Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-06-01 / 22. szám
6. OLDAL r ÜGYETLENSÉG Thursday, June 1, 196? A 38 éves Roland Johnsont kórházban kötözték be Lawrenceburg, Tenn.-ben, miután agyonlőtte két fiát, megsebesítette szüleit és megölt egy szomszédot. Jobbra a társa, akivel előzőleg együtt ivott. Áldott tehenek, átkozott italok NEW DELHI, India. — A tehén imádása és az alkohol elátkozása ősi kettős hagyomány Indiában. A hindu vallás követői szent állatokként tisztelik a teheneket, a mohamedánok a Korán tanítását követve, antialkoholisták. Mahatma Gandhi, a szent ember, azt mondta egyszer: “Ha én egy napon, csak egy napig India diktátora lennék, nyomban elrendelném az alkohol országos tilalmát.” Amikor, 1947-ben, India független állam lett, a kormányzó kongressz-párt ebben a szellemben hozott törvényeket, amelyek fokról fokra kiküszöbölték —a törvénykönyv papírlapjain — az ital élvezetét, de alkohol mégis csurrant-cseppent a lokálokban, mert azok a törvények “lyukasok” voltak, kivételeket engedtek meg, és az emberek a kivételt mindig és mindenütt jobban kedvelik, mint a szabályt. Ma az a helyzet, hogy India 500 milliónyi népe közül körülbelül 50 millió igy vagy úgy hozzájut az áhított tilos italhoz. India legtöbb államában (tartományában) alkoholtilalom van. A 17 állam közül egy, a délnyugati Kerala, a múlt héten eltörölte az alkoholtilalmat. Kerala az egyedüli “állam” a világon, amely önként választotta be a kormányba a kommunistákat. De ez a kormány most nem Marxot vagy Lenint emlegette, hanem évi 15 millió dollár bevételt jósolt az alkohol-adóból. Több pénz kell Kerala népének boldogitásához és bolonditásához. Ettől függetlenül több más indiai államban a politikusok kezdenek az alkoholtilalom ellen agitálni, rámutatnak arra, hogy az ital jó adóforrás, az egész nagy országban évi billió dollárral gazdagítaná a kincstárt. Maha- l rasthra államban törvény készül, amely megengedné az italárusitást a városokban, de továbbra is tiltaná a falvakban. Ennek a dualizmusnak magyarázata az, hogy.Bombay nagyváros éhező népének imryenes, vagy olcsóbb tejet akarnák biztosítani s evégből újabb bevételi forrást kell megnyitni. Külföldi turisták már most is az egész országban szabadon vásárolhatnak italt, de annak borsos az ára: hotelekben, elegáns éttermekben, bárokban 23 dollárt is elkérnek egy fifth Scotchért. Indiaiak ilyen kedvezményben csak ugv részesülhetnek, ha eskü alatt vallják, hogy alkoholisták s nem élhetnek ital nélkül. Persze a nem-alkoholisták közül is sokan akadnak, jobbmóduak, akik aláírják az affidavitet, holott nem rabjai a pálinkának. Ezek főleg be’földi szeszfőzdék termékeit vásárolják, üvegenként átlag 7 dollárért. A lakosság nagy többsége a kocsmákban illegális szeszfőzdék kotyvalékait issza. Egy kupica ára 3 és 15 cent közt váltakozik. Az illegális szeszfőzdék üzleti sikerét még egy uj A1 Capone is megirigyelné, Egy újabb statisztika szerint ^ egyedül Bombay egymérföldes körzetében 487 illegális szeszfőzde van. A rendőrség mindenfelé szimatol, de a vizsgálódók nehezen fedeznek fel ilyen szeszfőzdéket, mert ezek latrinák, bőrcserző üzemek és más oly műhelyek közelében vannak, ahol rossz szag terjeng és elfojtja a rejtett helyen végzett érlelés illatát. A tilos ital forgalmát főképpen úgy i bonyolítják le, hogy az itallal megtöltött bieikligumikere- 1 keket a derekuk köré csavarják. Ami az ital minőségét illeti, i a kormány jelentéséből kiderül, hogy az üstökbe bedobnak ( mindenféle iz-felerősitő anyagokat, például összetört kézi- t lámpa-barrériákat, svábbogarakat, gyikokat és narancshéjat. J Az ilyen kotyvalék minden évben sokezer embernek halálát 1 okozza. ( Ha háború, miért nem háború? WASHINGTON. — A vietnami háború Amerika történelmében az egyik legnagyobb háború. Ennél költségesebb csak a második világháború volt és a veszteségek már megközelítik a koreai háború halottainak és sebesültjeinek számát. Mégsem nevezik ezt hivatalosan háborúnak. Miért nem háború a vietnami háború ? Általános az a nézet, hogy azért nem nyilvánítjuk hadüzenet utján háborúvá, mert ennek több a veszélye, mint előnye. Formális háború arra vezethetne, hogy Kina és a Szovjetunió nyíltan hadviselő feleknek nyilvánítanák magukat s ez világháborúra vezethetne. És nem is mutatkozik szükségesnek a hadüzenet, a hadiállapot kikiáltása, mert enélkül is Amerika Vietnamban minden akciót végrehajthat a hadműveletek sikere érdekében. Az alkotmány szerint csak a kongresszus határozhat el hadüzenetet. De éppen a kongresszusban az a felfogás, hogy ez tulajdonképpen már meg is történt, 1964-ben, amikor a kongresszus csaknem egyhangú felhatalmazást adott az elnöknek minden olyan intézkedésre, amelyet a délkeletázsiai szövetséges országok védelmére szükségesnek tart. Azonkívül: minden pénzt, amit az elnök a vietnami háborúra kért, a kongresszus megszavazott. Minden kétséget kizáróan ezt a helyzetet igy jellemezte Hébert louisianai képviselő, a képviselőház katonai bizottságának elnöke “Az a kongresszusi határozal nem volt egyéb, mint hadüze^ net; annak a határozatna! alapján az elnök minden! megtehet, amit akar.” Ha igy áll a dolog, kell-f Johnson elnöknek még enné erősebb határozat is? Alberl oklahomai képviselő, a demokraták egyik vezetője, igy nyilatkozott: “Ha az elnök kívánja, pár perc alatt megkaphatja a képviselőháztól.” A szenátusban Jackson (Washington), a katonai bizottsáf elnöke, úgy nyilatkozott, hogj az 1964. évi határozat el'éf széles, nem szükséges azt kiszélesíteni. A külügyminisztérium nézetét egy főtisztviselő igy foglalta össze: “A vietnami háború nem rendes, hanem renckivüli háború. Nem olyan, mint volt a második világháború, amelyben Amerika létérdeke forgott kockán, élethalál háború volt s célja az ellenség teljes megsemmisítése. Vietnamban korlátozott a hadicél, nem törekszünk a kommunista Észak-Vietnam legyőzésére, csak azt akarjuk elérni, hogy Észak-Vietnam ne hódíthassa meg a nemkommunista Dél-Vietnamot. Ha háborút üzennénk Észak- Vietnamnak, senkisem hinné el, hogy csupán ez a fcélunk.” Helyes Tower texasi szenátor megállapítása: “Mi nem hadviselő ellenfelei vagyunk az északvietnamiaknak, mi csak segítjük Dél-Vietnamot, amely háborúban áll Észak- Vietnammal.” A 3 éves Tommy feles, Royal Oak, Mich.-ben kipróbál egy gyermekülést, melyet a General Motors ajánlani fog 1968-as kocsijaival. HIRDETÉSMENTES TELEVÍZIÓ? WASHINGTON. — A szenátus megszavazott egy törvényt, amely első alapköveit rakja le a televíziónak és rádiónak, amelyet nem üzletek és nem üzleti érdekeltségek finansziroznak s amelyek, a hirdetések terhétől megszabadulva, kizárólag a közönség A 34 éves James R. Bede, hosszuszárnyu repülőgépének müszertáblája előtt. Előkészületeket tesz, egy világkörüli repülésre. - ._____________________ szórakoztatására, informálására, oktatására szolgálhatnak. Ez nem jelenti a mostani hálózatok megrendszabályozását, hanem uj televízió és rádió hálózatok megteremtését és a nép válogathat