Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-09-07 / 36. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKÁT SZELLEMIT MAGYAR ÚJSÁG VOL. 54. ÉVFOLYAM No. 36. SZÁM TRENTON. N J ÁRA 20c—SINGLE COPY 20e Thursday, September 7, 1967 Kára Péter nyugalomba ment A 22 éves Janice Stevenson, aki Washingtonban a kongresszusi könyvtárban dolgozik és rhodéziai vőlegénye, nem kaptak lakást az előttük levő bérházban, mert a lány mini-szoknyát viselt. Dr. Frederick F. György Vietnamba ment.. WASHINGTONI LEVÉL Írja: SPECTATOR Kára Péter, New Bruns­wick város helyettes tűzoltó­parancsnoka szeptember el­sejével nyugalomba vonult tűzoltói állásából. 311 évi tüz­­oltóskodás után, 65 éves ko­rában a mi Péterünk “lete­szi” egyik munkáját, tovább­ra is vezetője és mester-cim­balmosa marad azonban az országszerte ismert Kára-Né­­meth zenekarnak s némely más mellékfoglalkozását is tovább űzi. Az az ember ő, aki nem tud egy helyben ül­ni, akinek mindennapi mun­ka és elfoglaltság úgy kall, mint a szervezetnek a leve­gő .. . PETER P. KARA Kára Pétert 1936 novem­ber 15-én nevezték ki a váro­si tűzoltósághoz, ahol mind­végig a Joyce Kilmer Ave.-n levő központi tűzoltóságnál volt. 1952 január 1-én tűzol­tó-kapitányi rangra emelték kitűnő munkája eredménye­­képen, 1962 áprilisában pedig, megkapta a helyettes pa-A Magyar Szabadságharcos Tájékoztató Iroda szerkesz­tősége közvéleménykutatást rendezett a Szabadságharcos Szövetség amerikai és kanadai tagjai között arról, hogy me­lyek azok a legfontosabb fel­adatok, amelyek az 1956-os szabadságharc szellemi eszkö­zökkel való folytatását szol­gálják. A közvéleménykuta­tás célja nem a szervezet fel­adatainak a meghatározása volt, hanem az, hogy azok a magyarok, akik nem vesznek részt aktivan a szervezeti élet­ben, mivel segíthetnek egyé­nileg a szabadságküzdelem folytatásában. A Szabadságharcos Szövet­ség tagtájékoztatója — a Ma­gyar Szabadságharcos — most tette közzé a 10 legfontosabb teendőt. Ezek között egyaránt megtalálhatók a magyar kul­túrát és a nemzetpolitikai célt közvetlenül szolgáló felada­tok, amelyek mindegyike álta­lános értékű, de a Szövetség­gel közvetlen összefüggésben . • KIADÓ 4 és fél szobás lakás. Kellemes otthon idős házaspár­nak. Somerset St.-en, New Bruns­wick. Hivja este 6 után: 246-0989. MUNKAALKALOM NŐKNEK SZÁMLÁK? Ne csak üljön és aggódjon. Álljon az AVON ügy­nökök közé s ezzel megoldhatja pénzproblémáit. Otthonában tör­ténő megbeszélésért telefonáljon: New Brunswickon KI 5-1345, Perth Amboy környékén Hl 2-2462, Allentown-Bethlehem kör­zetében 432-0916 számra. rancsnoki pozíciót, amelyből most nyugalomba megy. Nemcsak New Brunswick­on, de New Jerseyben és egész Kelet-Amerikában jól­ismert Kára Péter neve és személye. Mint zenész, már a kezdet-kezdetén a “Royal Hungarian Huszars” zeneka­rával nagy sikert aratott, majd később a Németh fiuk­kal társulva megalakították a ma is jólismert és közked­velt Kára-Németh zenekart, amely a brunswicki rádióállo­más vasárnaponkénti magyar zenés műsorának is főattrak­ciója. Mulatságokon, lakodal­makban és mindenütt, ahol jó zenére van szükség, a Kára Németh zenekar muzsikája a siker egyik biztosítéka . . . ahol ők muzsikálnak, akár magyar, akár amerikai kö­rökben, ott a jó hangulat el nem maradhat . . .! Kára Péter büszkén vallja, magát magyarnak és az az ember ő, aki dobverés nélkül, feltűnés keresés nélkül segi­­ti honfitársait, résztveszz a magyarok dolgaiban, hogy munkájával, közreműködésé­vel előre vigye mindenütt előtt felajánlotta munkáját, ügyünket. Sok-sok évvel ez­­segitségét brunswicki lapunk­nak és azóta, még ma is, hűsé­gesen küldi helyi ,tudósítása­it és segít minket mindenben, amiben tud. Szívből kívánjuk, hogy a mi Péterünk még sok-sok éven át muzsikálhasson ne­künk és tartsa meg őt a jó Is­ten erőben, egészségben az emberi kor legvégső