Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-09-21 / 38. szám

VOL. 54. ÉVFOLYAM No. 38. SZÁM. TRENTON. N J ÁRA 20c- SINGLE COPY 20c Thursday, Sept. 21. 1967 AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY A Református lelkészegyesület gyűlése és Konferenciája Austin, Tex.-ben jelentették be Lynda Bird Johnson eljegyzését Charles Robb marine-kapitánnyai. Képünkön a Johnson család a vőlegénnyel (jobb) és Rév. Charles A. Summersel, (balra az elnöktől) Expressz drágulás fenyeget — Arak, adók, munkabérek emelkednek LIGONIER, Pa. — Szep­tember 4, 5. 6.-án tartotta meg az Amerikai Magyar Re­formátus Lelkészegyesület évi közgyűlését és konferen­ciáját a ligonieri Bethlen Ott­honban. A mai egyházi egye­sülési törekvések korszaká­ban ez az összejövetel impo­záns módon tett bizonyságot az északamerikai magyar származású református egy­házak: egysége mellett. Mél­tói volt ez a hittevés a ma­gyar református keresztyén- Ség 400.-ik évfordulóján. Ötvenöt lelkipásztor ta­nácskozott Dr. Harsányi András, Carteret-i lelkész el­nökletével. A lelkészek öt re­formátus egyháztestet képvi­seltek: Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyházat (Függet­len Egyház), Kanadai Ma­gyar Egyesült és Presbiteriá­­nus Egyházakat, Kálvin Egy­házkerületet, (Krisztus Egye­sült Egyháza), Presbiteriá­­nus Konferenciát, végül más amerikai egyháztestekbe ágyazott magyar református gyülekezeteket. A konferenciát a II. Hel­vét Hitvallás elfogadásának 40.-ik évfordulója nemcsak ünnepélyessé tette, de meg­határozta úgy tárgyát, mint szellemét. Hat előadó (akik közül többen részt vettek a Május 19-21 Debrecenben tartott jubileumi ünnepsége­ken) ismertette azt a “Tani­­tást”, amit a Magyarországi Református Egyház adott ki a II. Helvét Hitvallás elfoga­dásának 400.-ik év forduló­jára. Nt. Dr. Tunyogi Csapó And­rás, a Norfolk Va. Old Domi­nion College professzora is­mertette az uj magyar biblia­fordítást. A bibliafordítás munkájában az észak-ameri­kai magyar református lel­­készi kar is résztvesz. Tudó­saink közül Dr. Tunyogin kí­vül Nt. Dr. Szikszay István, a Bangor (Maine) Theologia professzora és Dr. Harangi László, a keleti tudományok professzora (Berea, Ohio) voltak jelen. A magyar református egy­ház hivatalos megalakulásá­nak 400.-ik évfordulóját az északamerikai magyar refor­mátus gyülekezetek Október 14.-én szombaton a Princeton- i Theológián fogják megünne­pelni. Az ünnepség d. e. 10 órakor kezdődik. A bevezető istentiszteletet Nagy Lajos püspök vezeti. Az Igét Dr. Bü­­tösi János, a Kálvin egyház­­kerület elnöke hirdeti. A dél­előtti előadásra Dr. Czeglédy Sándor debreceni theologiai professzort kérték meg. Az ebédet követő egyórás egyházzenei program után Dr. Carson Blake (Dr. Czeglédy egykori iskolatársa) arról fog beszélni, hogy mit jelent a magyar protestantizmus az egyetemes keresztyénség szá­mára. Az ünnepség d. u. 4-kor és véget Csutoros István, az Amerikai Magyar Presbiteriá­­nus konferencia elnökének ál­dásával. Az ünnepségen Dr. James McCord, a Princetoni MUNKAALKALOM NŐKNEK DR. W. ZOLTÁN opiomesirisl iljból rendelőjében van, az uj rí­men: 184 Livingston Ave., New