a két fajta közt. A törvényjavaslat, ha azt, mint valószínű, a képviselőház is megszavazza, egy létesítendő vállalat feladatává fogja tenni az uj “educational” televízió és rádió megteremtését. Ennek a corporationnak az első évre 9 millió dollárt bocsát rendelkezésére a kormány, privát forrásból származó adományokra is számítanak. A CBS TV és rádió vállalat már felajánlott egy millió dollárt. Ez is mutatja, hogy a hirdetésmentes TV és rádió nem lesz a mostaninak ellenlábasa, hanem inkább csak vetélytársa. HOGY LEHET MEGÁLLAPÍTANI? TENGERÉSZ A TENGERBEN dakotai matróz a Canberra cirkálóból, amely bombázta a partvidéket, a tengerbe esett, s igy történt, hogy északvietnami hadifogságba került. Ez volt az első eset, hogy amerikai tengerész vietnami fogságba esett. MUNKARABSÁG RIO DE JANEIRO. - Brazíliában a méhek nagyfokú kimerültségben szenvednek, állapították meg az ottani tudósok. Ennek oka, hogy Brazíliában a növények egész évben virágoznak. Mig az északamerikai méhek évente háromnégy hónapot dolgoznak, addig a brazíliaiak egész éven át. Egy szovjet tengernagy a “Walker” amerikai rombolót vádolta két szovjet rombolóval való összeütközésben. .___.____,________________________:___________ !: a reniagon, a naavezeioség it nézete: “Ha mi megüzennék ?- a háborút, mi Észak-Vietnamk mai szemben a támadó fél lenit nénk, nem pedig a délvietnamiak megsegítése, védelme, e Ily esetben a többi kommuíl nista országok Észak-Vietnam t segítségére sietnének, ez nemzetközi háborúra, végül a hari- madik világháborúra vezeti- hetne. A háború ma még nem ). atomháború, de ha megindulnának ellenünk Kina és a i- Szovjetunió milliós seregei, mi g kénytelenek lennénk az atomar háború fegyveréhez nyúlni.” g Alátámasztotta ezt a nézetet i- Mundt south-dakotai szenátor: “Mi északvietnami emberek ellen és kinai orosz fegyverek ellen harcolunk. Tehát, ha megüzennők Észak- Vietnamnak a háborút, ez nem lenne logikus, hiszen a hadl’ üzenetnek ki kellene terjeszkedni Kínára és a Szovjetunióra is.” z További hátránya lenne a . hadüzenetnek, hogy oly or- i szágok, amelyek semlegesek i akarnak maradni — például i Japán — nem engedhetnék c meg, hogy területükön ame- i rikai katonai bázisok müköd- hetnek. Továbbá: Hadüzenet . megengedné, hogy blokád alá . vegyük Haiphong kikötőjét. > De ott orosz hajók vannak s ’ azok ellen is kiterjedő blokád . Oroszország elleni támadás i lenne, ami nem célunk. McNamara honvédelmi miniszter rámutat arra, hogy vietnami hadüzenet az első hadüzenet lenne az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása óta és korlátozná Amerika elhatározásának hajlékonyságát és célkitűzéseit. A modern nemzetközi jog nem akadálya ellenségeskedésnek hadüzenet; nélkül. Az elnöknek, mint a haderők főparancsnokának, az alkotmány megenged katonai akciókat, és ilyen akciókat a múltban és a jelenben az Egyesült Államok elnöke 125 alkalommal rendelt el, hadüzenet nélkül, kongresszusi felhatalmazás nélkül. Az elnöknek hadüzenet nélkül is cselekvési szabadsága van rendkívüli helyzetben, rendkívüli törvények alapján. És rendkívüli törvényeink vannak érvényben jelenleg is, 1950 óta, amikor Truman elnök kinyilatkoztatta a rendkívüli állanotot. Jackson, Miss.