Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-06-18 / 25. szám
Thursday, June 18, 1970 ,. FÜGGETLENSEG 13. oldal YISSZAEMLÉKEZÉSEK ___ A mult századi nagy árvizei “Martzius tizenharmadikán, a’ budapesti árvíz első napján többekkel kimenék. én is a’ nagy jelenet nézésére. Végig sietve a városon, Gellert begyéhez, értünk!, hol a budai népesség munkás és legszegényebb része lakik. A’ folyó már túl hágott magas partjain, a’ töltésen pillanatról pillanatra messzebb terjedett a viz, ‘s egyes ledőlt házak széttört fedelekkel álltak a viz felett. A lakosoknak, egy 'része a’ hegyre horda, bútorait, másika a’ házak körül dolgozott, mig a íájdalomszülte hallgatás közt itt ott kétségbe-esett jaj kiáltás, vagy a dolgozók lármája tölté el a környéket. ’ Mélyen meghatva állottam ott, midőn egy aszszpny siet el mellettem, ‘s karjánál egy gyermeket vezetve halad tovább olly ház felé, mellynek dőlédékei előtt a szerencsétlen család épen öszvegyüjtögeté holmiát. Csak hozzám jertek, szcia az asszony, jó szomszédok, s ti is gyermekeitekkel, s ti a’mennyien akartok jertek hozzám, mind; házamban csak nyolczvan ember van még, s nádiam, sok. megfér! S az asszony tovább ment, ‘s a’ szegények tolongva gázlódtak utána, s a’ népnek szemeiben könyök ragyogtak, mellyeket nem bánat facsart ki szemeikből. Ez asszony László' Ferenezné volt.” A fenti helyszíni riport volt bizonyára az első, amely már nem csupán az árvíz pusztításairól, hanem az emberi szolidaritásról, a segítségnyújtásról is beszámolt. Szerzője: Eötvös József, ajánlásaként jelent meg 18’39-ben. Akkor már országszerte folyt a gyűjtés a nagy pesti árvíz károsultjainak javára, és ebbe az akcióba kapcsolódtak be ‘a magyar Íróik. (Az ötkötetes' Árvizkönyvet Eötvös József szerkesztette, a 45 szerző között pedig Bajza József, Czuczor Gergely, Döfcrentei Gábor, Fáy András, Garay János, Jósika Miklós, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály és más akkoriban népszerű irók, költők szerepeltek. A könyv árából származó bevételeket a neves szerzőgárda és Heckenast, a kiadó az árvízkárosultak megsegítésére ajánlotta fel.) Amióta vízügyi feljegyzések vannak — mindig gyakoriak voltak az árvizek Magyarországon. (1860 és 1888 között például mindössze három olyan év volt, amely nem hozott nagyobb árhullámot a Duna magyar szakaszán. Az 1888- as viszont minden korábbit felülmúlt: 102 helyen szakította, át a töltéseket és 450,000 katasztrális holdat öntött el.) Á tiszai árvizek közül a legnagyobb az emlékezetes 1879-es volt, amely csaknem teljesen elpusztította Szegedet és vele együtt Tápé, Algyő és Kiskundorozsma községeket. Ennek a pusztulásnak hire akkor szinte az egész világot bejárta, és az, emberi együttérzés jelentős adományokban is kifejezésre' jutott. “A tömérdek élelmiszeren és ruhán kívül, amit a vizkárosultaknak küldött az ország népe, igen tekintélyes pénzbeli adományok is folytak be . . . Az adakozóik neveinek felsorolásához külön kötetek kellenének . . . Tisza Kálmán miniszterelnök 1000, az egyes miniszterek pedig 200—200 forinttal járultak hozzá Szeged megsegítéséhez . . . Kossuth Lajos a maga és fia nevében Bakay Nándor utján 350 frankot küldött az árvizkárcsíitaknak, noha éppen akkor a legsúlyosabb pénzzavarokkal küzdött . . . Liszt Ferenc a pesti Vígadóban fellépett a szegedi árvizkárosultak javára. E hangverseny 6493 írt 78 krt jövedelmezett Szeged városának” — írja az egykorú krónikás .