Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-06-01 / 22. szám
Thursday; June 1, 1967 FÜGGETLENSÉG 7. OLDAL ADÓZUNK A BÜNTEVŐKNEK WASHINGTON. — Johnson elnök tanácsadó testületéi közt van egy kevéssé ismert bizottság, amely a bűnüldözés problémáival foglalkozik. Ezeknek a problémáknak egyike mindenkit érdekel, mindenkinek árt, kárt okoz. Az elnöki bizottság becslése szerint a bünözgk világának Amerika népe személyenként 400 dollár adót fizet, összesen 21 billió dollárt egy évben. A bizottság a bűnözésnek csupán gazdasági következményeiről tett nemrég jelentést s ennek főbb részletei a következők; A személyi biztonság elleni büntettek (köztük emberölés, testi sértés) azzal a következménnyel járnak, 'hogy sokaknak munkaképességét és jövőbeli jövedelmét csökkentik. 815 millió dollár kár. Vagyon elleni büntettek (lopás, betörés, rongálás, stb.) — 3,9 billió dollár. Törvényellenes foglalkozások, mint kábítószer üzérkedés, tilos szeszfőzdék, prostitúció, tiltott szerencsejáték — károkozás 8,1 billió dollár. Mindezekhez a közvetlen károkozásokhoz hozzá kell számítani a rendőrségi és bírósági költségeket — 4,2 billió dollár. És a bűnözők elleni privát védekezés (betörő alarm, lopás elleni biztosítás, éjjeli őrök, privát detektívek, bírósági költségek) 1,9 billió dollár. Összesen 24 billió dollár. Vagy több. Mert ebbe a fekete statisztikába nincsenek felvéve mindenféle egyéb törvénytelen cselekmények, mint például nagy vállalatok ár-összeesküvései, amelyek illegális hasznot hoznak, adócsalások, amelyeket nem fedeznek fel, megvesztegetések. Hogy a mafia és más bűnszövetkezetek mennyi “adót” szednek, arra nézve a becslések nagyon eltérők. 7 és 50 billió dollár közt váltakoznak. A vásárlók becsapása sem szerepel a listán. És a vállalatok pénzkezelésiében előforduló visszaélések sincsenek benne a listában, mert ezeket kevés kivétellel eltussolják. A törvénytisztelő népnek fogalma sincs arról, hogy milyen nagy költséggel jár egy-egy bűncselekmény kinyomozásának és a tettes letartóztatásának költsége. Számbavéve azoknak a hivatalos személyeknek fizetését, akik közreműködnek, egy letartóztatás gyilkossági ügyben 5000 dollár költséggel jár. Egy betörés felderítése kevésbé körülményes, “csak” 3000 dollárba kerül. Eléggé ijesztő képet adnak ezek a számadatok, de még ijesztőbbek a jövő kilátások. Először is, a bűncselekményeknek nagy részét fiatalkorúak követik el, és — a fiatal generációk egyre népesebbek lesznek. A magas életszínvonal, amely Amerikát a nemzetek élére állitja, sok bűnnek, kisértésnek és kiadós zsákmány lehetőségeknek forrása. A nagyvárosi nyomortanyák a bűn termőtalajai. A köznevelésben mutatkozó hiányosságok megbosszulják magukat. Minden, amit a bűnözés elleni védelem megjavítására teszünk, pénzbe kerül; különösen az államok és a városok ilyen kiadásai növekednek és ez egyik oka a helyi adók folytonös emelésének. HILTON A HOLDON DALLAS, Texas. — Az Amerikai Űrhajózási Társaság előtt Barron Hilton előadást tartott a Hold-hotel álomról, amely, szerinte, valóra fog válni, mint ahogy valóra váltak az ő papájának Föld-hotel álmai. A papa nem más, mint Conrad Hilton, az amerikai és nemzetközi hotelkirály, akinek 80 hotelje van a világ sok részében, még olyan országokban is, ahol az Amerika elleni tüntetések majdnem annyira divatosak, mint a miniszoknya. A 39 éves apjafia elmesélte az űrrepülési társaságnak, hogy már készül a Hold-Hilton terve, blueprint je. Éz 100- szobás szálloda*lesz, nem a Hold göröngyös felületén, hanem az alatt, olyasféle, mint egy földalatti