határáig, szerető családja és mindnyá­junk igaz örömére! van. A tiz feladat teljesíté­sével egyenként 10, összesen 100 becsületpontot lehet sze­rezni ebben a nemhivatalos vetélkedésben. Az első feladat — időrendben — a most fel­állításra kerülő losangelesi szabadságharcos emlékműre adomány küldése. A Burg Kastl-i iskola támogatását is besorolták az első 10 feladat közé. A szabadságharcosok két könyvet adtak ki nemrégiben, ezek; Wagner Ferenc könyve angol nyelven a szabadság­­harcról (The Hungarian Re­volution in Perspective) és Értavy Baráth Kata ifjúsági regénye (Irodalom kitűnő). Mindkét könyv terjesztését, megvételét fontosnak tartják a megkérdezettek. Általános vélemény volt, hogy minden szabadságharcosnak legalább egy amerikai (kanadai) ma­gyar lapra elő kell fizetnie s emellett az Európában meg­jelenő Nemzetőr cimü havi fo­lyóiratra is. Tiz-tiz becsületpontot sze­rezhetnek azok is, akik az ame­rikai illetve kanadai szerve­zetek központi védnökszerve­zési akciójában résztvesznek és legalább egy magyar véd­nököt vagy amerikai pártoló tagot beszerveznek. Az akció felhívja végül a magyarsá­got, hogy vegyenek részt Tol­las Tibor Gloria Victis estjén és az október 23-i ünnepélyen minél nagyobb számban. A Dr. Frederick Frigyes György Woodbridge-i ma­gyar orvos, a U. S. Army Me­dical Corps ny. alezredese, az úgynevezett “Project Conc­ern” önkéntes segítő szerve­zet kötelékében 6-hónapi szolgálatra Viet Nam-ba uta­zott, a vietnami nép megsegí­tésére. Általánosan ismert New Jerseyben Dr. Frederick hu­manitárius magatartása em­bertársaival szemben és nem lepett meg senkit hirtelen elhatározása és a háborudul­­ta Vietnamba utazása. Köz­vetlen a második világháború után az elsők között volt, aki hontalanná lett honfitársai­nak minden lehető módon se­szabadságharcosok feladatai közül kiemeli a helyi szerve­zetek támogatását személyes részvétellel és a tagdíj pontos fizetésével. Minden adomány, stb. be­küldhető: Hungarian Free-domfighters, P. O. B. 98031 Pittsburgh, Pa. 15227 címre is. YOGÁVAL A CIGARETTA ELLEN EAST LANSING, Mich. — Az Associated Press nevű hír­ügynökség különjelentésben közli a következő érdekes hirt: Egy Delvin Sharma nevű indiai könyvtáros, aki az ame­rikai-indiai kulturcsere-prog­­ram keretében, három eszten­dőn keresztül a michigani Ál­lami Könyvtárban dolgozik könyvtárosként és katalógus­kezelőként, különleges tanfo­lyamot indított az egykori és jelenlegi cigarettázók számá­ra. Delvin Sharma rendszeres yoga-tanfolyamokat tart, ré­szint azok számára, akik ci­garettáznak, azonban szeret­nének leszokni, másrészt pe­dig azok számára, akik már abbahagyták a cigarettázást, azonban rendkívüli hiányér­zetben szenvednek. Delvin Sharma magyaráza­ta: — A rendszeres yoga-gya­­korlatok megnyugtatják az idegeket, elmélyülésre kész­gitségére sietett, az 56-os ma­gyar szabadságharc mene­kültjeinek Camp K'ilmer-beli fogadtatása és sponsorokhoz, munkába igazgatása, nem kis mértékben pedig orvosi segit­­ség-nyujtása terén szintén legelői járt mindig. Nem volt olyan emberbaráti mozgalom New Jerseyben, amelyben ő részt ne vett volna. A Camp Khmerben mint a hadse­reg tiszti orvosa dolgozott hosszú hónapokon át, fizeté­sét pedig teljes egészében odaadta a menekültek segít­ségére. 1963-ban, emberbará­ti munkássága és érdemei el­­ismeréseképen a Szent János Katonai Lovagrend tagjává választották. Dr. Fredericket most ismét embertársai meg­segítésének önfeláldozó aktiv munkaterületére vitte a jó szive. Kisérje őt a jó Isten áldása merész utján és hozza vissza közénk épségben, egészségben! Elutazása előtt Woodbrid­­ge polgármestere, Ralph P. Barone és a Woodbridge Kör­nyéki Chamber of Commerce elnöke, G. Nicholas Venezia egy elismerő oklevéllel és< plakettel tüntette ki Dr. Fre­derick Frigyes Györgyöt, a községben teljesített meg­annyi jótékony munkásságá­ért. A