Brunswick, N.J. Csak előzetes megállapodásra rendel. Telefon­­száma: 545-0362. Theológia dékánja fog elnö­kölni. A Ligonieri lelkészi konfe­rencia gazdag programrajából még kiemeljük Boross Lajos New Brunswik-i presbiter előadását, amely első eset volt amikor világi ember beszélt lelkészeknek a gyülekezetek kérdéseiről. Dr. Fazekas Sán­dor “A magyar iskoláról az Egyesült Államokban” tar­tott előadást. Rendkívül érde­kes volt Hamza András new­­yorki lelkész előadása, amely­ben a mai magyar irodalom költőit ismertette. A konferencia jóleső re­ménységgel szemlélte a kana­dai Uj Élet növekedő iratter­jesztését Vietorisz Lajos leth­­bridge-i lelkész vezetése alatt. Végül megválasztották a, következő két esztendő tisz­tikarát: Elnök Csutoros Ist­ván, clevelandi lelkész, alel­­nök: Hartó András toledo lel­kész, titkár: Novák Miklós wellandi lelkész,, pénztáros: Adorján Kálmán youngstow­­ai lelkész, jegyző: Király Zol­tán manvillei lelkész. A konferenciát az Amerikai Magyar Református Egyesü let és a Bethlen Otthon látta vendégül. ORTH GYŐZŐ jegyző Védelmi rendszer vörös Kina ellen SAN FRANCISCO — Ro­bert S. McNamara honvédel­mi miniszter hivatalosan je­lentette, hogy távrakéta el­lenes rakéta rendszert építe­nek az Egyesült Államokban, védelmül Vörös Kina esetle­ges atomtámadása ellen, mely a következő évtizedben bekö­­vetkezhetik. McNamara elmondotta, hogy a “könnyű” Nike-X atomvédelmi hálózat 5 billió dollárba fog kerülni és építé­sét ennek az évnek a végén kezdik meg. A hálózat teljes sűrűséggel fog bírni. 4, vagy 5 év múlva. A honvédelmi miniszter a United Press International szerkesztői és kiadói előtt be­szélt és többizben kihangsú­lyozta, hogy a rakéta védelmi rendszer kommunista Kina s nem a Szovjetunió ellen ké­szül. — Bár őrültség és öngyil­kosság volna Vörös Kina ré­széről, ha atombombával tá­madná meg Amerikát, mégis számolnunk kell azzal, hogy Vörös Kina vezetői elszámit­­hatják magukat — mondotta a honvédelmi miniszter. JÖN AZ ÁZSIÁI INFLUENZA ATLANTA — A fertőző be­tegségek elleni védekezés or­szágos hivatala jelenti, hogy uj országos ázsiai influenza járvány veszélye fenyeget. Különösen az ország keleti részét fenyegeti a veszély. Aki 1963 júliusa óta nem olt­­tatta be magát, annak két vé­dőoltásra van szüksége októ­ber 1 után és a sorozatos vé­dőoltásokat be kell fejeznie december elején. WASHINGTON - A meg­élhetés költségei ijesztően emelkednek. Mindenki erről beszél, erről panaszkodik, senkisem tehet ez ellen sem­mit, akárcsak az időjárás él­én csak panasz van sokszor, de nincs védekezés kedvezőt­­'en időjárás ellen. Az infláció, (hogyan a dollár vásárlóérté­kének zsugorodását idegen ízóval nevezzük, velünk van is minden jel arra vall, hogy holnap és holnapután nem­­•sak velünk marad, hanem még érzékenyebben fog súj­tani bennünket — mindnyá­junkat. Itt a részletezett inf­lációs számla: 1. Úgyszólván minden por­téka és szolgálat drágul. Az árakat az emelkedő költségek tolják felfelé és a pénzbőség tartja azokat a magas, egyre magasabb szinten. 