Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-08-27 / 35. szám

Thursday, August 27, 1970 függetlenség 7, oldal CSIKMAMA Irta: CSÁVOSSY LEÓ Keszthelyen mindenki ismeri. Ha látják, ösz­­szesugnak a járókelők: “a Csik-mama.” Végte­len tisztelettel s a nagyasszonynak kijáró áhítat­tal tekintenek a légiesen filig­rán ősz matrónára, aki a bala­­tonmenti bájos városka világ­híressé vált fiának, Csik Fe­renc olimpiai bajnoknak az édesanyja. Keszthelyi nyaralá­som alkalmával felkerestem Csik-mamát Tanács-körűt 20. szám alatti villa-lakásán. Bol­dogan nyilatkozott. Csavossy — Hogyan indult Feri úszó­karrierje? — szólt az első interjú-kérdés. — A Balaton varázsolta világklasszissá. Keszt­helyen laktünk, ott kaptam hadiözvegy-jogon do­hányárudát. Ugyanis férjem: Lengvári Ferenc, Somogy vármegye aljegyzője, az első világháború második hónapjában hősi halált halt a szerb harc­téren. Ferit Fivérem, dr. Csik László, a MÁV-kór­­ház főorvosa adoptálta s neveléséről is ő gondos­kodott. A keszthelyi Premontrei gimnáziumban érettségizett Feri. Már diákkorában kibontakoz­tak úszó kvalitásai s a balatoni házi versenyeken az elsőség mindig az övé volt. Szóval a Balato­non fejlődött ki hallatlan tehetsége. :— Melyik volt az első átütő sikere? — A főorvos nagybácsi Pestre vitte Ferit az orvosegyetemre s kiküldte Újpestre az UTE-hoz, az akkori idők legnagyobb úszószakosztályával rendelkező egyesülethez, hogy jelentkezzen felvé­telre. A nagy hatalmú uszótréner ki se próbál­ta Feri tudását, csak úgy foghegyről beszélt vele: — Mi a foglalkozása? — Most iratkoztam be orvostanhallgatónak az egyetemre. — Akkor tanuljon meg előbb úszni, iratkoz­zon be másik klubba. Mi nem foglalkozunk kez­dőkkel ...-— Feri - folytatta Csik-mama — lelkileg le­sújtva távozott Újpestről s még aznap beiratko­zott a BEAC-ba. Óriási volt a megrökönyödés Újpesten, amikor Feri pár hét múlva főiskolai világbajnokságot nyert 100 és 200 méteres gyors­­úszásban. Ez volt az első átütő sikere, amellyel egycsapásra világhírnévre tett szert.-1— Milyen volt a folytatás? — Egymás után adta át a magyar rekordokat a múltnak s öt esztendőn keresztül nem talált legyőzőre sem itthon, sem külföldön. Magdeburg­­ban Grand Prix győztese, majd Európa valameny­­nyi országában diadalt diadalra arat, úgyszintén Afrikában, Tuniszban, Marokkóban és Angliá­ban. Ezután következett a berlini olimpia 1936- ban. Érdekes, hogy a sorozatos sikerek ellenére Ferinek semmi esélyt nem adott a világsajtó, hi­szen ott volt az állandóan világrekordot döngető három japán, Arai Yusa, Tagucsi, az Egyesült államok két nagy sztárja, Fick és Lindegren s a németek fenoménje: Fischer. Ferit a magyar saj­tó is csak a legjobb esetben ötödik helyre tip­pelte. — És Feri bízott? Remélt? — A lelke mélyén, titokban. Amikor a magyar rádió hírül adta, hogy minden olimpiai győztes tölgyfa-csemetét kap ajándékba, amelyet szülő­városában elültethet, Feri nagynénje, Csik Jolán, az ekkor már Berlinben tartózkodó Ferinek le­velet irt s megkérdezte tőle, hogy ilyen örömtel­jes faültetésre számithatnak-e ? Feri szószerint igy válaszolt; “Kedves Jolán néni! Ne töprengjenek, hogy az olimpiai tölgyet hol ültetik el. Majd elültetik To­kióban. Magyarországon senkinek sincs fogalma arról, hogy ezek a japánok milyen szenzációs idő­ket úsznak . . .” — Feri rendkívül szerény volt, de bántotta, hogy már eleve esélytelennek tartják, még helye­zésre is. S ekkor egy döntő pszichológiai momen­tum jött közbe. — Mi volt az a pszichológiai momentum ? — Csiík László dr., főorvos, Feri nevelőapja, aki szintén jelen volt az olimpián, diszkréten meg­kérte a magyar újságírókat: “Ne írjatok Feriről, nehogy elbizakodjon . . .” Feri panaszkodott is a nagybácsinak: “Laci bácsi, nagyon bosszant, elkeserít, hogy a magyar sajtó ilyen mostohán bá­nik velem. Nem írnak rólam. Semmibe vesznek.” — Ne törődj ezzel, Feri — válaszolt mosolyog­va a lélekbúvár főorvos és azt tanácsolom ne­ked, hogy az első és a második előfutamban csak olyan időt ússzál, amivel biztosítod a döntőbe-ju­tásodat . . . Így is történt. A többiek kiuszták legjobb ide­jüket, Feri tartalékolt, s a döntőre koncentrált... — És a döntő? Csik-mama előveszi a verseny lefolyásáról irt egyik ujságközleményt és könnyes szemmel, fel­lelkesülten olvassa fiának hőstettét: “... Csattan a pisztoly és a világ két leggyor­sabb úszója a vízbe loccsan. — Csik- Csik! Csik! — dübörög a magyar kó­rus. — Hup, huj, hajrá! ... A