diplomata haja LONDON — Kínai vörös­­gárdisták Pekingben, foglyul ejtették Donald Hopson, an­gol diplomáciai ügyvivőt, le­térdeltették és megpróbálták lenyirni a haját — végülis azonban, feladták a haj nyírás­ra vonatkozó kísérletüket. A Nixon-Romney mezőny CONCORD ,N.H. — Con­­cordban most nyílt meg egy “Nixon for President” iroda és a közeljövőben megnyílik egy “Romney for President” iroda is. tetnek és ezáltal lehetővé te­szik a cigarettázás abbaha­gyását, illetőleg, megszünte­tik a cigaretta utáni vágya­kozást. — Ezenkívül, a rendszeres yoga-gyakorlatoknak még egy előnyük van, amely külö­nösen Amerikába lehet fon­tos: csökkentik az evés utáni vágyat, az éhséget és ilyen módon, megakadályozzák az elhízást. Mélypontra süllyedt John­son elnök népszerűsége, jelen­tik a különböző közvélemény­kutató “intézetek”. Mindenfe­lől kritizálják az elnök vietna­mi politikáját. Szüntesse be, legalábbis próbaidőre, Észak- Vietnam bombázását! Kivo­nulni Vietnamból! Alkudozás­ba bocsátkozni a déli vagy az északi kommunistákkal, vagy valamennyiükkel! A szenátus­ban az elnök háborús felhatal­mazásának korlátozásáról — alkotmányos jogai és köteles­ségei szűkítéséről — beszél­nek. És Johnson hajthatatlanul megy tovább a maga utján, a maga politikáját követi, nem különféle ellenzőinek politiká­ját. Miért? Erre a kérdésre különböző feleleteket kapunk az elnök környezetéből és más forrásokból: Johnson szeretne visszatérni kezdeti politikai célkitűzéséhez, a Great Socie­ty megépítéséhez. De Viet­nam lefogja a kezét, kereszte­zi terveit és eszméit. A viet­nami háborút végig akarja csinálni, két oka is van erre: Jó helyet szeretne magának biztosítani az Egyesült Álla­mok történetében és irtózik a gondolattól, hogy ő lenne az első elnök, aki elveszít egy há­borút. Attól tart, hogy ha Vietnamban feladja a harcot, a jövő évben a választópolgár­ság elfordulna tőle. Erős az a meggyőződése is, hogy a vietnami háború győ­zelmes vagy kedvező befeje­zése gátat emelne a kommu­nizmus továbbterjedése ellen Ázsiában; ha Vietnamot cser­benhagynék, sorra elveszné­nek a szomszédos országok: Sziám, Burma és a többi. És meg van győződve arról, hogy a százmilliós Indonézia nőm taposta volna le kommunis­táit, ha Amerika nem állt vol­na őrt Vietnamban a kritikus időben. Johnson mindezeken felül meg van győződve arról, hogy az egyre erősebb nyomás egyre gyengíti az ellenséget; a háború Amerikának költsé­ges, az ellenségnek vesztesé­ges. * * * Egy európai diplomata vé­leménye : Az észak-vietnamiak a jövő évi elnökválasztásig semmi esetre sem adják fel a harcot, abban reménykednek, hogy Johnson elnök vietnami politikáját az amerikai nép el fogja vetni s Johnsont nem fogja újra megválasztani. “Sok a jóból” — ezzel a jel­szóval a kongresszusban moz­galom van a népjóléti politika reformjáról. A kiindulópont: A szegényeknek nem alamizs­nát adni, hanem munkát. A Ház asztalán javaslatok van­nak, amelyeknek lényege az, hogy a szegénysegélyben ré­szesülőket választás elé kell állítani: vagy fogadjanak el munkát vagy munkaképzést, vagy mondjanak le a segély­ről. Nyugtalanító jelenség, hogy egyre többen kapnak szegénysegélyt, most, amikor rengeteg munkaalkalom kínál­kozik. Sok visszaélés is a jelenlegi segélyezési rend ellen szól. Se­gélyezettek visszautasítanak munkát, mert keveslik a bért. Nők törvénytelen gyermekek szülésével emelik a segély­­összegeket. Sokan szépen ke­resnek, miközben igénybeve­szik a segélyezést. Némely család már három generáci;' óta szegénysegélyen él. Gyer­meksegélyben 1940-ben 891 ezren részesültek, ez a szám máig 5,660,000-re nőtt és ha nem vetünk gátat az áradat­nak, néhány év múlva az ame­rikai gyermekeknek 5 száza­léka szegénysegélyen fog fel­nőni. Népjóléti költségekre az ál­lamok és városok most évi 2,7 billió dollárt költenek, a szövetségi kormány hozzájá­rulása 4,2 billió. A