bunker. Hogy mikor fog épülni és a nagyközönség számára megnyílni? Akkor, amikor az emberek úgy fognak a Holdon vakációzni, mint mostanság a Catskill hegyek közt, vagy a francia Riviérán. Lesz ott minden, ami egy modern, sőt ultramodern hotelben a vendégek öröme: TV minden szobában, cocktail bár, atomenergiás konyha, amelyben a Földről felhozott féligkész hús- és zöldség-ételeket főzik. Rocquefort cheese is lesz, jegyezte meg a hallgatóság nem kis örömére. A felsőrésznélküli ruha megszűnt, igy a köldökmutogató is, helyette a legújabb divat New Yorkban. _ _ ■' :. Mrs. Wilma Soss, a női részvénytulajdonosok elnöke, a Communications Satellite Corporation-ban, (COMSAT) beszédet mond az ülésen Washingtonban. AMERIKA HANGJA Miniszoknya után maxiszoknya PARIS. — Coco Chanel, a divat birodalmának koronázatlan uralkodója, általános offenzivát kezdett a mini ellen. A miniszoknya, mondja, a legalkalmatlanabb fegyver a férfiszivek meghódítására. Ennek az ostoba és ízléstelen divatnak befellegzett, efelől semmi kétség nem lehet. Kérdés csak az, hogy, hogy utána mi következzék. Minthogy a mini már 8 inccsel a térd fölé ágaskodik, változás csak lefelé lehetséges, hiszen felfelé már nincs ut. Ebből a meggondolásból születettt meg a maxiszoknya eszméje. A maxiszoknya, mint a neve mutatja, a lehető leghosszabb szoknya lesz, olyan nagyon-nagyon hosszú szoknya, hogy még a térdet is eltakarja. Dániel Hecher és Jacques Delahaye, a párisi divat legnagyobb exportőrjei azt jósolják, hogy a maxi lesz már idén az őszi divat. Az első maxi-szállitmányok már kimentek a nagyvilágba, sokat rendeltek amerikai divatházak, köztük Bonwit Teller és Neiman Marcus. Amerikában a párisival párhuzamos divatreform van munkában. De elmúltak az idők, amikor Amerika majmolta a párisi divatszemélyeket. Dominic (Coty-dijjal kitüntetett divattervező) nem maxiszoknyát, hanem mididresst tervez. A különbség az, hogy a maxi leér az alsó lábszár közepéig, a midi pedig megáll négy inccsel a térd alatt. Londonban (ahol, tudjuk, a mini megszületett) a lábszárközép felé hajlik az irányzat. Mint Ossie Clarke, a beatle-generáció divattervező generálisa mondja: “Az idei nyáron lesz a hölgyeknek uotlsó alkalmuk arra, hogy a lábukat megmutogassák, ősszel már az lesz a jelszó, hogy takarják, tartsák melegen a lábukat.” WASHINGTON. - Mig a Gallup Poll és más közvéleménykutató intézetek számsorokkal, százalékszámokkal jelzik az amerikai nép közéleti véleményeinek hullámzását, a U. S. News című politikai és gazdasági folyóirat riporterei megszólaltatták az amerikai nép legkülönbözőbb rétegeit és most egy nagy összefoglaló tudósításba foglalták össze a feltehetően uralkodó nézeteket. Ennek az országos szemlének fő érdekessége abban található, hogy, dacára a meglehetősen általános jólétnek, a hangulat az országban inkább borúsnak mondható. A belső helyzettel sokan elégedetlenek, a vietnami háború sokakat nyugtalanít, a hibák okait és okozóit keresik, az adókat sokallják, a Nagy Társadalom vívmányait keveslik, a bűnözés növekedése sokakat izgat. Johnson kinek tetszik, kinek nem. GOP trónkövetelőkben.tulnagy a választék, nehéz a választás : mélyikük induljon jövő novemberben vesztésre ? A láp'135 városban és faluban 450. amerikai nézeteit puhatolja ki. Itt a vizsgálódás eredményéből a legérdekesebbje: . VIETNAM üzletvezető Benkleman, Nebraskából: Valami bűzlik ott. Ez nem igazi háború. Ha háborúba megyünk, az ellenséget el akarjuk verni. Ehelyett véres játék van ott. Ez senkinek sem tetszhet. Lapszerkeztő Wharton, Texasban: Nekünk bombáznunk kellene, el kellene pusztítanunk minden katonai állomást Észak-Vietnamban. Blokád alá kellene venni minden kikötőt és vasutat. Telefon-nyugdíjas Dumont, N. J.