Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-06-18 / 25. szám
12, oldal FÜGGETLENSÉG '' Thursday. ,íune 18, 1970 A MAGYAR VIDÉK A múlt és jelen városa: Eger Állnak a Dobó sir ja előtt, nézik a falaikon a hősök névsorát és hallgatják az idegenvezetőt. Az egyik idős hölgy titokban megsimitja a vörös márványlapot, tán azért, valódi-e. Aztán végig bolyongják a kazamatákat, a tépett várfalak alját, a közeledő eső lassan párába vonja az Egedet, de a város még látszik, girbe-gurba háztetőivel, templomaival, a minarettel. Tavasztájt, most már évről évre, irók, költők, pedagógusok érkeznek Egerbe, hogy a hazafiság aktuális problémáit megvitassák. A vitákat hallgatják a diákok is — több ezer diákja van Egernek, az iskolák városának —, és szavuk élettel telíti a diskurzust. Érthető. Hogy is mondta annak idején Kossuth? “Egerben nem tanítani, hanem tanulni kell a hazafiságot.” * * * A vendég a jelennel kívánna ismerkedni, de a jelen Egerben is — mint megannyi történelmi városunkban — ezer szállal kötődik a multihoz. Milyen szép például a barokk belváros! De ezek a barokk palotácskák, ódon templomok ugyancsak roskatag állapotban volnának, ha senki sem törődne velük. De bizony törődnek. 1966-ban megkezdték a vár és a belváros teljes restaurálását. A belvárost,védetté nyilvánították, és egész háztömbök felújításához fogtak hozzá. E városrész tehát megőrzi a századok folyamán kialakult képét, megmarad a jellegzetes keskeny úthálózat is, s megszépülnek épületei. Nemcsak az építészet remekei, történelmi emlékeztetők is. A megifjodott külsejű megyei könyvtár falán kőbe vésve hirdetik a betűk, Görgey innen indult tisztjeivel a kápolnai csatába, a Buttler(házban— ki ne ismerné Mikszáth Különös házasságából — ma a megye művészi emlékei nyertek otthont, s a vármegyeház gyönyörű kovácsoltvas barokk rácsai Fazzola kezemunkáját őrzik, a vaskovácsét, aki a diósgyőri gyárat alapította. És a vár is feltárja eladdig rejtett titkait. A Lábatlandombon folyó ásatások a középkori szintet kívánják meghatározni, szeretnék feltárni a tömlöcsort is. S megújításra vár a hazai műemlékek egyik legféltettebb kincse, az egri minaret is. A 40 méter magas, faragott kőből készült tornyot bizony kikezdte az idő, most statikai vizsgálat kutatja, mit kell tenni megmentésére. Eger öreg falai a magyar sorsot példázzák, Eger történetének fókuszában a nemzet története látható. A Királyszéken tán még István figyelte, miiként építik püspöksége tornyait, itt temették el tragikus véget ért fiát, Imrét, itt tanúit II. Endre, s itt építette Eger első várát Lambert püspök, miután a tatár mindent porig égetett. Mondják, a Hunyadiak idején a kölni dó>mnál is nagyobb temploma volt Egernek. De hire nem ennek lett nagy, hanem a “rozzant akolnak” — Ali basa pocskondiázta igy Egert —, a kőből, fából, sárból gyúrt várnak, s védőinek, Dobónak, Gergely kapitánynak, Mekcseynek, az egri férfiaknak és nőknek, akik a török tenger közepén akkor Magyarországot védték. Majd ötmillió ember járta végig tavaly Eger utcáit, kapaszkodott fel a várfalakra, ereszkedett le a kazamaták mélyére, állt megilletődötten Dobó sírja előtt, és annak az embernek egykori hazában is, aki itt élt, alkotott és Eger dicsőségére emlékezett: Gárdonyi Géza otthonában. * * * Kérdem a városi tanács titkárát, miből él az egri nép? Azt mondja: főleg iparból, a keresőképes lakosság 40 százaléka az iparban, 11 százaléka az építőiparban