képviselő­ház pénzügyi bizottsága a­­költségek redukálásáról ta­nácskozik. Téves feltevések elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy a gyermeksegély összegek nem nagyok: Mississippi államban átlag havi 9.35 dollár, New Jerseyben havi 55,90, az or­szágos átlag havi 33,83 dollár. * * * “Külföldi segély” — ez egy gyűjtőfogalom, jelenti az ame­rt’: ai gazdasági és katonai se­gélyt baráti, szövetséges és semleges kormányoknak. A kongresszusban törvény ké­szül a külföldi segély csökken­téséről. A főbb pontok: Be­szüntetni a fegyverszállítást oly országoknak, amelyeknek hajói árukat szállítanak Észak-Vietnamba. A Lengyel­­országnak nyújtott vámked­vezményeket megszüntetni ad­dig, amig fegyvereket szállí­tanak Hanoinak. * * * A fiatalság bűnözésének isökkentéscre érdekes javas­latot tett a kongresszusban Burke massachusettsi demok­rata képviselő: Szegény szü­lők fiatal fiainak juttasson a kormány ingyenes jegyeket baseball mérkőzésekre és más atlétikai eseményekre. A sport iránti érdeklődés remél­hetőleg ellensúlyozza a rossz­ra való hajlamosságot ... Az első kísérleti két évben a kép­viselő 80 millió jegy kiosztá­sát javasolja. Számok csodákat mesélnek Amerika mesés gazdagságáról Ha képzeletben körülrepüljük a világot és azt látjuk, hogy mindenfelé irigységgel, sőt ellenségesen tekintenek népek milliói mifelénk, ne csodálkozzunk: mindig igy volt ez. És érthető ez, mert Amerika hatal­ma és gazdagsága valósággal félelmetes méretű. So­kan hangoztatják, hogy ma két szuperhatalom van a földön: az Egyesült Államok és a Szovjet Unió. Talán közelebb van az igazsághoz az, amit De Gaulle, Ame­rika baráti ellensége mond: Amerika a világ legna­gyobb hatalmassága. A számok neki adnak igazat. Az Egyesült Államok területe a földkerekségnek mindössze 7 százaléka, a népessége a világ népességé­nek csak 6 százaléka. És — ezen az aránylag kis terüle­ten összpontosul a többi világ ipari termelésének fele. Amerika évi termelésének összege 740 billió dollár, a világ többi részeié együttesen 1525 billió dollár. Nézzünk körül itt és ott. A Szovjet Unió évi ipari termelése 350 billió. Amerikának egyedül északi ál­lamaiban, az 50 állam közül 11-ben, New Yorktól Vir­giniáig, az ipari termelése ugyanennyit tesz ki. A 750 millió lakosú kommunista Kínában az évi termelés 80 billió dollár, California 4 billióval többet produkál. Az 500 milliós India termelése éppen annyi, mint a 10 milliós Ohio államé — 40 billió dollár. De Gaulle hazájának évi produkciója 97 billió dol­lár. New York, Connecticut és Rhode Island 98 és fél billiót produkálnak. Állítsuk egymással szembe az óriási afrikai kon­tinenst és az aránylag kicsiny Illinois államot. Af­rika összes népeinek össztermelése 50 billió dollárnak felel meg, Illinois csak 2 billióval kevesebbet termel. Az amerikai farmerek, akik a lakosságnak csak kis hányadát teszik ki, nemcsak bőségesen ellátják a helyi piacot, hanem annyi felesleget termelnek, hogy abból el lehet látni, az éhezéstől meg lehet menteni más népek millióit. Amerikában legmagasabb az életszín­vonal és oly nagy a nemzet gazdasága, hogy képes a jólét csökkenése és csökkentetése nélkül messzi földön költséges háborút folytatni. Itt nincs vaj vagy ágyú el­mélet, itt vaj és ágyú gyakorlat van. Akár tetszik más népeknek Amerika gazdasága, akár nem, tény az, hogy a nemzetek közti kereskede­lemben dollár a csereérték. Még a szovjet külkeres­kedelemben is nem a rubel, hanem a dollár minden adásvételnek számítási alapja. Nemcsak a müveit Nyu­­gat-Európában, hanem Ázsia és Afrika elmaradott or­szágaiban is utánozni igyekeznek az amerikai élet­módot, az amerikai termelési módszereket, az ameri­kai kényelmi berendezéseket. Az amerikai' technoló­gia az egész világ csodálatának tárgya. DR: LŐTE PÁL: A SZABADSAGHARCOSOK 10 BECSÜLETPONTJA

Next

/
Thumbnails
Contents