-ben: Teljes erővel kellene támadni, nem pusztán balkézzel. Fényképész Phoenix, Arizonában: Vagy, vagy. így nem megy tovább. Vendéglős Miamiból: 10,000 bombavetővel finish — ezt kellene tenni. Gazolin állomás tulajdonos Knoxville, Tennessee-ből: Hitler megtanított bennünket arra, hogy kis agresszió ellen idejében fel kell lépni. Háziasszony, Bluefild, West Virginiából: Mindenki szeretné, ha ennek vége lenne, de az a nép rászorul segítségünkre, igy hát segíteni kell tovább. Acélipari munkás Wayne, N. J.-ből: Nem kellett volna oda mennünk, de ha ott vagyunk, ezt a háborút végig kell küzdeni. Gyógyszerész Los Angelesből: Ha nem.állítjuk meg itt a kommunistákat, bajok lesznek mindenütt a világon. Építési munkás Hackensack, N. J.-ből: Bombázni! Még ha az orosz is jön. Ha harmadszor is szolgálni kell a hazát, én készen állok. Néger lapkiadó Tacoma, Washhingtonból. Ahányat a mieink közül ők megölnek, annyiszor ötven ellenséget kell megölni. Ha háború van, győzni kell. Néger cseléd Pensacola, Floridából; Nekünk nem kellett volna ebbe belemenni. Azok verekedjenek egymással. Real estates Sunnyside, Washingtonból: Ha tőlem függne, én csak 50-en felülieket képeznék ki kombattánsoknak. Akkor aztán nem lenne többé háború. Autóelárusitó Portlan, Maine-ből; Minekünk fogalmunk sincs arról, hogy mit kellene csinálni. A kép se nem fehér, se nem fekete. Nagyon komplikált dolog ez. Lapkiadó, Grengeville, Hahóból : Le kell győznünk büszkeségünket, el kellene takarodnunk Vietnamból. Törődjünk inkább a saját ezer baj unkkal. Gyógyszerész Los Angelesből: Nekünk, ott semmi keresnivalónk nincs, j Irodistalány Miamiból. Háború elleni tüntetések mindig voltak, de én még sohasem hallottam arról, hogy amerikaiak elégették az amerikai nemzeti lobogót. A HAZAI FRONTRÓL Tőzsdeügynök Houston Texasból: Elkényeztetett nemzet lettünk. Ez a kormányunk vétke. Üzletember Knoxville, Tenn.ből: Én reszketek, valahányszor a kislányom az iskolába megy. Este nem járok ki többé. Kereskedő Tempe, Arizonából: A Legfelsőbb Bíróság megköti a rendőrség kezét, nem lehet megfékezni a bűnözőket. Telefontársasági tisztviselőnő McCook, Nebraskából: Korai zárórát kellene elrendelni, a fiuk sok kárt okoznak. Iskolaigazgató Chicagóból: A beatnikek imponálni akarnak az embereknek. Meg kellene tanítani őket arra, hogy csak tudással, nem pedig külsővel lehet az életben sikert elérni. Borbély Nashville, Tenn.ből: Heti 40 órai munkával nem lehet eleget keresni, az asszony is kénytelen dolgozni és én azt hiszem, ez az egyik oka a fiatalkorúak bűnözésének. Kereskedő Birmingham, Alabamából: Egyre nehezebb az üzletet fenntartani, a költségek egyre nőnek. Fűszeres Littleton, New Hampshire-ből: A bérek alacsonyak itt, azért a magas árak itt még jobban nyomják az embereket, mint másutt. Real estate Ephrata, Washingtonból: Kis városban mindenki tudja, hogy ki él közsegélyen. Tudjuk, hogy kik ők, akik nagy autóval mennek a jóléti hivatalba és felveszik a szegénysegélyt. Ezért mi, kisvárosiak, jobban tudjuk, hogy a segélyezés túlzásba megy. Nagy városokban ezt nem lehet látni. Üzletvezető Middlesboro, Kentuckyban: Tiz év előtt feladtam egy hirdetést, raktári munkást kerestem. 