Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-08-10 / 32. szám
Thursday, August 10, 1967 FÜGGETLENSÉG 7. OLDAL Drágább biztosítás lesz az ára a négerek rombolásainak NEW YORK — A biztosítási intézetek körében bizonyosra veszik, hogy a négerek pusztításai, gyújtogatásainak következményeképpen a biztosítási dijak az egész vonalon emelkedni fognak. Nemcsak azokban a városokban lesz drágább a biztosítás, amelyekben nagy volt a kár, hanem oly helyeken is, ahol nem volt néger garázdálkodás, oly helyeken is, ahol egy néger sem él. Ez azért van igy, mert a biztosítási üzlet állami ellenőrzés alatt áll, a biztosítási dijakat ez az állami hivatal hagyja jóvá — az egész állam területére. Battle Creek, Mich.-ben a biztosítás ára éppen úgy emelkedni fog, mint Detroitban, ahol a borzalmas néger battle folyt napokon át. Ez azonban nem jelenti a biztosítási dijak egyenlőségét az állam minden részében. Mint normális körülmények közt, most is lesznek eltérések, például a rizió nagysága tekintetében; egyes helyek kárveszélyessége nagyobb, mint másoké. Minden biztosító tekintete most Detroit felé irányul, ahol legnagyobb volt a pusztítás, a kár. Mindenekelőtt rámutatnak arra, hogy nagyon sok üzlet és lakás nem volt biztosítva, úgy hogy a kár, amelyet a város lakossága szenvedett, csak nagyon kis részben fog megtérülni. Komplikációkkal is számolni kell. Lehetséges — nagyonis valószinünek tetszik, — hogy biztosító társaságok azt, ami Detroitban (és egyebütt) történt, lázadásnak (inserruction) fogják minősíteni, és a legtöbb biztosításból oly okból történt kárcsodás megtérítése kifejezetten ki van véve. Ilyen vélekedéssel szemben azonban rá lehet mutatni arra, hogy a losangelssi Watts rombolások után a biztosítók kifizettek 38 millió dollár biztosítást. Egyéb eltérések is lesznek. Például egyes városokban az állami törvény nem ismer el kártérítési igényt azon az alapon, hogy a város nem részesitette kellő védelemben a lakosságot károsodás ellen. Michigan államban igy szól a törvény. Ellenben New Jersey államban a városok felelősségét törvény írja elő. Detroitban és egyebütt további későbbi kár származik a négerlázadásból kifolyólag azért, mert sok biztosítást a biztositó társaságok meg fognak szüntetni (cancellation). Ahol négerlázadások ismétlődnek, a biztositó társaságok nem fognak a jövőben biztosítást vállalni. Ilyesmire már van példa: italboltok rossz városnegyedekben már most sem kaphatnak biztosítást. Ügyvédeknek aratásuk lesz, mert lesz sok jogi kétség és nehézség. Például: Sok tűzbiztosítás kiterjed a tűzzel együtt járó lopásokra is. A négerlázadásoknál a lopás együttjárt a gyújtogatással9 Ezt sok esetben a biztosítók kétségkívül tagadni fogják, hivatkozva arra, hogy a lopásokat a gyújtogatástól külön követték el, más-más időben. Detroitban már jelentkezett egy biztositó — Kemper Insurance Group — azzal a bejelentéssel, hogy igyekezni fog minden indokolt esetben haladék nélkül a kárigényt elismerni és a kárt megtériteni. * * * NEWARK, N. J. — New Jersey államnak ez a legnagyobb városa soha többé nem lesz az, ami volt. A néger negyedek nagy része kihalt város lesz, ghost town. A felgyújtott, kifosztott üzletek legtöbbje végleg eltűnik, a kis üzletemberek, ha akarnák is, nem tudják újra megnyitni üzleteiket. Hiába volt Timothy Still néger vezér intelme a lázadóikhoz: “Ha ti elpusztítjátok ezeket az üzlete'ket, hol fogtok kapni kenyeret és tejet, orvosságot?” Hozzátehette volna: “És hol fogtok munkát kapni?” A négerlázadás nyomában megalakult elsősegéy-bizottság elnöke mondja: -‘A legnagyobb vésztők a Central Ward környék néger lakói lesznek. Sokan közülük közsegélyen élnek és ha elfogyott a segély, az ottani kis üzletekben hitelre vásárolhattak a következő segély-csekkig. Most mi lesz. A belvárosi üzletekben készpénzzel kell fizetni.” * * * DETROIT — Semmi - kilátás sincs arra, hogy