dolgozik. Szóval iparváros lett a szőlőihegyek városa is? Igen, a j szőlőhöz nem lett mostoha, de az ipar térhódítása ma már I feltartóztathatatlan. Egert nem tudja nélkülözni a ma: gyár ipar és a város népének is kell a kenyér. Eger szívóhatása nagy, vagy ötezren járnak be dolgozni a környék falvaiból, évente ezerrel szaporodik a lakosság. Már több mint 45 ezren lakják Egert. Ipari jellegét két évtized formálta ki. Műszereket és finommechanikai cikk eket, [könnyűipari gépeket és bútort, dohányt és építőanyagot I gyárt az egri ipar, amelynek 1 számos terméke keresett cikk ja világpiacon is. S a gyárak |sora egyre bővül. Aki Demjén, Andornaktá- 1 lya felől érkezik, azt furcsa |kép fogadja. A dombokon [szőlősorok végtelenje, de a [síkságon törpe vas jószágok bókolnaik, olajkutak. Bor és olaj, valóban érdekes találko- 1 zás. De mindkettő a mai Eger j arculatához tartózik. A terj melőszövetkezetek — örökölive e történelmi borvidék haígyományait — a váro3 területének 22 százalékán termelik a bikavért, a rizlinget, a medoc-noirt, eddig ezer holdon telepítettek újat, teraszositottak, gépesítettek. Az állami Pincegazdaság egri pincészete, a Szőlészeti Kutató Intézet, a mezőgazdasági szakiskola tang azdasága mind a egri bor jó hírnevét szolgálja. Ez a hírnév vetekszik az olajéval. Az Eger környéki olajmezőn vagy 300 kút ontja kincsét. Ugyan ki a megmondhatója annak, milyen holnappal gazdagítja még az olaj az ősi várost? * * * A székesegyház alatt árad a diáksereg, végeszakadatlan. A Népkert gesztenyefái alatt is diákok, és ők szállták meg a strandot is. Mert Eger, mondottuk, iskolaváros is. Vagy 16 ezren tanulnak gimnáziumaiban, szakközépiskoláiban és tanárképző főiskoláján. De az idegen, aki rácsodálkozik erre a nyüzsgésre, rögtön kioktatásban részesül. S e kioktató szavakat erős patriciusi büszkeség sugallja. Hogy nem kell elképedni, igy volt ez Egerben mindig, hogy már 1680-ben gimnázium tanított a városban, hogy itt kezdték meg Magyarországon először az orvosi oktatást, az első magyar nyelvű tanítóképző dicsősége is Eger nevéheb fűződik, hogy az uszoda gyerekserege is természetes látvány annak, aki tudja, hány világhírű úszót adott már ez a város ... * * * Búcsúzunk a várostól. Az Eger paták — amely ott keringett, kanyargóit velünk sétáinkon — még egy darabig elkísér utunkon, aztán hirtelen irányt változtat, Poroszló felé rohan, várja a Tisza. Az Eged zöldje is szürkére vált. Már esik az eső, a zápor sürü függönyt von a kilátás elé, s Eger kedves látképe lassan eltűnik a távolban. Csatár Imre Kozmetikázzák az Ezzséhet-hidat BUDAPEST. — Az Országos Szakipari Vállalat dolgozói megkezdték az Erzsébethir korlátainak festését. A számítások szerint csak néhány év múlva kellett volna újra befesteni, de a felelőtlen emberek telekarcolták a korlátot, s ütésekkel is rongálták a hidat. A lekapart festék helyén éktelenkedő rozsdafoltokat kell most eltüntetni, mintegy 700 ezer forint értékű munkával. ERDÉLYI RIPORT AZ ÁRVÍZRŐL: 55,DM lázat lepett el az árvíz KOLOZSVÁR — Bár még az árvízveszély korántsem múlt el teljesen — a szakértők adatai alapján előzetes megállapításokat közölnek a hatalmas károkról. Az erdélyi részekben annyi már megállapítható, hogy a legtöbbet szenvedett megye Szatmár volt. A május végi adatok szerint Szatmár városában és az egész megye területén 21,500 lakóházat öntött el az ár, melyek javarésze rombadölt, vagy súlyosan megrongálódott. Ebben a megyében 11 fontos üzemet tett tönkre az árvíz és 120 ezer hektár területet öntött el. Máramarosban 4,270 a tönkretett házak száma és 23 ezer hektárnyi terület került viz alá. A Szilágyságban 2,500 ház, 12 üzem és 19 ezer hektárnyi föld. Marosvásárhely környékén 40 üzem (!) 