142 levelet kaptam. Most nem kapok egynél többet egy hónapban. A lakosság harmadrésze valamiféle segélyt kap. Farmer Wharton County, Texasból: A megyénkben 1957-ben 35 tejgazdaság volt, most 9 van. A fiatalság elmegy g városokba. Bankár Grangeville, Hahóból: A farmerek jövedelme csökken. Ez nem jó igy egy világban, amelyben több élelemre volna szükség. Farmer Indianola, Iowából: Sok fejfájással jár a farm munka. Ha egy millió dollárt örökölnék, én mégis a farmon maradnék. Mrs. Patrícia Sheehant megválasztották polgármesternek, New Brunswick, N. J.-ben. Anti-anti perre készülnek MÜNCHEN. — Miután csendesen elmúlt a nagy anti-amerikai per, nyugateurópai lapok anti-kommunista perre készülnek. A müncheni Szabad Sajtó Szövetsége Erlander svéd miniszterelnököt távirat utján arra kérte, hogy tegye lehetővé ilyen per megtartását ugyanott, ahol Bertrand Russel lord és Monsieur Sartre vádaskodtak a gyűlölt Amerikára. A Dior házban az a konzervatív nézet lakúit ki, hogy a mini fogozatosan, lépcsőzetesen fog eltűnni, még néhány divat-évszakon át láthatók lesznek a hölgyi térdek. DRÁGA TÁNCLECKEK NEW YORK. — Katherine Pauless, 86 éves nyugalomba vonult szépségápolónő, meg akarta tanulni az összes legmodernebb, legbolondosabb táncokat s hogy ezt elérje, beiratkozott a Fred Astaire Midtown Dance Studio tánciskolába és egész vagyonát odaadta azért, hogy megtanítsák a frugra meg a többi akrobatikus táncokra. Ez az egész vagyon 14,312 dollár volt. És az eredmény? Meglepő és mégsem mevlepő. A tánciskola ellen visszatérítésre indított perben a hölgy hallgatott, de ügyvédje beszélt helyette: “Miss Pauless még az aránylag könnyű valcert sem tanulta meg, pedig 24 táncfélórát vett, egyenként 500 dollárért.” Miss Pauless helyeslőén bólintott, a tárgyalás vezetője, Birdie Amsterdam asszony pedig résztvevőén mosolygott vissza reá! Az ügyvéd azután felmutatta az aranykulcsot, amelyet Miss Pauless a tánciskolától jó előmenetele jutalmául kapott. És megjegyezte: “Ez az aranykulcs sárgarézből van.” Sok vitának rövid vége az lett, hogy a Fred Astaire Miss Paulessnek visszatérített 3500 dollárt. GOLYÓ VAK A SZIVÉBEN ' GLENDORA, Calif. — William B. Spangler 30 éves elektronikus ipari munkás évék óta fájdalmakat érzett a mellében, amelyeknek okát az orvosok nem tudták felfedezni. Végül X-ray felvételt csináltak és megtalálták a baj okozóját: puskagolyó van a szivében. “Majdnem leestem a székről, amikor ezt hallottam”, mondja Spangler és ezt el lehet hinni neki. Hogyan történt, hogy golyó jutott a szivébe? 1952 decemberében az akkor 15 éves fiú mókusvadászaton volt egy fivérével és két barátjával, akkor balesete történt, a puskája véletlenül elsült és egy golyó a kulcscsontját érte. Három napig kórházban volt s az orvosok, mivel nem találtak az átütött kulcscsontban golyót, azt hitték, hogy a golyó lepattant a csontról. Ez igaz is volt, a golyó lepattant a kulcsscontról, de nem a levegőbe pattant el, hanem Spangler érrendszerébe hatolt be, a nagy ütőéren át a szivébe jutott és ott, mint most már tudják az orvosok és tudja ő is, elkezdett táncolni. Minden szívverésénél a golyó két incset táncol fel és le. Ez okozza a mellfájdalmakat. Most, 15 évvel a különös eset után, az orvosok úgy vélekednek, hogy csoda történt, amennyiben semmisem történt. De nem lehet bizni abban, hogy a csoda 15 év és több év elmúltával újra és újra meg fog ismétlődni; ellenkezőleg, megtörténhetne egy napón, hogy a táncoló golyó erősebb lendületet vesz és átfúrja a szivburkot és halált okoz. Ezért elhatározták az orvosok, hogy a golyót kioperálják Sprangler szivéből. Május 28-án lesz az operáció. A siker valószínűsége 98 százalékos. Poláris (bal) és Poseidon rakéták, melyeket ebőizben bemutattak, Sunnyvale, Calif.-ban,