“ A nagykörút egyes részeit azért- nevezik Római, Brüsszeli, Bécsi, Párisi, Londoni és Berlini körútnak, mert Szeged ezzel is ki akarta mutatni háláját. Gr. Beust nagykövetnél Parisban hangverseny volt,. mely az árvizkárosultak javára 30,0000 frankot jövedelmezett . . . A francia színműírók és zeneszerzők társasága 500 forintot küldött ... A párisi községtanács 5000 frankot szavazott meg a szegedieknek ... A Figaro szerkesztősége nagy ünnepélyt rendezett az 'Operaházban. A hangverseny a Rákóczi indulóval kezdődött, melyet Berlioz átiratában adtak elő. A hangverseny után vásárrá alakult á.t az Operaház nézőtéré. Ugalde kisasszony, egy kitűnő énekesnő a Zichy Mihály rajzával diszitett műsorért 3000 frankot vett be. Másnap a rendezőbizottság elnöke táviratban közölte Szeged városával, hogy az eredmény negyedmillió frank.” (Dr. Szabó László: Szeged halála és feltámadása) . A szegedi árvizkárosultak javára adakoztak New Yorkban, Hongkongban, érkezett adomány Perzsiából, a román fejedelemtől és XIII. Leó pápától is. (Fennmaradtak olyan egykorú pletykák, hogy a segélyek szétosztása körül — enyhén szólva — nem volt minden a legnagyobb rendben. Kilencven év után azonban már nehéz volna mindezek valódiságáról elfogadható képet nyerni.) NAGY PÁL Az örménység gyászünnepén A lámpák sorra kialudtak, de száznál több gyertyaláng ébredt helyettük. Egy-egy lebegő tüznyelvecske világított meg minden arcot, mig öt különféle dallamon, öt különféle nyelven hangzott el egy és ugyanaz az evangélium: először örményül, aztán magyarul, oroszul, latinul és végül görögül. Ez a néhány perc volt talán a legfölemelőbb mozzanata annak a szent liturgiának, amellyel a budapesti örmény katolikus egyházközség április 26-án az 55 évvel ezelőtt Törökországban lemészárolt örmény keresztények százezreiről emlékezett meg. Az örmény nép 1915-ös tragédiáját — a főként a rádióváltozatban az elmúlt hetekben is hallhatott “A Musza Dag negyven napja” cimü Werfelregény nyomán — az egész világon ismerik. E nép kálváriája azonban jóval régebben kezdődött, és Magyarország is (a szomszédos államokkal együtt) szétszóratásuk állomása lett. A hóditó izlám elöl a 13-ik században Örményországból kivándorolt, s négy évszázadon át különböző országokban hazát kereső orthodox keresztény örmények közül háromezer család 1672-ben, Apafi Mihály fejedelemsége idején Erdélyben telepedett le. Szamosujvár, Erzsébetváros, Csikszépviz é3 Gyergyószentmiklós lettek az ‘Örmény compánia’ központjai. 1696-ban Verzár Oxendius püspökük vezetéséivel a Radnai hágónál már ők akadályozták meg a tatárok betörését, és később is ékesen bizonyították hálájukat a magyarok iránt, akik befogadták. őket. Egy példa: a tizenhárom aradi vértanú közül kettő, Kiss Ernő és Lázár Vilmos is örmény volt. Budapestre zömmel az első világháború után költöztek örmények (akik még az említett Verzár püspök idejében katolikussá lettek), és 1922- ben Csemoch hercegprímás engedélyével alapították meg egyházközségüket. Ennek élén 1946 óta P. Kádár Dániel c. apát, tanácsos plébános áll. “Fogolykiváltó Boldogasszony”-ról elnevezett kápolnájuk és plébániájuk — egy Semmelweis utcai bérház második emeletén — sok régi örmény emléket