minden í niletet, minden üzletet, amelyet felgyújtottak, valaha is újra felfognak építeni. Detroit sokáig “foghíjas” város lesz, mint sok európai város a világháború után, bombatáimadások után. Foghíjas lesz tiz évig, vagy még tovább. Csodálatos véletlennek tudható be, hogy éppen Detroit legértékesebb ingatlanai sértetlenek maradtak: nem voltak tüzek a downtown városrészben, az irodaépület negyedben a General Motors Building körül és a gyárak ban. A legnagyobb baj az, hogy a kis üzletemberek sok esetben jóvátehetetlen károkat szenvedtek, mondják a Greater Detroit Board of Commerce emberei. Ha újra is akarnak kezdeni, nagy akadályok tornyosulnak eléjük: bankkölcsönt alig kaphatnak a tűzfészkek tájékain és csaknem az egész város tűzfészek lett. Tűzbiztosítást alig kaphatnak, és ilyen biztosítás nélkül nincs hitel, még a Federal Housing Administration is megköveteli a tűzbiztosítást. Nem kis baj az, hogy a kárigények elintézése egy évig is eltarthat. Watts emlékeztet: Ott 1965- ben 40 üzletet elpusztítottak a négerek, ezek közül csak hármat nyitottak meg újra, és csak négy uj üzlet nyílt meg abban a városnegyedben. Gyűlölte az adósságot LONDON - Albert Boys nyomdász gyűlölte az adósságot, soha senkinek egy pen-WASHINGTON. - A közelmúltban rendkívül érdekes és figyelemreméltó beszédet mondott a képviselcíházban tichard L. Roudebush kongesszusi képviselő. (R. Ind.) V képviselő felszólalásából az dábbi részleteket idézzük: — őszintén bevallom, képtelen vagyok megfejteni azt a rejtélyt: miért költünk sokezer dollárt arra, hogy a Karibi Szigetcsoport táján élő majmok társadalmi életét és szokásait tanulmányozzuk? — Bizonyos vagyok abban, hogy sok tudóst érdekel, miért viselkednek a majmok úgy, ahogyan éppen viselkednek — kérdésessé teszem azonban azt a körülményt, hogy ezeknek a tudósoknak az érdeklődését az amerikai adófizető polgároknak kell-e finanszirozniuk ? — A közelmúltban az adminisztráció hozzájárult ahhoz, hogy az adófizető polgárok pénzén fenntartott “National Science Foundation” tunyvel nem tartozott, gyalog járt, hogy pennyket spóroljon. És a spórolással meggazdagodott. És most felbontották a végrendeletét és a rokonok megrökönyödve olvasták, hogy mindössze ezer font sterlinget kapnak, 16,000 fontot Boys a kormánynak hagyott, hogy csökkenthesse Anglia 3’2 billió font államadósságát. Mert ő még az államadósságot is gyűlölte. FEGYVERES KÉPVISELŐK BRASILIA — Brazília — A brazil képviselőház egyes tagjai javasolták: az izzó vitákra való tekintettel, belépés előtt, mindegyik brazil képviselő adja oda revolverét a képviselőház fegyveres őrségének. A képviselőik nagyrésze azonban ezt nem akarja megtenni. dósai 13,500 dollárt forditsaoak a Karibi Szigetcsoport táján élő majmok társadalmi életének tanulmányozására. — Nem kétséges, hogy az ország költségvetési keretében a 13,500 dollár apró porszem csupán. Úgy gondolom azonban, az adminisztráció költségvetési tervezetéből sokmillió dollárt lehetne egyszerűen kihúzni, az efféle céltalan és haszontalan tételek megsemmisítésével. — Körülbelül hat, vagy ennél is több amerikai polgárnak kell egy egész éven keresztül dolgoznia ahhoz, hogy a majmók társadalmi életének tanulmányozására 13,500 dollárt fordíthassunk. Ezenkívül azonban, évi 25 billió dollárba kerül a vietnami háború, fejünk felett fenyegetően lebeg a Johnson-féle adóemelési javaslat — mi viszont, a majmok társadalmi életét tanulmányozzuk. — Tegyük fel őszintén a kérdést: milyen következményei lesznek annak, ha nem tudjuk meg, hogy miért viselkednek a majmok úgy, ahogyan viselkednek ? Meggyőződésem, hogy az amerikai adófizető polgár a legteljesebb nyugalomban élhet akkor is, ha ezt soha sem fogja megtudni. — S végezetül, le akarom szögezni: tudomásom szerint, a Karibi Szigetcsoport táján élő majmok sem kérték az Egyesült Államokat efféle elemzésre — önmaguk felől. MAO SZELLEMÉBEN