-ben agyonlőtték a 22 éves Ben Brown, civil rights munkást. ; Földalatti táborokban készül fel atombombatámadásia Svédország a STOCKHOLM. — Svédországot, mint hagyományosan- semleges országot, kisebb mértékben fenyegeti atomtámadás,- mint más országokat, ezzel szemben nincsen mégegy ország,- amely olyan alaposan, körültekintően készül fel atomtámadás lehetőségére. Stockholmban és az ország más részeiben is földalatti táborok létesültek, amelyek még közvetlen bombarobbanással is dacolni tudnak. Mert ezek a táborok óriási { sziklák mélyébe vannak beépítve. Vasteras — ez a neve , a földalatti városnak, Stockholm közvetlen közelében. Mére- I teiről fogalmat nyerünk, ha tudjuk, hogy ennek a sziklaerődnek 90,000 lakója van — svédek, akik itt dolgoznak, itt gyártanak, innen folytatnak kereskedést, itt szórakoznak, , pihennek, az itteni gimnáziumban tanulnak, a színházban ■ játszanak, táncolnak, énekelnek. Vasteras az egyik, legnagyobb földalatti óvóhely, de j nem egyedüli az országban. Malmőben is van hasonló, gránrt- I hegyből kivájt földalatti katonai tábor s abban van, egyebek I közt, egy éjjeli mulatóhely. A köz által fenntartott védőhelyek mellett van számos, vagyis inkább számtalan privát óvóhely. Minden egyemeletesnél magasabb ház építésénél kötelező egy óvóhely építése. Stockholmban már van 30,000 óvóhely és minden évben 2000 újat építenek. , Vasteras építési költsége 1,7 millió dollár volt. A földalatti táibor “mennyezete” tömör gránit, hol 49, hol 115 láb vastagságú sziklaréteg. Mi minden van itt mélyen a föld alatt? Iskola, autójavító műhely, áruház, amatőr színház, gyülésterem, borpince, fagylalt tároló hely, repülőgépek részére mindenféle műszerek, periszkópok gyártása, és még sok egyéb. Az üzemek fenntartása itt olcsóbb, mint a föld felett, mert olcsóbb a légszabályozás, a fűtés. A gyári és egyéb épületekre nőm kell tetőt építeni, külső falak sincsenek, amelyeket festeni kellene, nincsenek akbakok és nincs ablakmosás. ■ .. : Mi á .célja ilyen háborús felkészültségnek? A svéd közfelfogás igy fogalmazható meg: Ha a két világháborúban Svédország, megőrizhette semlegességét, ez nem jelenti azt? hogy az ország háború-biztos. Atombombás támadással számolni kell. Ilyen esetben életmentő az óvóhely, és Vasterásnak és' a több kísebb-nagyobb óvóhelyeknek jelentősége az, hogy a lakosság megszokja az óvóhelyen tartózkodást, így minimumra redukálják esetleges háború pszichológia káros hatásait, mondta Vasteras építőinek egyike. Munkások szívesen dolgoznak a földalatti sziklaüregekben, mert az ottani munkának előnyei vannak: nyáron hűvösség van, a. villanyvilágítást könnyű megszokni. Hajógyár és más fontos katonai objektumok is vannak a hatalmas sziklaüregben. Ezekről csak annyi információ szivárog ki, amennyit kémek elárulhatnak a szovjetnek — az egyedüli számbajövő ellenségnek. Itt kémkedett 15 éven át a szovjetnek Wennerstroem ezredes, aki életfogytiglani börtönre van elitélve. Az ő kémkedései miatt 10 millió dollár költséggel át kellett alakítani sok berendezést. Svédországban nincsen atomháborus hisztéria, mégis mindenki jónak és helyesnek látja a készültséget. És amíg béke van Vasterasban, Malmőben és egyebütt vidám, gond- I tálán szórakozásra, mindenféle hasznos munkára van alkalom. MOSZKVA. Szovjetunió - A kormány hivatalos lapja az “Ízvestija” jelentette, hogj a farmereket és farmunkáso kát az általuk traktorokbar elpazarolt gazolin és olaj 5( százalékának meg térítésén kötelezik, viszont 35 száza lékát kapják a gazolin é.c olaj értékének, amit a trak tor használata során rnegta karitanak. HANOI. — Az itteni lapok különös esetet jelentenek: északvíetnami csónakok kihalásztak a tenger vizéből egy fiatal amerikai haditengerészt. Douglas Hegdahl, south- :
