Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-06-25 / 26. szám
Thursday, June 25. 1970 FÜGGETLENSÉG A MAGYAR MULT MESÉI . . . Leány kér és a régi jó időkben '“Tiszteletem óhajtottam tenni ...” — jelenti be ünnepélyesen Dönci, atomkorunk Kakuk Marcija, és ezzel a mondattal egyszerre feloldja a kínos csendet és a szülök fagyos hidegségét. A jelenet Kolozsvári Grandpierre Emilnek “Leánykérés mai módra” cimü novellájában játszódik le. Panni szombat éjszakára ottfelejtkezik Döncinél, és másnap délelőtt nincs mersze hazamenni. Döncinek pedig nincs mit ebédelni. Kézenfekvő a megoldás: ő is elmegy villámhárítónak az ismeretlen szülőkhöz. — Nem félsz aputól ? — Mitől félnék? ő is olyan öreg szivar, mint a többi. — Nagyon barátságtalan tud lenni. — Ki akar vele barátkozni? Ez után a párbeszéd után minket is olyan erővel hökkent meg a mondat, akárcsak a szülőket: — Tiszteletemet óhajtottam tenni. A leánykérés virágcsokros hangulatát, szinte a fekete zakó, csikós nadrág és lakkcipő századeleji ünnepélyességét sejtető bejelentés megteszi a hatást. Hellyel kínálják, és kedves csevegés közben az ebédmeghivás kicsalogatására ismételten beveti a bűvös mondatot: — Tiszteletemet óhajtottam tenni . . . ugyan.is mi ketten úgy gondoltuk . . . Pannika meg én, engedelmükkel . . . ehhez szükségesnek láttam . . . Természetesen, mikor már megérett bennem az elhatározás . . . Tehát tiszteletemet tettem ... “Én magamnak mindent jót ígérek” Ez a mai keletű, rámenős halandzsa Dömösön • jutott eszünkbe, amikor Pastinszky Miklós családi muzeális gyűjteményében sorakozó elsárgult leveleket olvasgattuk, 1799ben például Az Nemes Nemzetes Gózon Sándor Posta Mester Urnák ez a levél érkezett Szabadszállásra: Érdemem felett való drága Ur s kedves Ifjú Asszony! Legkisebbet se kételkedem, hogy az én jőszivü édesatyám mindazt, valami csak az én állapotomnak legfőbb céljára tartozandó vala, a legbővebb mértékben elő ne adta légyen. Mindazonáltal engemet illet és néz, illendőnek, egyszersmind helyesnek Ítélem ... — és igy ontotta a ludtoll a kerekebbnél kerekebb körmondatokat, mig végre elért a lényeghez: Mely célomnak óhajtott tárgyául nem mást, hanem ezen érdemes úri házban legjobb móddal neveltetett, jeles virtusokkal ékeskedő s azokról ismeretes kedves Erzsébet leányasszonykát tettem fel, akiről is én magamnak minden gondolható szives jókat ígérek. íme, a 18. századi Döncike. Persze az igazság az, hogy az idő tájt barátunk nem úszta volna meg olyan könnyen. Mert a zord atya — aki éppen olyan “öreg szivar”, mint a többi — ugyanolyan ünnepélyességgel hozta volna az árkus papirost, pennát és téntát, mint - a többi, és szépen cirkalmozatt betűkkel elkezdte . volna írni: Házassági Szerződés 1- ször: A felek önként, egymáshoz vonzó szerétéiből megegyeztek abban, hogy egymással házasságra lépnek. 2- szor: A vőlegény igaz hajlandósága jeléül ezer forint pengőben móringot köt ki a menyasz* ■ szonynak. » Gyűrű a keszkenőn i És ha már a 17. században járunk: az idő jtájt Döncikénknek nehezebb sora lett volna a leánykéréssel. Gyermekük házastársa felől rendíszerint a szülők döntöttek, és például Csáky 1 Ferencet börtönbe záratta apja, mert nem akarta elvenni a neki szánt Homonnai lányt. Sokszor két különálló, nagy traktával járó ünnepet jelentett a kézfogó és a jegyváltás. A vőlegény két rokona vagy barátja bevitte a jegygyűrűt az anyja lakosztályában tartózkodó menyasszonynak, aki viszont keszkenőre huzva küldte ki velük a vőlegénynek járó gyűrűt. Egyik sem a később szokásossá vált sima karikagyűrű, hanem gyémánttal, rubinttal, zománccal díszített ékszer, amelyet több nemzedék is használt. Kemény János erdélyi fejedelem például azzal a szív formára metszett gyűrűvel jegyezte el menyasszonyát, amelyet mint a nászkiséret tagja, Brandenburgi Katalintól kapott ajándékba Bethlen Gábor esküvöjekor. Később fia is ezt használta. Mit szolgáltattak be például a jobbágyok 1603- ban Thurzó Zsuzsanna lakodalmára: 36 ökör, 118 borjú, 103 öreg bárány, 58 fiatal bárány, 119 malac, 33 őz, 185 nyúl, 526 császármadár, 381 kappan, 785 tyuk, 420 lúd, 180 apró madár, 5383 tojás, 2110 hal, rák száma nélkül, Ehhez még Bécsben 1000 citromot, 500 narancsot, rengeteg fűszert és nádmézet vásároltak — amelyhez a pénzt szintén a jobbágyok adták. Az emberben önkéntelenül felmerül a gondolat: ekkora anyagforgalom közepette nem akadt egy-két “szemfüles”, aki — magára is gondolt? Nos, Révay Zsófia 1628-ban azt panaszolja, hogy menyegzőjére három és fél ezer forintot vettek a jobbágyokon, de ő már csak ezret kapott kézhez. Az asztalnál csak sirdogáljon Főhetett a konyhán