őriz.. ... KIK, VOLTAK A SÁMÁNOK? ■" ■} A POGÁNY ORVOSPAPOK Tudományos ’ körökben is kevesen ismerik a Kassai Kódexet, melyet dr. Fehér M. Jenő egykori dominikánus fedezett fel 1944-ben a Kassa melletti Miszlóka falu plébániájának lom tárjábán. E kódex egy középkori iratcsomó 17. században átírt, korunkra maradt példánya., mely az 1227- 1498. évekből érdekes egyházi és kultúrtörténeti adatokat tartalmaz. Egyik része, a “Liber; Inquisitorum” (Inkvizitorok Könyve), ismerteti a magyarországi sámánperek jegyzőkönyveit. Az eredeti latin szövegben “magus” néven nevezik a nemzetközi szóhasználat szerint ma “sá-‘mán”-nak nevezett pogány orvos-papokat. A’ kő-: rülbelül hatvan sámánper anyagát a '‘Középkori' magyar inkvizíció” cimü könyv kivonatosan ismerteti, melyet a kódex felfedezője irt, Megtudjuk, hogy a sámán néha születik (ha q a., hetedik szülött a családban), néha lett az által,,, hogy híres mester mellett sajátította el a “tudományt”. Az a nézet, mely szerint a pogány sá»,* mánok az exxaltált idegrendszerü emberek sora-, ból kerültek volna ki, megdőlni látszik, mgrt A,, jegyzőkönyvekben leirt “tudományuk-”' sikpre;». gyakorlására csak teljes értékű ember lehetette képes. ydjf ifo Az embereket és állatokat gyógyító sámánók diagnózisaik megállapításához ma is használt' módszereket alkalmaztak, például a pulzusáné-” rést. Mai szemmel egy Kneipp forradalmat csinált hidegvíz kúrájával, pedig a hidegvíz és gőzkura alkalmazását a sámánperek tanúvallomásaiban; is megtaláljuk. 1285-ben Blasius az Ágostom; rend főnöke Moys nádor előtt több sikeres szem-., hályog műtétről vallott. Gyomormérgezés és fel--, fuvódás megszüntetéséről, rosszul összeforrt és r emiatt ismételten eltört, csontok teljes helyrehozásának eseteiről éppen úgy tudósítanak e pe- t rék, mint a veszett kutya marása miatt altatással : egybekötött műtéti 'beavatkozásról, vagy vesebajok megszüntetéséről. A sikeres orvoslások perei legtöbbnyire felmentéssel végződtek. A perekből kitűnik, hogy a sámánok nagy része Írástudó volt. Pálcákra, botokra és nyílra, rótták fel bics- r bájukkal a kívánt szöveget. A rovásírásra vonatkozó legkorábbi adatot e perekből, az, 1232. év körüli időből tudjuk, amikor egy Abadéd nevű öreg, vak sámán perében a jegyzőkönyvi adat - szerint e sámán a fcétegségdémonok, a gyógy- 1 növények neveit és a gyógyító mondásokat botokra véste, és vaksága ellenére, ujjaival tapogatva, nagy könnyedséggel olvasta az. akkori népi nyelven “bitik”-nek nevezett betűket. A vizsgálatok során az inkvizitorok a legtöbb esetben arra is kitértek, vajon a vádlott sámáni nem dicsőitette-e a régi pogány erkölcsöket, és ' nem buzditotta-e a népet annak követésére? Az ezt elkövető sámánokat, mint az 1268. október 28-án tartott sárospataki sámánlázadás perében történt, máglyahalálra Ítélték. A sámánperekben elhangzott tanúvallomások tükrében feltűnik szemünk előtt az ősi hitvilág képe, melynek nyomai népünk szokásaiban ma is élnek, de már más, vagy teljesen feledésbe ment tartalommal Népi szokásaink pogány korba nyúló eredetének feltárásához, nagymértékben hozzájárulna a Kassai Kódex hazai teljes kiadása és feldolgozása. (Budapest) Burgyáro Miklós Mosolyogjunk j AMBÍCIÓ 1 A Bon Jüant megkérdezték, hogy. mi szeretne lenni. így felelt: — Szappan Brigitte Eardot fürdőszobájában.
