Függetlenség, 1969 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1969-11-27 / 48. szám
12. oldal FÜGGETLENSÉG Thursday, Nov. 27, 1969 I Hires kémek, kalandorok és bűnügyek _ a am n _ m . flk - fi a M - — - ** — ^ —.—- —^ -Budapestből Mekka 11. és egyéb alvilági trükkök (Folytatás) A tömeg utat nyitott. De nyomon követték, amint a lányt a karjánál fogva húzta s minden lépésnél megállt, hátrafordult és kiáltozott: — Jaj, ne hagyj, Jani, hol vagy? Jó voltam neked, most gyere Jani! Segítség! Kisvörös megrántotta a karomat: — Lógjunk utánuk! Látom a Kerít, mögöttük van, ebből ruha lesz. Közéjük furakodtunk és a szüntelenül szólitgatott Jani, vagyis Kéri mögé kerültünk. A rendőr a Rákóczi útra fordult és a Luther utcai megállónál megvárt egy villamost. Akkor a lányt feltuszkolta maga előtt és ő is felszállt. Most villámgyors fordulat következett. Kéri egy artista ügyességével pattant az induló villamos lépcsőjére, előrenyujtott jobbjával megragadta a lány csuklóját és máris leugrott, maga után rántva a zsákmányát. Talpraugrottak, aztán be a Luther utcába! A rendőr csak tiz másodpercet késett: ennyi kellett, mig megrántotta a csengőzsinórt, a villamos lefékezett és ő éles sipjelzés közben utánavetette magát a tiz méterrel előtte menekülő párnak. Vad hajsza kezdődött. A rendőrt elgáncsolta egy előtte ácsorgó suhanc. Négy másodperc hátrány. Újabb sípjel, néhány lépés rohanás után megint elgáncsolják. Sántítva fut tovább. Már csak egy ház távolság és ott a Tisza Kálmán tér. Ha elérik, megmenekültek. De ebben a pillanatban a térről a Luther utcába fordul egy szürke taxi, a sofőr önkéntelenül lefékez, a kocsi elzárja az utat, a vezető kiugrik és megragadja a lányt... Ennyi elég is. A rendőr odaér és elkapja a férfit, akinek csuklóját görcsösen fogja a barátnője. Atöbbi már simán ment. Az idő későre járt, bementem a Sakál vendéglőbe. A “Sakál” közismert hely volt az éjszaka sötét" alakjai körében. Ide jöttek vacsorázni este tiz óra után a zsebtolvajok, kasszafurók, betörők. A vendéglő a Rákóczi útról nyíló rövid mellékutca és a Tisza Kálmán tér sarkán van. Néhány lépésnyire a Rákóczi úttól, ahová egy-egy jólsikerült lopás után könnyen be lehet ugrani és ahonnan éppen olyan könnyen meg is lehet ugrani a tér bokrai közé, ha alkalmatlan időben jön a razzia. Ritkán került sor azonban ilyen menekülésre. A Rákóczi úti sarkon, a vendéglő előtt és a tér Luther utcai sarkán figyelők álltak és jóelőre leadták a drótot a netán készülő razziáról. A Sakállal szemben van Birkózó Jani galériájának starthelye. Ami a Főnöknek a Kulacs, az volt Birkozóéknak a Sakál. A vágott fejti figyelő szorgalmasan járkált a ház előtt, mig Birkózó bent a lakásban várta és “vágta” az áldozatokat. A Sakállban vacsorázott Schwartcz Berta “dütőpartijának” két fiatal nőtagja, a két “csikó” is a fiukkal. Hála Kisvörös lelkiismeretességének, már kezdtem magam kiismerni a vendéglő közönsége között. — Megismertem Csoszit, egy kurta nyakú, sörte hajú vállas alakot, aki Erzsébeti Sanyival ült egy asztalnál. Csoszi betörő. Erzsébeti Sanyi pedig autófosztogató. Egy nagyobb társaságban felismertem Jakabot, egy elsőrendű zsebtolvajt, aki százast váltott a “Csálé”-nak titulált fizetőnél. Másnap reggel tiz óra tájban nagy lármára ébredtem. Az első emeletiek összevesztek a földszintiekkel. — Miről van szó ? — érdeklődtem a háziasszonyomtól. — Ezek a csibészek csináltak megint kalamajkát. Összebeszéltek, hogy minden lánytól, aki bemegy, követelnek 20 fillért a cinszből. Az első emeletiek félnek, hogy nem járnak majd ide a lányok, ha a fiuk tovább