Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-09-10 / 37. szám

Thursday, Sept. 10, 1970 ■FÜGGETLENSÉG'- 5. Oldal TRENTON, N. J. ÉS KÖRNYÉKE AMERIKAI KONYVESPOL C: Ely nyugtalan mines kalandjai Egy ötvenen felüli millio­mos — csaknem két méter magas, súlya több, mint egy mázsa. “Óriási robusztus fej, perzsabundaszerü haj. Gya­nakvó szem, többnyire csak keskeny rés látszik belőle. Handabandázó modor. Hatal­mas orr.” Egy nap, otthagy­va családját, átrepült Afriká­ba egy nászutazó párral, majd őket is elhagyva, egy­­szál bennszülött kísérőjével együtt beleveti magát az ős­erdőbe, az “ismeretlenbe”, a “kalandba”. Ennyi röviden Saul Bellow regényének a tar­talma. Napjainkban az Író­nak már minden könyve ese­ményszámba megy, mind az amerikai, mind az európai 3 Őnyvpiacon. Maga a regény ennél természetesen jóval többről szól. Henderson, a nyughatatlan milliomos akárcsak Bellow, a háború utáni amerikai nem­zedék jellegzetes képviselője, í kik egy olyan társadalom­ban élnek, amely az anyagi jóléttel együtt megfosztja tagjait az újabb, cselekvőbb perspektíváktól, a konform i­­tasával a szellemi épségükre tör. A társadalom “jól” szer­vezett rendjére Hendersonnál a lélek zűrzavara felel. Nem akar olyanná válni, mint ami­lyeneknek másokat lát -maga körül, “tele ugyanolyan sok, fura emberi gyengeséggel”. De merrefelé tapogatódzik ? Illúziókat kerget vagy való­ságos megoldások felé megy? Annyi biztos, nem azért veti be magát az afrikai sűrűbe, mert menekült, bár tetten ér­hetjük effajta szándékaiban is. Saját magát “készülő em­bernek” látja. Hogy mire ké­szül, arra majd a waririk ifjú uralkodójával, Dáfu királlyal való találkozása adja meg a feleletet. Utazásában nem a hétköz­napi izgalmak, a nyers erő és az emberi ravaszság kaland­regényekben szereplő fegy­vertényei az érdekesek. Az ő kalandja elsősorban intellek­tuális kaland. Hiába áll a re­gény cselekménye e lebilin­cselő események sorozatából, hiába szed ki Bellow a színes afrikai kelléktárból mindent, ami kiszedhető, hiába kápráz­tat el a civilizációtól alig érintett bennszülött falvak egzotikumával, a meztelen testek diszkréten felvillanó erotikumával, varázslókkal és szertartásokkal, a puszta kéz­zel végrehajtott rituális oroszlánvadászat feszültségé­vel. A regényíró Bellow tu­lajdonképpen csak kiszolgál­ja a filozófus Bellow-t. Bellow nem úgy filozófus Frank Sinatra jótékonycélu hangversenyt adott Richmond Indiana­ban, amely $100,000 tiszta bevételt hozott. Ezt az összeget a kilenc M.itrione árva iskoláztatása céljára ajánlotta fel; az apa, Uruguay­­ban, gyilkosság áldozata lett. Képünkön a művész, Mrs. Mitrione és a legkisebb gyermek látható. iró, ahogy a francia egzisz­tencialisták — Sartre, Camus ■—, nem is egy tétel illusztrá­lására szolgálnák müvei. Bel­low éltető közege a gondolko­dás, s hőse azért távolodik el környezetétől, a saját való­ságától, mert az nem hagyja í gondolkodni. Ugyanakkor, mi- i vei a gondolataiba bezárva ! sem tud élni, állandóan uj | “valóságokat”, uj