ÚSZTAK PEKING — A pekingi rádió közölte: Több, mint félmillió kínai rendezett “ünnepi úszást” a Yangtse folyóban, az elmlékezetes Maouszás évfordulóján, hitet téve Mao Tse-t’iuig eszméi mellett. Ilyen tükörrel tanítják a pilótákat, hogyan kell repülőgéphordozó hajó fedélzetére leszállni missziójuk után. mi£rt Érdekli Amerikát A MAJMOK TÁRSADALMI ELETE? .......V........V V / - ■ .V - *■ ^ ^ ' ''----' ..............11 / " A* St. Cloud, Minn-i otthonába hazatért az asszony, ezt találta ott a tornádó után. CSORTOS-ANEKDOTÁK Irta: HAJMÁSSY MIKLŐS Csortos Gyulának, többek között volt egy furcsa szokása. Nem szeretett mással egy kocsiban utazni. Ezt minden filmes társaság ismerte és minden alkalommal, külön kocsit küldtek érte, ha felvételre vitték. De volt rá eset, hogy a vállalat kényszerhelyzetbe jutott. így volt ez egy alkalommal, amikor a Mester Film vállalatnál Tatán forgattunk. Jómagam is játszottam á filmben, de autótulajdonos lévén nem tartottam igényt a produkció kocsijára és igy saját kocsimon mentem a felvételekről a színház esti előadására. Csortos játszotta az egyik főszerepet és aznap este a Nemzetiben is játszott, tehát neki hat órakor legkésőbb elkeltett indulni Tatáról, hogy félnyolcra bent tegyen a városban. A Mester Film-nek két kocsi állt rendelkezésére, de az egyik, valami motorhiba miatt üzemen kivül volt. Csortos mellett még Pataky Jenő, a Nemzeti fiatal bonvivánja is játszott a filmben és ugyancsak, aznap este, a Nemzetiben is. Nem volt más tehetőség. Kiss Miklós, a Mester Film egyik kitűnő tulajdonosa, odament Csortoshoz: — Kedves Mester . . . Sajnos a másik kocsink üzemképtelen tett . . . Kivételképpen engedje meg, hogy az egyszer Pataky Jenő is ezzel a kocsival menjen be Pestre. — Kérem ... ha nincs másképp ... Pataky Jenci beül Csortos mellé a hátsó ülésre. A kocsi elindul . . . Csortos nem dohányzik. Pataky egyik cigarettát a másik után szívja. Nyergesujfaluig nem volt semmi baj. Ahogy a falut elhagyta az autó, Pataky odafordult udvariasan Csortoshoz: — Megengedi Mester, hogy rágyújtsak? — Nem engedem meg! — volt a lakónikus válasz. Pataky elteszi a cigarettatárcát és szó nélkül tovább ül a helyén. Dorognál már kezd a helyzet kibírhatatlan tenni .. . — Kedves Mester ... ha szabad kérdeznem, miért nem engedi meg, hogy rágyújtsak? ... Én szenvedélyes dohányos vagyok ... — Nézze kérem .. . eltekintve attól, hogy én nem dohányzóm, engem a füst zavar . . ... Maga rágyújt egy cigarettád ra. A kocsi egyet zökken . . . Maga megfogódzik az ülésben ... A cigaretta hozzáér a nadrágomhoz . . , Maga, azt mondja: “pardon” . . . én azt mondom, “kérem” ... és lyukas a nadrágom ... * * * Csortos nagy Ínyenc volt, magyarul: imádta a hasát, imádott jól enni. Gyerek korában állítólag sokat éhezett. Gundel városligeti helyiségét kultiválta. Amikor csak tehette, ott vacsorázott. Az öreg sváb Golovits. volt annak idején a főpineér, aki . tudta, ismerte Csortos minden rigolyáját. Az asztalon oda volt készítve a hámozott kovászosugorka j ég között, megrendelte előre kedvenc ételét, a turóspalancsintát, odakészitette a behütött üveg “Badacsonyi Kéknyelűt”.Mondom. Csortos nagyigényü vendég volt, de mindig jól fizetett. Golovits ott volt az asztalnál, ahogy j Csortos megérkezett és már, előre megvolt a terve, hogy mit fog ajánlani neki. — Jó estét, Golivits . . . No, mi jót ad nekem ma este? — Alászolgája, herr Künstler ... Ha szabad valami ajánlani . . . kérem van nekünk ma igen finom rákot . . . előételnek . . . Nagyon tudom ajánlani. — Jó! Küldjön egy szép példányt. — Kérem . . . személyesen fogok kiválasztani ... — és már megy is. Pár pillanat múlva megjelenik egy pincér két gyönyörűen köritett rákkal. Csortos kiveszi az egyiket és látja, hogy az ollójának az egyik fele hiányzik. —- Halló pincér . . . Küldje ide a főurat! — Tessék parancsolni, méltóságos ur . . . — Mi ez Golovits . . . Ennek az egyik ollója hiányzik? — Ja kérem. Herr Künstler, tetszik tudni, az úgy van . . . hogy ezek a sok rákok benne vannak et naty medencébe ... osztá verekszenek egymással... Az erősebb az levágja a gyöngébbnek az olló . . . — Nekem hozzák a győztesét ! * * * Délután az Andrássy utón szokott sétálni Csortos a gomblyukából telógó monoklijával és két selyempincsijével. Imádta a kutyáit és joggal, ahogy ő mondta: “Soha egy ember úgy nem örült nekem, ha haza jöttem, mint ez a két kutya.” És ebben van valami igazság . . . , Mondom, egyik tavaszi napon ott sétált Csortos az Andrássy utón. Egy, az ő korában lévő, jólöltözött, szakállas ur siet utána és megszólítja: , — Szervusz Gyulám! . . . —Nem ismersz meg! Én vagyok Mészáros Feri . . . együtt jártunk a Mester utcába.... Nem emlékszel már rám? A hatodik B-ben egymás mellett ültünk egy évig . . . . Csortos éppen tréfás kedvében volt. Ránéz: — Én nem jártam semmiféle szakállas gyerekkel iskolába. * * * Mikor Hóman Bálint kultuszminiszter lemondott és Gróf Teleki Pál tett az uj miniszter, sok panasz merült fel Németh Antal nemzeti színházi igazgatója elten. Teleki kiváncsi volt az egyes művészek véleményére és magához hivatta Csortos Gyulát egy kis eszmecserére.. Titkára azonnal jelentette Csortos érkezését. Teleki eléje jött: — Köszönm, hogy eljöttél kedves Gyula. Ne haragudj, hogy idefárasztottalak, de nagy sújt helyezek a véleményedre. — Miben lelhetek a szolgálatodra, kegyelmes uram? — Ha megengeded, én rögtön a dologra térek . . . Annyi mindent hall az ember erről a Németh Antal igazgatóról . . . Mi a te véleményed ennek az embernek a ténykedéséről? — Kértek kegyelmes uram, röviden . . . zseni! I — Na ugye . . . szóval szerinted zseni . . . — Határozottan az ... Ez | az ember elérte azt, amit eddig senkinek sem sikerült. — No ugye ... És mi az? — Hogy, amikor a legtöbb reflektor ég, akkor van a legsötétebb a színpadon. Másnap már nem Németh Antal igazgatta a Nemzeti Színházat. * * ■ * A nagy színészek között örökös volt a vetélkedés és egymás művészetének lebecsülése. Például Hegedűs Gyula és Csortos Gyula már tiz éve nem beszéltek, mikor én megismertem őket. Hogy mi volt a harag oka ... fogalmam sincs róla. Tálán egy rossä vicc, ami a másik tudomására jutott . . . vagy egy személyes nézeteltérés . , . de legtöbbször nő volt a dologban. Az alábbi eset nem volt ilyen súlyos, ez egy tréfa volt inkább, egy “Csortosiáda”, ahogy mondani szoktuk. A Bucsinszky kávéházban volt egy törzsasztal a színészek számára. Egy alkalommal bejött Csortos, leült és szokása szerint rendelt egy sötét kapucinert. Láttam, hogy mondani akar valamit . . . — Mi újság a Nemzetiben? ‘ — Nem játszom már egy • hónapja . . . Moziba voltam. ■ Tudja . . . nem láttam ezt az • utolsó filmünket . . . Valami ■ “Gentry fészek” a cime. Vet- 1 tem egy jegyet, jó előre, mert ■ már a látásom sem a régi . . . ; Egyszer csak hátul megszólal 1 egy sztentori hang: “Kiss Ferenc”. “Kiss Ferenc” .. . Meg■ fordulok, gondolom ... most • már a moziba is reklamiroz- i zák ezt az urat? Hát ahogy ’ a hang előbbre jön, hallom, hogy azt mondja: “Friss pe- rec” . . . Tudja . . . vannak : emberek, akik mindent elértek- az életben ... Itt van az ekla- i táns példa, Kiss Ferenc. Min- denfelé az ő nevét hallom- A Nemzeti Színház játékmestere, a Rádió főrendezője, a- Színművészeti Akadémia igazgatója, a Színész Kamara el- nöke . . . Vajon mit véthe- tett ez az ember, hogy még nem miniszter? Csortost úgy hivtják a kli- ensei “Budapest első számú 3 Palija”. — Amikor a Vigszin- házban próbált, egy kétfoga- 1 tu gumiradler állandóan ott- állt a színház előtt. A Lipót i körúton, a Vígszínházzal szem- ben volt a Schück étterem. 5 Próba után oda vitette magát 1 a bérkocsival és ezért az utért x 20 Koronát adott a kocsis> nak.. Tulio AnHrpii/q filmsztár pvnnevös ruháhan ui szeretjére készül.