2. Emelkedtek vagy rész­ben emelkedni fognak orszá­gos, állami és helyi adók. Rit­ka eset, hogy ez a háromágú adóemelés egyszerre sújt le. Az egyidejűségnek magyará­zatát abban lehet lelni, hogy a szövetségi, állami és helyi kormányzatok vetélkednek, minél nagyobb darabot akar­nak megkaparintani a nép jö­vedelméből, hogy fedezni tud­ják egyre növekvő kiadásai­kat, beleértve a közhivatali alkalmazottak fizetésemelé­seit és a billiós népjóléti jut­tatásokat. 3. A kamatláb emelkedik, a kölcsönpénz drágul, hitel ne­hezebben kapható. Ezt rész­ben a Federal Reserve System igyekvése, hogy gátat vessen a rohanó drágulásnak, ma­gyarázza. A hitel megszorítá­sa és kölcsönpénz drágulása csökkentheti a keresletet, amely az árakat éppen úgy felfelé tolja, mint az emelke­dő munkabér és anyag költ­ségek. 4. A munkapiacon nyugta­­lanitó a helyzet. Nagyfokú munkanélküliség a tanulatlan munkások és a kisebbségek körében, ugyanakkor képzett munkások hiánya. Ez veszé­lyes, mert a képzett munká­sok hiánya akadálya a nemze­ti gazdaság növekvésének, a képzetlen munkások munka­­nélkülisége pedig szociális di­namit. 5. Az országos költségve­tést soikbilliós deficit terheli meg. Ez kevéssé nyugtalanító lenne, ha a kormány azért köl­tené többet, mint amennyi adóbevétele van, hogy növel­je a nép jólétét; (Nagy Társa­dalom), de nyugtalanító azért, mert a többköltség terméket­len akcióra megy, az átkos vietnami háborúra. 6. Egyre több dollár megy ki a nemzetközi pénzforgalom­ban, mint amennyi külföldi országokból bejön. Ezt igy fe­jezik ki: A nemzetközi fize­tési mérleg passzív. És ez ezt jelenti: Az amerikai arany­­tartalék egyre csökken. Ilyen helyzet nem állhat fenn soká­ig, de bizony fenn fog állni mindaddig, amíg a vietnami háborút nem tudjuk likvidál­ni. Ezek nagy vonalakban a nyugtalanító helyzet messzi­re látható jelei. De nem sza­bad megfeledkezni a közvetle­nül látható kisebb bajokról sem. Úgyszólván minden nap, amikor belépünk a supermar­­ketbe, ott “marking up” me­red elénk. A marking-up köny­­nyen felfedezhető: a tegnapi ár kiradírozva, a magasabb ár ráírva. Ezekről a maga­sabb, centekkel magasabb árakról nem számolnak be az újságok nagybetűs cikkei, de ezek a házasszonyn^k, min­den bevásárlónak elevenébe vágnak. Nagybetűk hirdetik az acél termékek áremelését. Acélra a mindennapi életíven nincsen szükség, de közvetve vagy közvetlenül megérezzük az acél drágulását akkor, ami­kor színes televíziót vagy uj automobilt vásárolunk. És at­tól kell tartani, hogy minden áru még tovább fog drágulni, mert az amerikai ipar még nem használja ki teljes kapa­citását. Várjunk, amíg még többet fog termelni és minden tovább fog drágulni, mert az automobilipari unió most újabb engedményeket fog ki­csikarni az ipar Három Nagy­­jától és az uj kollektiv szerző­dés más uniókat is uj követe­lésekre fog serkenteni, bátorí­tani. Persze az ipari és üzle­ti vállalatok is igyekezni fog­nak lépést tartani a minden­kori drágításokkal és drágu­lásokkal, és a számlát nem a vállalatok és nem az uniók fogják megfizetni, hanem — a fogaszták, én te, ő. Énnek a pesszimisztikus helyzetjelentésnek olvasása közben ne feledkezzünk meg arról, hogy milliók példátlan pénzbőségben élnek, a jó kon­junktúra immár 80 hónap óta tart. Sokak jólétének kedve­zőtlen kihatása