5,500 házzal, valamint 120 ezer hektár termőföld. Hargiíta megyében 27 üzem, 2,369 ház, 15 ezer hektár föld. Gyulafehérvár és megye is megsínylette az árvizet: Itt 20 üzemet 5,200 házat lepett el és 22,500 hektárnyi területet tett tönkre. Hunyad megye 11 üzemén kívül 2,300 házzal és 17 ezer hektár földdel, Szeben 21 üzemmel é3 4.400 házzal, valamint 12. ezer hektárnyi földdel szerepel a veszteség kimutatásban. Aradon 42 termelő egységet rongált meg az ár és 587 ház omlott össze. Mindenütt megkezdődtek a munkálatok, hogy valamiképpen biztosítsák a fedél nélkül maradt lakosság ellátását, megnehezíti azonban a helyzetet a rossz időjárás, a szakadó eső. Hosszú évek munkáját tette tönkre az árvíz, amelyhez hasonlót sok évtizede nem jegyeztek fel. Hidak megszámlálhatatlan mennyisége részben teljesen tönkrement, részben pedig javításra szorul. Az országutak nehezen járhatók és a mezőkről, szántóföldekről visszahúzódó szennyes ár hordalékainak eltisztitása nagy munkát és hosszú időt igényel. Még az emberi áldozatok pontos számadatát sem sikerült megállapítani, és az anyagi veszteség, az állatállományban bekövetkezett károk felmérése is most folyik. Nagy siker fi a Nemzetközi Vásár BUDAPEST — Bezárta kapuit a BNV, amely a látogatottságot, a megkötött üzleti szerződéseket és együttműködési megállapodásokat tekintve eddig a legeredményesebb volt. A közönségsikert mutatja, hogy a zárás előtt néhány órával a nézőszám már erősen megközelítette az 1 millió 200 ezret, ami minden tekintetben csúcsnak tekinthető. Szép eredmény az is, hogy az öt szakmai napon 120 ezer ipari é3 kereskedelmi szakember ismerkedett a hazai és külföldi versenytársak termékeivel, újdonságaival. Nagyüzem volt a vásári sajtóirodán is, 300 külföldi lap tudósi tó kapott Presse sajfcóhelépőt és a tizenegy nap alatt csaknem 200 sajtótájékoztatót tartottak a BNV-n. Nagy forgalmat bonyolított le a vendéglátóipar: például a Balaton és a Kis Lueullus étterem 10 százalékkai több ételt, italt, adott el, mint tavaly. A brazíliai pavilonban kereken 60 ezer adag hamisítatlan brazil duplát ittak kóstolóként . a látogatók. A zárás napján rövid tájékoztatást kértünk az idén először részt vevő Kanada, Pakisztán é3 Elefántcsotpart kiállítás-igazgatóitól. Maldwyn Thomas, a kanadi pavilon igazgató elmondotta, hogy kiállításuk közönségsikerévei és üzleti eredményeivel elégedett a átrgyalások tovább folynak és igen biztatóak. Z. A. Shah, a pakisztáni pavilon vezetője elektromos berendezések vásárlásáról tárgyal, és érdeklik őket mezőgazdasági gépek, gyógyszerek, laboratóriumi és orvosi felszerelések is. Michel Baquie, az elefántcsontparti pavilon igazgatója kijelentette: az eddigi tapasz- i i tálatok alapján jövőre újra , eljönnek Budapestre. 1971- ben május 21-31 között rendezik meg a vásárt. A Budapesti Nemzetközi Vásár zárása után a rendező HUNGEXPO most már teljes erővel az augusztusi jubiláris magyar kiállítás megrendezésén dolgozik. Palackozott gyégyvis BUDAPEST. — Harkány gyógyvize ezentúl nemcsak a forrás helyén élvezhető, hanem az ország minden részébe eljut. Jelenleg kapható már a budapesti Mátyás-pincéiben és a Berlin étteremben is-I