életformát | keres magának. Ám ő maga j is tisztában van azzal, hogy I ereje nem következetességé­­| ben, hanem nyughatatlansá­­! gában, a gondolatok egymás- i hoz való, a gondolkodásának a valósághoz való rugalmas i viszonyulásában van. Az utóbbi években egyre, több kitűnő amerikai regény­nyel ismerkedhettünk meg — azt hiszem, elég az olvasónak csak néhány iró nevét idézni: [ Salinger. Updike, Truman Capote. Az uj amerikai re­gényben a legmeghökkentőbb j talán az, hogy mintha cáfolni akarná mindazt, amire száza­dunkban a modern próza “uji­­| tói” törekedtek. De nem he­lyes az ilyen szembeállítás, I erős bizonyíték erre Saul Bel­­j low regénye is. A Henderson, az esőkirályban megtalálhat­juk a modern próza sajátos­ságait: a szubjektív, szemé­­| lyes hangvételt, a belső mo­nológot, kihasználja a re­génybeli idő és a valóságos idő eltéréseiből fakadó lehe­tőségeket, él azzal, hogy az elbeszélő a stílusával, a dől- j gokhoz való közelítés módjá­val máris elmondhatja a leg­fontosabbakat a dolgokról. Mindez azonban éppen nem ekletikussá, hanem gazdagab- j bá teszi a stílusát. Saul Bellow regénye az amerikai könyvpiac egyik ér­dekessége. Altonyj Árpád JFK ES KRUSCSEV NEW YORK _ George F. Kennan, Amerika volt moszk­vai nagykövete, aki jelenleg az “Institute of Advanced Studies” (Princeton) munka-; társa, a következőket mon­dotta a “Daily News” nevű ! napilap munkatársának egy intervju alkalmával: Amikor John F. Kennedy, Amerika elnöke, 1961-ben, Becsben, Kruscsevvel tárgyalt, JFK, érthetetlen” módon, hallga­tag és mérsékelt volt és nyil- j vánvalóan ez a körülmény ve­zette az oroszokat arra a meg­győződésre, hogy Kennedy el fogja tűrni a kubai rakéta­­támiaszpontokat. Amint azt ! az események bizonyították I — az oroszok tévedtek. Arthur Woucette háziszóttes es­télyi modellje. Arany-ezüst és tarka fonálból szőtt szoknya, fe­hér gyapjú és selyem-szálas blúz, az öv arany bőr, a keleti tipusu sál a szoknya anyagából készült, mint stóla is viselhető. TEENTONI ügyvezető szerkesztőnk SZAM0SSZEGI J JENÓNÉ 37 Cummings A venue, { Trenton, N. J. 08611 j OW 5-6517 N. Y. — BUDAPEST CSOPORTOK Ára $362.00 — KLM INDULNAK: Jun. 27, Jul. 18, Aug. 1. 4 és 6-heli tartózkodás L & M REVESZ MAGYAR UTAZÁSI és INGATLAN IRODA IKKA-TUZEX KKPVISELET 1112 So. Broad Street TRENTON. N. J. Tel.: 392-0016, vagy 392-0078. Ingatlan! akar vásárolni Közjegy­zőn van szüksége? U*»xsaJ akart GEORGE M. i'KEGG MAGYAR IRODÁJA mindenben készséggel 611 rendelkezésére 5G7 So. Broad Sí.. Trexstcn. N.J. Telefon.: EX 3-4469 Hirdessen lapunkbanM A BANK MELY MINDEN PÉNZÜGYI IGÉNYÉT KIELÉGÍTI 8 KÉNYELMES IRODÁNKBAN SZOLGÁLJUK KI ÖNÖKET CONVENIENT OFFICES - SERVING YO TRENTON TRUST COMPANY MARY G. ROEBLING, Chairman • NEIL G. GREENSIDES, Präsident Member Federal Deposit Insurance CorDoration TAKARÉKBETÉTEK BIZTOSÍTOTT JELZÁLOG KÖLCSÖNÖK OLD BOROUGH SAVINGS & LOAN ASS’N. 858 South Broad Street, Trenton. N. J. KAZJAVÍTÁSI Telefonok: EX 3-4148 KÖLCSÖNÖK EX

Next

/
Thumbnails
Contents