van még töb­bek életére, megélhetésére, mert akiknek sok a pénzük, azok nagyobb igényeikkel, na­gyobb kereslettel hozzájárul­nak az árak emelkedéséhez. Adókedvezmény a néger lázadások károsultjainak WASHINGTON - Az or­szág több városában előfor­dult zendülések sok ipari és üzleti vállalatnak jelentékeny károkat okoztak és általános szabály az, hogy ilyen károk a jövedelmi adóbevallásnál le­vonásba hozhatók. Természe­tesen csak oly károkat vesz az adóhivatal figyelembe, amelyek biztosítás révén nem térülnek meg. Vonatkozik ez úgy országos, mint állami jö­vedelmi adófizetési kötelezett­ségre. Szövetségi törvény a levo­nási jogot kiterjeszti1 a kár­vallottak személyi tulajdonai­ra is, azzal a korlátozással, hogy az első 100 dollár kár nem vonható le. EGY HÁLÁL ÉVFORDULÓJA NEW YORK — U Thant, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkára, megem­lékezett Dag Hammarskjöld volt U. N. főtitkár halálának hatodik évfordulójáról. Sárga krizanténokból álló koszorút helyezett el, Ham­marskjöld, az Egyesült Nem­zetek new yorki épületén fel­állított bronz plakettjére. Mint emlékezetes, Ham­marskjöld egy repülőszeren­csétlenség alkalmával vesz­tette életét Zambiában. MUNKAALKALOM NŐKNEK NYUGTALAN? UNATKOZIK? Az Avon Kozmetikai cikkekkel való foglalkozás változtat mind­ezen. Egy egészen uj életet kezd­het. További részletekért telefo­náljon: New Brunswickon KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Allenlown-Belhlehem és környékén 432-0916 számra. CBARLEST ÚJRAVÁLASZTOTTÁK PITTSBURGH, Pa. — A »Viliiám Penn 26-ik konven­ciója véget ért. Az utolsó nap nagyrészét a választások fog­­alták el. Charles Elemér el­­lököt és teljes tisztikarát, va­­amint három kivétellel az összes igazgatókat ujravé asztották. Tehát a konven­ció és a választás Charlesnak és adminisztrációjának teljes bizalmat szavazott. A William Penn tisztikara a igazgatósága a következő égy évre a következekbŐ dl: Charles Elem ér elnök. 7araa L. Lajos, első álelnök, hínárt J. Gyula második al­­ilnék, Stelkovics Albert tit­kár, Somogyi Gyula pénztár­nok és Szabó János számvező; az igazgatóság tagjai: Bállá János, Dankó István, id. Wu­­xovits Ferenc, ifj. Láng Ist­ván, Falussy Alajos, Biró Fe­renc, ifj. Radványi Ferenc, Ivancsó István, Hegedűs Mi­hály, Torna József, Ft. Jakab András, Vészi László; a szám­vevő vizsgáló bizottság tag­jai: Kereszti László Kohut „ászló, Németh Helen, Ker­­iész Albert, Veszprémi Jó­­. £ f és Emery Zoltán. VÁDIRAT AZ AMERIKAI IFJÚSÁG ELLEN PHILADELPHIA - Dr. Marvin E. Wolfgang, a Uni­versity of Pennsylvania társa­dalomtudomány tanára, szak­emberek előtt tartott előadá­sába annak a nézetének adott kifejezést, hogy a gyilkossá­gok észlelhető egyre gyako­ribb előfordulása részben az­­'al magyarázható, hogy a fér­fikorba lépő fiatalok szá­ma növekvőben van, és azzal is, hogy szegények a vidékről egyre nagyobb tömegekbe' vándorolnak a városokba. Ál­lításait hivatalos statisztikák­ból vett adatokkal támasztot­ta alá: A Népszámlálási Hivatal közlése szerint az 1967 juniu? 