a sók étel — de főhetett a feje a násznagynak is, akire az egész lakodalom rendezése hárult. Segítségére volt a vőfély, a felszolgálás irányításában főgazdák és zöldpálcás algazdák serénykedtek. Komoly megfontolást igényelt a borgazda kijelölése. Olyan embert kellett találni, mint Bethlen Miklós, aki ebben a tisztségben mindig ügyelt arra, hogy csak félrészegségig igyon. Ami az evést illeti, talán legkönnyebb feladata a menyasszonynak volt: úgy illet, hogy az asztalnál ne egyen, csak sirdogáljon. Vájjon, mit kellett siratnia? Lányságát? Jövőjét? Boldogságát? Mert hiszen önkéntelenül feltolul bennünk a kérdés: boldogok voltak, boldogabbak voltak ezek az emberek? Mi következett azután, hogy a hozománnyal és jegy ajándékkal megrakott szekerek karavánja megindult az előttük álló utón az uj otthon, a jövő felé? A menyasszonyládák tartalmának sokszor sürü oldalakat kitevő gazdag leltárában sem a boldogság, sem a boldogtalanság nem szerepel, de feleletül álljon itt néhány mondat két végrendeletből. I. Rákóczy György 1643-ban igy ir feleségéhez, Lorántffy Zsuzsannához: mióta egybekeltünk, szebbet, okosabbat, gazdagabbat s akármi dicséretre méltó személyt náladon kívül nem láttam, néztem, s hozzád igaz tökéletes szerelemmel voltam. Köszönöm, édesem, az te én hozzám való szeretetedet is, git mind jó s gonosz állapotomban bőségesen te hozzám hűségesen megmutattál . . . Gezty Ferenc fél évszázaddal régebbi végrendeletében pedig igy emlékezik meg nejéről: méltán cselekedném, ha semmit nem hagynék is neki, az énhozzám való engedetlen, kemény, engemet óránkint-naponkint busitó és minden ok nélkül háborító magatartásáért, ami miatt én mély szomorúan viselem az én életemet. Istenen kívül ezt csak az én szomorú lelkem tudja, mert amennyire lehet, az emberek elől örömest titkolnám, rejteném ... Nos, boldogok voltak? Emberek voltak . . . Kelecsényi Gábor MADÁRVILÁG i A VÖCSKÖK TITKA *1 Magyarországi madárvilágának méltán egyik legérdekesebb tagja a vöcsök. Legjellegzetesebb tulajdonsága az, hogy a viz felszínéről pillanatokon belül képes alábukni táplálékszerzés céljából, vagy, ha veszélyt észlel, hosszú távolságokat — 20—40 métert — megtenni felbukkanás nélkül a viz alatt. Veszély esetén csak egy pillanatra bukkan fel, villámgyorsan körülkémlel és friss levegőt vesz, majd újra alábukik, hogy kellő távolságba, a sürü nádas védelmező erdejébe jusson. Magyarországon négy fészkelő faja ismeretes: a búbos (Podiceps cristatus), a vörösnyaku (Podiceps griseigena), a feketenyakú (Podiceps nigricollis) és a kis vöcsök (Podiceps ruficolis). A leggyakoribb és a legnagyobb testű búbod vöcsök mellett talán a feketenyakú a legszebb. Az alig arasznyi nagyságú madár zömök testalkatú. A homloka, a feje teteje és a nyaka — a# állal és a torokkal együtt — fekete szinü, mellének a felső része meg a hasa fehér, és gesztenyevörös szegély keretezi. A szeme rikítóan narancsvörös, és hátulsó részétől aranyló, barnás, narancsos szinü, keskeny és selymes toliakból álló disz húzódik. Vonuló madár: március végén, április elején érkezik, ( és szeptemberben, legkésőbb november elején költözik el. , j * * * f j A vöcskök életében van egy “rejtély”. Majdnem minden alkalommal betakart tojásaira akadtak megfigyelői. Ebből arra következtettek, hogy tojásaikat a takarásul szolgáló nedves növényi anyagok rothadási hője költi ki. ,------------A ÉVFORDULÓK '% (Julius 1-től 6-ig) "H Julius 1-én született Budán Semmelweis Ignác orvos, az “anyák megmentője”, 151 évvel ezelőtt. Julius 1958. Meghalt Budapesten Edvi Illés Aladár festőművész. Julius 2-án halt meg Dóczi József nótaszerző;' Jean Jacques Rousseau francia iró és bölcsész; Ernest Hemingway Nóbel-dijas amerikai iró. Született Ráday Pál költő, a Rákóczi-szabadságharc jelentős politikai Írója. Julius 3-án született Julius Wagner-Jauregg’ Nóbel-dijas oszták orvos, a malária-láz gyógyítója. Halt meg Császár Elemér irodalomtörténész, egyetemi tanár. Julius 4-én indult meg az első magyar Légi Posta járat. Halt meg Lévay József költő és műfordító és Ferenczy István szobrászművész Rimaszombatban. , Julius 5-én született Csontváry Kosztka Tivadar festőművész; Zichy Jenő, utazó, utleiró és Verebély László orvos-tanár.---------------« SZÁZESZTENDŐS JÖVENDŐMONDÓ 7| JULIUS Oroszlán haváig az világ változott Meggyőződhetsz róla, olvass el egy lapot. | Az politika már nem érdekel senkit, ^ Nem is találsz benne politikát semmit, ffj Nem is lesz benne más, tsakis szenzáció: T( “Holnapra vihar, vagy nagy eső várható!” j Tavaly, hátsó lapon kitsike kis hírek f| Jó vastag betűkkel elsőre kerülnek! A iJJ 15. oldal
