemben!” — jelentette ki magabiztosan. • “A kerékpár napján” több mint 1000 newyorki, köztük Lindsay polgármester, kari­­kázott a metropolis belváro­sának utcáin, hogy igy is hir­desse a meggyőződését: a ke­rékpár a nagyváros lakóinak legolcsóbb, legtisztább és leg­egészségesebb közlekedési: eszköze! Mosolyogjunk RÉSZVÉT A skót asszonyság betér a szomszédnőjéhez részvétnyil­­vánitásra: — Fogadja részvétemet. Nagyon megdöbbentő, hogy a kedves férje kinyitotta a gáz­csapot és igy vetett véget az életének. Az özvegy — sirás közben: — És micsoda gázszámla jön majd!!! HIRDESSEN LAPUNKBAN A FÖLDGÖMB KÖRÜL... BELGRÁD — A Tanjug nevű jugoszláv hírügynök­ség közölte: Knin városában (Dél-közép - Jugoszlávia) kö­zepes erejű földrengés tör­tént. Néhány kisebb épületkár keletkezett. Sebesülés, halál­eset nem történt. * MOSZKVA — A hivatalos szovjet hírszolgálati ügynök­ség, a Tass iroda, közölte: A szovjet tudósok fellőttek a világűrbe egy olyan rakétát, amelynek feladata az volt, hogy megfigyeléseket végez­zen a Napról. A rakéta 310 mérföldes magasságot ért el, majd, miután feladatát elvér gezte, ejtőernyővel vissza­hozták a Földre. A rakéta megfigyeléseinek eredménye­it később közük. * PHILADELPHIA, Pa. — Egy Mark Prager nevű, 24 éves orvostanhallgató, LSD következtében meghalt. Fele­sége elmondotta a rendőrsé­gen, hogy férje az elmúlt nyáron egy baltimorei kór­házban dolgozott, azon az osztályon, ahol azokat kezel­ték, akik az LSD nevű hallu­­cinációs orvosságot szedték. Férje nemrégiben hazament és bevett egy narancsszínű LSD-tablettát, azzal az* in­dokolással, hogy meg akar­ja tudni, hogy a betegeknek milyen élményük volt. Prager lefeküdt a díványra és arra kérte feleségét, hogy kapcsol­ja be a rádiót. Mark Prager 30 perc múltán halott volt. * BUDAPEST — Bócz Gyu­la szobrászművész mondotta az Associated Press nevű amerikai hírügynökség mun­katársának : Dél-Magyaror­szágon hozzákezd egy olyan barlang kivágásához, amely. — elkészülte után —- hatal­mas szobor-alakzatokat fog tartalmazni. Á munkát körül­belül 1980-ban fogja befejez­ni a szobrászművész. KÖSZÖNET 1 BERNSTEINNEK PHILADELPHIA, Pa. — Leonard Bernstein zeneszer- I zőnek a new yorki Philhar­­monikus Zenekar volt főkar­mesterének és művészeti igazgatójának, köszönetét mondott táviratban az izraeli kormány, azért az “áldozat­kész segítségért”, amelyet Maestro Bernstein Izraelnek nyújtott. 100 ÉVES AZ IDŐJÁRÁSJELENTÉS WASHINGTON — Az Egyesült Államokban az első, országos jellegű idő járás je­lentést éppen 100 esztendővel ezelőtt, 1870-ben, adta ki az “Army Signal Corps.”

Next

/
Thumbnails
Contents