30-ig elmúlt 12 hónapban az összlakosság kevesebb mint 2 százalékkal szaporodott, vi­szont a 20 évesek száma 36 százalékkal nőtt. Ennek két­ségkívül az a magyarázata, hogy felnőttek a második vi­lágháború utáni első évek csecsemői. Az Elnök Bűnügyi Bizott­sága első jelentésében lefek­tette a tényt, hogy az erősza­kos bűncselekmények elköve­tői közt legtöbben vannak a 18-20 évesek. Ez év első felében 23 száza­lékkal több gyilkosság tör­tént, mint a múlt év első fe­lében. Kézenfekvő az össze­függés: többen vannak 18-20 évesek, több gyilkosság tör­ténik. I960 és 1966 közt a túlzsú­folt nagyvárosok néger esa­­'ádjainak száma 24 százalék­kal növekedétt. Ezek közül alig 4 százalék jómódú. Fon­­fos tény az, hogy ezek a vá­rosokba vándorló emberek a Délről magukkal hozzák erő­szakra való hajlamosságukat, hagyományukat. A városok­­jan aztán oly kedvezőtlen la­kásviszonyokat és életfelté­teleket találnak, amelyek foly­tán erőszakos hajlamuk még erősbbödik. Ha ez év végéig a helyzet olyan lesz, mint az év kezde­tétől mostanáig, azzal kell szá­molni, hogy az évi átlag 5.7 gyilkosság lesz 100,000-lako­­sonkint. Felmerül a nyugtalanitó kérdés: Miért nem tudják a rendőrségek megelőzni, meg­akadályozni a gyilkosságo­kat? Erre a kérdésre felel a bűnügyi statisztika: A gyil­kosságok háromnegyed részét a családon és a baráti körön belül követik el, a gyilkossá­gok színhelye az otthon vagy a bár: a lakásokba nincs a rendőröknek bejárásuk, és nem lehet minden bárba éjjel­nappal rendőröket kirendelni. Richard Nixon az uj Ázsiáról, a “Foreign Affairs” cikkében WASHINGTON — Ázsia fokozatos öntudatra ébredé­se képes lesz meghatározni a maga gazdasági fejlődését és katonai biztonságát, az Egye­sült Államok támogatásával — ez a véleménye Richard M. Nixon, volt alelnöknek. Richard Nixon, aki a re­publikánus elnökjelöltek kö­zött valószínű esélyekkel in­dul az 1968-as választáson, gyakori utazásokat tett Ázsiá­ban. Hosszú, “Ásia After Vi­etnam” című őszi cikkében a Foreign Affairs negyedéves folyóiratban foglalko zott Ázsia jövőjével. — Az egyéni nacionalista érzések, melyek a második vi­lágháború utáni légkört jel­lemezték, tünedezőben van­nak — állapította meg Nixon — és mindinkább növekvő ön­tudat jelentkezik az ázsiai nemzeteknél, a saját összterü­letükre irányuló gondolko­dásban. — Ez az uj jelenség önbi­zalmat áraszt ki arravonatko­­zóan, hogy Ázsia gazdasági és politikai ellensúlyt jelenthet ( Nyugattal szemben és Ázsia problémáit képesek lesznek maguk az ázsiaiak megoldani, ha szorosan együttműködnek. — Ezzel párhuzamosan ki­fejlődött az ázsiai nemzetek­ben az a meggyőződés — és annak felismerése, hogy az Egyesült Államok nem elnyo­­mói-politikát folytat Ázsiá­ban, hanem a támogató fél •politikáját — irta Richard Nixon. Nixon részleteiben java­solt egy ázsiai biztonsági szervezetet, mely felvenné a harcot az aggressziv és felfor­gató törekvések ellen, ha ez azonban nem válnék be, úgy az ázsiai országok kollekti­van fordulhatnának segítség­ért az Egyesült Államokhoz. Nixon elismerte, hogy az ázsiai országok biztonsága el­sősorban is gazdasági és poli­tikai stabilitáson nyugszik, viszont azon reményét is kife­jezte, hogy Ázsia képes az ipari fejlődésre a nyugati technológia segítségével.

Next

/
Thumbnails
Contents