Függetlenség, 1968. január-június (55. évfolyam, 4-23. szám)

1968-04-18 / 16. szám

___________________________________HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY___________ No. 16. SZÁM VOL. 55. ÉVFOLYAM ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c TRENTON, N. J. 53 Thursday, April 18. 1968 INGYENVÁSÁR - BILLIÓS ÜZLET NEW YORK. - A Coli­­seumban április 22-én meg­nyílik a nagy ingyenvásár ki­állítás, amelyet legnagyobb­nak nem lehet mondani, mert semmi más vásárhoz vagy ki­állításhoz nem hasonlítható. Amerikai gyárak és üzletek kiállítanak több mint 100,000 különböző portékát, amelye­ket a vásárlóközönség nem vá­sárol, hanem ingyen kap. Pré­miumok, bargain szelvények, zöld, sárga, piros bélyegek, játékok és versenyek. A zöld és más szinü bélyegeket min­den háziasszony ismeri. Min­den takarékoskodó ember tud­ja, hogy ha negyedévi vagy' félévi terminusoknál kisebb­­nagyobb összeget tesz be a bankba vagy savings & loan­­ba, szép ajándékot kap. Min­den automobilistának kilátása van, hogy egy nagy olajtár­saság lottóján kihúzzák, mint szereneseszámot, kocsijának rendszámát. A repülőtéren még fel se kell szállni a gépre, az egyik asztalnál ki kell töl­teni egy kártyát, név és lakás­cím, és akire rámosolyog á szerencse, minden évben in­gyen körülrepülheti a világot, élete végéig. Az ingyenvásár portékáit 900 gyár készíti, ez tehát jog­gal nevezhető big businessnek. És fejlődésben levő ipar ez; öt évvel ezelőtt is volt ilyen kiállítás és akkor a prémium­gyárosok száma feleannyi volt. Az idei szinesbélyeg for­galmat egy billió dollárra be­csülik. Ilyen nagy értéket kép­viselnek a bélyegek, amelye­ket 300 vállalat egy évben in­gyen ad a vevőinek. Oly nagy arányokat öltött az ingyenvásár, hogy már esz­tendők óta egyre erősebb az ellenzéke. Az ellenzésnek oka — érthetően — az, hogy amely cégek adnak bélyeget, azok előnyre tesznek szert a ver­senyben. A bélyeg-ellenes erők nyomására négy állam­ban már betiltották a bélyeg­osztogatást, más államokban még áll á harc. Az országos ipari ellenőrző hivatal is fog­lalkozik a bélyeg-kérdéssel, de más szempontból: Úgy véli, hogy amit a közönség ingyen kap, az a valóságban igenis pénzbe kerül, az árakba be van kalkulálva. A zöld bélyeg beváltási ára az áru árának 2 százaléka, az árba már bele van kalkulálva 2 százalék. Egyszerű, mint az egyszer­egy! A prémium-ipar szerint az ingyenvásár gazdaságilag jogosult, mert az “ajándékok” egy üzletnek, egy portékának Az öregek problémáival fog­lalkozó National Council on the Aging washingtoni konfe­renciáján Alvin David, a So­cial Security hivatal igazga­tóinak egyike azt a meglepő tényt hozta nyilvánosságra, hogy a most nyugalomba vo­nuló férfiaknak több mint a fele 65 éven alul van. Koráb­ban, már 62 éves kortól ve­szik igénybe a nyugdijat, amely valamivel kevesebb, mint a teljes nyugdíj. Ez al7 kálómmal Mr. David szóvá-* tett egy eddig nem kifogásolt eljárást: azt, hogy a nyugdi­jak összegét az 1951 január 1 óta elmúlt évek, illetőleg ka­­lendáriumi negyedévek átla­gos jövedelme alapján szá­mítják ki. Ez a számítási mód méltánytalan azokkal szem­ben, akik évekkel 1951 után kezdtek dolgozni és befizetni, amennyiben az ö jövedelmi át­lagukat több évi zéró lenyom­ja — azok az évek, amelyek­ben munkát és befizetést nem tudnak felmutatni. Igaz, hogy öt jövedelemnélküli vagy kis­jövedelmű évet nem vesznek számításba, de az ilyen évek száma sokszor több, mint öt. De méltánytalan ez a számí­tás azért is, mert az ötvenes években az emberek jövedel­me sokkal kevesebb volt, mint az ujab években. Mr. David szerint méltányosabb lenne csakis az újabb évek nagyobb jövedelmét a számítás alap­iául venni. Megemlítette nők panaszait javára válnak. És tagadják a 2:2 számtani képletet, rámu­tatnak arra, hogy bizonyos árunak — például a gazolin­nak és sok szabott áru élelmi­szernek — ára nem maga­sabb ott, ahol színes bélyeget vagy ingyenes portékát adnak a vevőknek. E legerősebb érv pedig az, hogy az ajándéküz­let sok ezer embernek ad mun­kaalkalmat és jövedelmet. Akármelyik érv győzedel­meskedik, tény az, hogy a nép rászokott az üzleti ráadások­ra, szereti az ingyenvásárt. is. Dolgozó nők sehogysem tudják megérteni, miért kap­nak ők sok évi munkájuk és befizetéseik után csak valami­vel több nyugdijat, mint azok a nők, feleségek és özvegyek, akik soha életükben nem dol­goztak. Ennek a panasznak alapossága kétségtelen s kilá­tás van arra, hogy a Social Security törvény legközeleb­bi módosításánál figyelembe fogják venni. * * Egyre hangosabb a farme­rek panasza, hogy