japánok koromfekete haja hihetetlenül ha­­lálbiztosan fúródik előre. Csik a nyomukban. Minden hiába! — szól a kishitűség. És most, 75 méter után, a magyar kar ereje megsokszorozódik, a magyar szív lelkesedése még lángolóbbá válik. A japán lankad? Nem. Csik erő­sít . . . — Csik! Csiik! Csiiiiiik! Nem a szánk, hanem a szivünk kiáltoz . . . Az­tán egy végső, csattanó nagy kiáltás. Csik keze elsőként csapódik a medence falára . . . Most tör ki a magyar tábor száján az eget rengető lelke­sedés, most szakad fel a magyar szívből minden vágy, minden öröm. — Győzött! Csik az első! Feri a győztes! Ezer kar ölelése, a magyarok csókja szárítja le Csik Feri testéről a vizet. A fotóriporterek ha­da rohamot indit, filmgépek peregnek. Világszen­záció !!! Hangszórók harsogják az eredményt: Olimpiai bajnok Csik Ferenc, Magyarország, 57.6 mp, 2. Jusa japán 57.9 mp, 3. Arai japán 58 mp, 4. Tagu­csi japán 58.1 mp, 5. Fischer német 59.1 mp, 6. Fick USA 59.7 mp, 7. Lindegren USA 59.8 mp. Magyar fiú, balatoni fiú lett a világ leggyor­sabb úszója. A hullámzó Balaton busongó vidé­ke olyan magyar ifjút küldött a világ legpará­­désabb versenyére, akinek tudása, rátermettsége és tehetsége diadalmaskodott. Csik győzelme a világ minden nemzetének elismerését váltotta ki s ez az elismerés tiszta szivvel hódolt a győzelmi árbocra kúszó piros-fehér-zöld magyar zászló és az imaként intonált Himnusz elé. Csik Feri az olimpia legnagyobb hőse! . . .” A LEGYŐZÖTTEK REVANSOT KÉRTEK Csik-mama ezután a világsajtó féltve őrzött cikkeiből idéz. Egy berlini újság igy irt: “A ma­gyar Csikót egy természetfölötti erő vitte előre!” Egy angol sportláp véleménye: “A magyar Csik minden képzeletet felülmúlt. Testének minden porcikájában, izomzatúban ideálisan arányos. A gycrsuszásra termett. Eszmei gyorsuszó. Ilyen klasszis versenyzője még nem volt sem Magyar­­országnak, sem Európának...” A három japán revansot kért. Erre is pár nap múlva sor került Budapesten. Feri ismét legyőz­ne őket. Fantasztikus profi szerződéseket, s a Tarzan-film főszerepét ajánlották fel Ferinek, de ő hü maradt a magyar uszósporthoz. 1987-ben megszerezte orvosi diplomáját, s a MÁV-kórház segédorvosa lett, majd két év múlva a Boros-kli­nikán a belgyógyászat tanársegédévé nevezték ki. — Hogyan következett be a tragédia ? ' — Ferit — mondja zokogás közt Csik-mama — a világháború vége felé katonaorvosként kivezé­nyeltek a frontra. Sopront már kiürítették, a kór­házat előző napon elszállították Ausztriába, csak ő maradt hátra, hogy a sebesülteket elsősegély­ben részesítse. Kötelességtelj esités közben érté a gyilkos bombazápor. 1945. március 29-én halt mártírhalált a drága jó fiam . . . Az örömkönnyeket felváltották a feltörő bá­natkönnyek. Az egykor nagyon boldog édesanya tragikumba süllyedő fájdalma szakadt fel a lei­kéből. Csak a fia emlékének él. Locsolgatja, ba­busgatja a terebélyessé nőtt olimpiai tölgyfát és imát rebeg a keszthelyi temetőben fia monu­mentális márványszobra mellett. Már huszonöt év óta siratja és élete végéig siratni fogja hős, mártír fiát . . . NEGYED! SZABÓ MARGIT 3 OLVASVA I EGYKOR Olvasva egykor verseim, Amelyeket mostan írok Látni fogják, hogy azok mind Olyanok, mint megannyi sírok. Kemény sors, de való igaz, Kezdem temetni önmagam. Ide fönn nincs mit keresnem, Hisz már mindenkim a sirba’ van . . • Gondolatok A szavak sokszor inkább sebezhetnek, mint a kezek. ^ * * A nagyapa és a papa vitájából rendszerint az unoka kerül ki győztesen. BALATONI PILLANATFELVÉTELEK i (Folytatás a 6. oldalról.) kálná ezeket az ízléstelenségeket. Ha nem, jó lenne egy kiest körülnézni a magánválalkozás területén. Nyárspolgári véleményem szerint sem­mi szükség arra, hogy ennek a nagyhírű együt­tesnek ekkora propagandát csináljunk Magyar­­országon. * * * * A női divat egy nálamnál jóval tapasztaltabb szemlélője felhívta a figyelmemet: eltűnt a short. Mi férfiak, nem szívesen válnánk meg ettől a kel­lemes, könnyű nadrágféleségtől, a nők ime meg­lehetősen hosszú pályafutás után lemondtak ró­la, és a rekkenő hőségben is sokan könnyű, hosz­­szu nadrágot, vagy egészen rövid otthonkát vi­selnek. Ez az otthonka mini ruhadarab, elől vé­gig gombolható — nemcsak be, hanem ki is —, a balatoni fürdőhelyek hölgyei élnek is ezzel a lehetőséggel és felveszik fürdőruhájuk fölé és nem gombolják be. Azt mondják, nagyon kelle­mes viselet. Készségesen elhiszem. ORMOS GERO

Next

/
Thumbnails
Contents