grasszálnak. Inkább elmennek a szomszéd szállodába, ezen van a zsinatolás. Kisvöröst megkérdeztem, honnan tudnék egy haveromnak valami “link flepni”-t szerezni, mert lebukott és nekem üzent, szerezzek neki munkaigazolványt. — Majd délután elviszlek a Dob utcába. Amilyen szakmát akarsz, olyat kaphatsz. Mi kell? — Még nem tudom — mondtam majd sorrajárjuk, ahol a legolcsóbb, ott veszünk. Az igazolási lapok piacon is érvényesült ugyanis a közgazdasági törvény, hogy az árakat a kereslet és kínálat viszonya dönti el. Közönséges “politúrozó munkás” igazolványban például a kínálat túlnyomó, — ilyet bármelyik Teleki téri ószeres ad, természetes tehát, hogy ez jóval olcsóbb, mint például egy pénzbeszedői, ócska vasgyüj tői igazolvány, melynek körülményesebb alapfeltételei vannak. Délután Kisvörössel tiz különböző szakmabeli iparosnál jártunk. A feltételek általában a következők voltak: 1. Néhány nappal élőbbről kiállított munkaigazolvány kisegítő munkaerőről — OTI bejelentés nélkül — egyszeri kiállítás: 5 pengő. 2. Legalább egy hónappal élőbbről keltezett igazolvány OTI-bejelentésseL 10 pengő plusz OTI-betegsegélyző tagdíj. 3. Ugyanez külön minősítő bizonyitványnyal: 5 pengővel több. 4. Féléves munkaigazolás OTI-bejelentéssel, havi 15 pengő, plusz betegsegélyző. Végül úgy döntöttem, hogy a Teleki téren szerzek kisegítő munkaigazolványt egy pengőért vagy egyötvenért. Nők részére főként tejfiókok és kávémérések címén adnak ki munkaigazolást, elsősorban Ó utcai és toloncházi használatra. Kitiltottak részére a kitiltás felfüggesztésére szolgáló a'kalmaztatási igazolványok a dolog természetéhez képest valamivel drágábbak. Itt már bele kell kalkulálni a zugirászati és felhajtói költségeket is. —Különben gyere a büfébe, ott lesz az építész, azzal beszélhetsz, ha link flepniről van szó., így ismerkedtem meg egy eddig nem ismert uj típusai Az építész 35 év körüli, barna arcú ember, mérnöknek tituláltatja magát. Különben nepper. Senki sem hiszi el róla, hogy diplomája van, ennek dacára ragaszkodik ehhez. A büfében dolgozik egész nap, ott állítja ki a különböző igazolványokat, életbiztosítási ügynökségektől kezdve a cselédbizonyitványokig. — Mennyit tudna reszkírozni erre a dologra? — kérdezte, miközben éreztem, hogy külsőm után nem néz ki belőlem létszámfölötti szállítómunkás igazolványra való pénzt se. Bevallottam, hogy nincs pénzem, csak hitelre tudnék venni valami flepnit. —Ja, ha igy áll a dolog, megmondhatja. Velem lehet beszélni. Menjen be a Kun utcába, tudja meg, kinek van szüksége igazolásra. az kaphat tőlem öt pengőért cselédigazolást, tiz pengőért személyesen is bemegyek a Szövetség utcába igazolni. Egy délután felirta összes adatait, már amit tudnia kell egy cselédnek a gazdájáról, hogy azt adjam át az illető lánynak, tanulja be szórul-szóra és üzenje meg, mikor jön ki, hogy bemehessen aznap a Szövetség utcába “kiigazolni”. A Kun utcai kórházba természetesen megint csak nem lehetett úgy egyszerűen bejutni. Előbb meg kellett tudni az ismerősök közül, kik vannak benn? Aztán meg kellett tudni, nincs-e büntetés alatt az, akit meg akart látogatni. Ebben az esetben valamelyik szomszédjának a nevét kellett bemondanunk a portásnak. Minden kis utánjárást igényelt, de itt volt a Kisvörös, az ő segítségével — miután Karcsi bácsit utbaejtettük s megtudtuk tőle, melyik hölgykliense van jelenleg a Kun utcában — akadálytalanul bejutottunk a kórházba. Kisvörös egy-kettőre megtudakolta, hogy kinek nincs igazolása. Akadt egy szegény lány, aki megszökött hazulról a mostohaapja elől, ezzel alkudtam meg tiz pengőben, (Folytatjuk.) i
