Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)
1968-08-22 / 34. szám
Thursday, August 22 FÜGGETLENSÉG B. OLDAL wmn-mm A HOSSZUHAJUAKML F LONDON — A mult héten egy délután százak rohanták meg az első számú kedvenc, a Beatles-együttes Baker St.-i ruha- és fehérnemű boltját, s rövid órák leforgása alatt mindent elkapkodtak. A vásárlás ugyanis ezúttal teljesen. ingyenes volt. A “véletlen” folytán az első “potyázó” az ilyesmire egyáltalán nem rászoruló Michael Pollard, a Bonnie és Clyde cimü filmből jól ismert mozisztár volt, aki a pénztárnál tudta meg, hogy az általa kiválasztott zakót és ingeket gratis elviheti. Még a hir elterjedése előtt három gyermekével csak körülnézni betért a boltba egy néger asszony, és amikor értesült a történtekről, örömkönnyekre fakadt: nagy-nagy puszi Ringó Starrnak — kiáltotta. A hirt nemsokára szájról szájra adták és a londoni csitrik és srácok mindenki mást megelőzve loholtak, hogy lecsapjanak a sok színes, “huligánositott” ruhadarabra. A gyorsan kiürült polcokat zárás után a még megmaradt készletekből éjjel feltöltötték és az ingyen vásár szénán folytatódott. A furcsa ötletről szólva McCartney elmondotta,, hogy “megelégelték az üzletelést, s ezentúl csak komoly dolgokkal, hangfelvételekkel és filmezéssel foglalkoznak.” Eredetileg azért nyitották a boltot egy éve, hogy — mint meghirdették —, “hozzájuttassák a zembereket másutt nem kapható extra és kellemes ruhaneműkhöz”. ISMÉT DETROIT DETROIT — Detroitban szórványos zavargások kezdődtek a néger negyedekben és a közelmúltban, ismeretlen tettes, lesből, agyonlőtt egy detektívet. A BUDAPESTI WASHINGTON SZOBOR MEGKOSZORÚZÁSA Donó András, a clevelandi polgármester adminisztratív helyettese az amerikai magyarság nevében koszorút helyezett el a budapesti George Washington szoborra. Az ünnepélyes megkoszoruzási ceremónián megjelent Martin J. Hillebrand, az Egyesült Államok budapesti követe is, valamint jónéhányan a Budapesten tartózkodó amerikai magyarok közül. Képünk a koszorúzás utáni jelenetet örökíti meg, amikor Hillebrand követ elismerését fejezi ki Donó Andrásnak és a clevelandi magyarságnak a megemlékezésért. (A felvételt a Magyarok Világszövetsége jóvoltából, Novotta Ferenc neves pesti fotográfus készítette.) ,•;> • v> Vbli*:» < -tv ■.St-'UKKSa ■ ;,VW.- *-M í> w -V , Hétszáz év «.tára végre nevet kapott a hires Névtelen Majd hétszáz éve született a latin nyelvű krónika, a Gesta Hungarorum. Szövege az elsők között ad összefüggő híradást “a magyarok viselt dolgairól”. Hirét annak is köszönheti, hogy szerzője nem nevezi meg magát, és a könyv megírásának időpontját sem jelzi. Ezért egyike ez a krónika a középkor titkainak, és a tudomány csak napjainkban tudja megfejteni a retélyt: Ki volt Anonymus, a névtelen történetiró ? Most Karsai Géza a korszerű fényképészet Segítségével a névtelen krónikairónak szinte minden kézvonását feltámasztotta. Kiderült, hogy a szöveget átirták. A mai Gesta-szöveg alatt egy másiknak nyomai húzódnak, amit a kutatók aprólékos munkával felszínre is hoztak. Az igy átvilágított P. iniciálé végre felfedi az.irót, Aki nevét monogramba rejtette, és rajzos figurákkal, középporban használatos jelképekkel árulta el kilétét. A fáklyás kutya, a csillag és a mai földgömb ősét jelentő középkori ovális világtérkép: mind a domonkos rend jelképei. A betűjelek pedig a kutyafej melletti férfiarc rajzával együtt, középkori szójátékra céloznak és azt fejezik ki, hogy a Gesta-szerzője domonkos volt és Fosának bivták. Anonymus titka igy hát nem titok többé. A Pósa név és a jelekből kiolvasható püspöki cim valóságos személyt fed fel: Pósa boszniai püspököt, egykori domonkos-magistert, aki egyéb Árpád kori iratokban is feltűnik. Azt is tudjuk róla, hogy az országbíró tisztét is betöltötte, Parisban tanult, és TV. Béla bizalmi embere volt. Valószínű, hogy krónikáját akkor dolgozta át, amikor visszavonult rendjének egyik kolostorába. ló üzlet a Humphrey drogéria HURON, South Dakota — A H. H. Humphrey & Sons drug store 1930-ban, depreszsziós évben nyilt meg, azóta hol élénk, hol lanyha volt az üzletmenet, de sohasem volt jobb, mint most, amikor egyszerre turistalátványosággá lett. Az ország sok részéből Dakotán átutazó kirándulók, store az elmúlt évtizedek viharai közepette csak azért tudott megmaradni, mert^ Ralph Humphrey olyan szépen és szaporán, olyan meggyőzően tudta a vevőket szónoklatokkal traktálni. Csakis ennek volt köszönhető, hogy a városban volt öt független drug store közül egyedül a H. H. H. maradt meg, mig a többieket üzletláncolatok vették át. Az özvegy Humphrey aszszony, aki most az üzletet vezeti, bízik abban, hogy az üzletmenet még a mostaninál is jobb lesz, ha Hubert beköltözik a Fehér Házba. vakációzok betérnek Huron kisvárosba, körülnéznek a drogériában, amelyben egyszer nem kisebb személyiség szolgálta ki a vevőket, mint Hubert Humphrey, az Egyesült Államok alelnöke. Aki, úgy véli, az üzlet mostani managere, Hubert nemrég meghalt bátyjának özvegye, nemsokára egészen biztosan az Egyesült Államok elnöke lesz. A Humphrey drug storeban a két hosszú pult mögül az alelnök halvány rózsaszínűre festett portréja mosolyog a vevőkre. A személyzet fehér patikus-uniformisát H. H. Humphrey gomb disziti. Ebben az üzletben mindenki demokratának vallja magát, de nincs kizárva, hogy egyik vagy másik segéd nem őszinte. Egyik patikus 35 éven át dolgozott a H. H. H. drogériában és nyiltan republikánusnak vallotta magát mindhalálig; hiába volt minden rábeszélés. Pedigihát Ralph éppenolyan ékesen szóló és szaporaszavu ember volt, mint öccse, Hubert. A 15,000 lakosú Huron város őslakói a legnagyobb határozottsággal állítják, hogy a H. H. H. drug RÓMA — Az ANSA olasz hírügynökség Antonio Pietrangeli tragikus halálának körülményeit ismertetve azt írja, hogy a híres filmrendező, aki a Róma és Nápoly kö ■ zott fekvő Gaeta város közelében “Hogyan,- mikor és ki ■ vei” cimü filmjét forgatta, a felvételek szünetében eltávozott munkatársai köréből és egy szikláról az erősen hullámzó tengerbe esett. A hullámok többször a sziklának sodorták. Akik a segítségére siettek, maguk is veszélybe kerültek és megsebesültek. Pietrangeli holttestét csak jó idő múltán tudták egy csónakba emelni. A legnevesebb olasz rendezők közé tartozó művészt 1965-ben mint az év legjobb rendezőjét az Ezüst szalag olasz filmdíjjal tüntették ki.