jövedelmük csökken, miközben az árak egyre emelkednek. A farm­gépek, fertilizerek, takar­mány, mezőgazdasági munka­bérek emelkednek, s a farme­rek úgyszólván egyedüliek a termelők közt, akik a drágulás ellensúlyozására nem emelhe­tik fel termékeik árait. A farmer népesség kedve­zőtlen gazdasági helyzetét megvilágítják ezek az ada­tok: A fogyasztási árak ma 20 százalékkal magasabbak, mint voltak két évtizeddel ez­előtt, ellenben a farmerek 6 százalékkal kevesebbet kap­nak termékeikért. Minden fo­gyasztói dollárból a farmer csak feleannyit kap, mint még 1947-ben kapott. Egyedül a múlt évben az amerikai far­merek összjövedelme egy és fél billió dollárral csökkent. A farmerek átlagos fejenkénti jövedelme ma 1692 dollár, ami csak valamivel több, mint a nem-farmer lakosság átlagos jövedelme. Ez a kedvezőtlen helyzet a farmokról való me­nekülésre, a városokba özön­­lésre vezet. 1935 óta az ame­rikai farmok száma 6.8 mil­lióról 3.1 millióra csökkent. Egyedül a múlt évben 600,000 farmer ment a városokba. Ez a helyzet adja magyará­zatát a National Farmer Or­ganization mostani mozgal­­inának, hogy a farmtermékek visszatartásával, akár elpusz-BOSTON. — Joe Rodman zöldségnagykereskedő üzleté­ben és irodájában mintha szellemek kavarogtak volna, olyan zűrzavarok támadtak. Egy fűszeres rendelt egy láda salátát és Rodman teherautó­ja 12 tucat ládát hozott a fü­­szerüzletbe. És aztán jött a két tucat láda számlája, an­nak ellenére, hogy a fűszeres az extra ládákat mindjárt visszaküldte. És még mennyi baj volt a rendelésekkel és a számlákkal! Egy láda papír­szalvéta nagybani ára 13 dol­lár, a számla több mint 200 dollárra volt kiállítva. $3.90 rendes ár helyett a számla 39 dolláros rendetlen árra szólt. Nem valami mókás manó csinálta ezt az összevisszasá­got. Újra meg újra hibát csi­nált a drága computer eszes gép. Hibás utasításokat adott rendelések teljesítésére. Hi­bás adatokat köpött ki. Pél­dául, mikor egyszer azt kér­dezték tőle, hogy mennyi van zöldborsóból raktáron, azt fe­lelte — mondhatni: felesel­te, — hogy egy árva szem sincs abból. Mr. Rodman nagy­­kereskedése igazán nagy ke­reskedés, van az ő üzletében és raktárában 5000 féle élel­miszer és egyéb portéka, amit a vevői, supermarket láncola­tok vásárolnak nála. Nem vol­na csoda, hogy az eszes gép egy alkalommal egy árva szem zöldborsót sem talált az árutengerben, de ilyesmi nem egyszer, hanem inkább sok­szor történt, oly sokszor, hogy Mr. Rodman végül kétségbe-DOLGOZÓ férfi keres 2, vagy 3 szobás lakást, május 1-re, New Brunswickon. Telefonálni (d. e. 8—12-ig): 274-2180. titásával is felhajtsák az ára­kat. Tej kiöntése az árokba, sertések ezreinek lemészárlá­sa és elföldelése drámai meg­nyilatkozásai a farmerek elé­gedetlenségének. Könnyű megjósolni, hogy a farmerek előbb-utóbb követ­ni fogják az ipari munkás­ság példáját: követelni fog­ják szervezeteik (uniók) ré­szére a kollektiv alkudozás jogának törvényesitését. esetten, kezeit tördelve, sze-t meiből könnyeket kitörölve felkiáltott; “Ez a gép engem csődbe kerget 1” Hogy a csődöt elkerülje, Mr. Rodman kártérítésre perelte az International Business Ma­chines (IBM) világhírű mam­­mutvállalatot és — Dávid le­győzte Góliátot: a bíróság el­marasztalta az ipari óriást. Ez volt az első eset, hogy IBM-t biróság kártérítésre ítélte azért, mert egyik robotja megbolondult és vadul össze­­visszázott. Mint minden, ami először történik, érdekes ez. De érdekes az a kérdés is, hogy mitől bolondult meg ez a computer eszes gép? Ettől: Az IBM technikus helyesen “táplálta be” az utasításokat a gépbe s a zavart az okozta, hogy amit betáplált, azt egy olyan computeren próbálta ki, amelynek szerkezete nem volt teljesen azonos a Mr. Rodman nagykereskedésében alkalma­zott computer berendezésével. A kis eltérések nagy bajok okozói lettek. Igazságot kell tehát szolgáltatni a computer­nek : nem bolondult meg, csak téves információkat kapott. Azóta az információkat meg­igazították, az eszes gép esze­sen viselkedik s ha az óriási raktár valamelyik sarkában egy szem borsót vagy borsot talál, azt “szó nélkül” fel­veszi az inventoryba. MUNKAALKALOM NŐKNEK" A "TAVASZI LÁZ" uj ruháza­tot is jelent önnek és családja tagjainak. Heti keresetéhez szép összeget adhat az AVON KOZ­METIKAI cikkek árusításával la­kóhelye környékén. Otthonában történő megbeszélésért telefonál­jon: Perth Amboyban Hl 2-2462, New Brunswickon KI 5-1345, Al­lentown - Bethlehem környékén 432-0916 számra. WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR Megbolondult az eszes gép?

Next

/
Thumbnails
Contents