Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-15 / 50. szám

6. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, Dec. 15, 1966 / Százévesek seregszemléje a Social Security levéltárában BALTIMORE. - A Social Security hivatal 1983 óta “America’s Centenarians” ci men könyvbe foglalja azok nak a nyugdíjasoknak névso­rát és életrajzát, akik abban az évben elérték vagy meg­haladták 100-iík életévüket Azóta minden évben uj Cen­tenarian könyv jelenik meg Most jelent meg az 1965. év százéveseinek emlékkönyve melyben 94 életrajz van. Minden uj százéves köszön­tő levelet kap a Social Secu­rity hivatal országos igazga­tójától, Robert M. Ball-tól, és azután is minden következő születésnapjukon kapnak üd­vözlő levelet. Jelenleg 750 száz-plusz éves nyugdíjas van ‘Mr. Ball köszöntő listáján. Í965 uj százévesei közt szép számban vannak érdekes em­berek, akiknek érdekes az élettörténetük. Vannak köz­tük olyanok, akik rabszolga-; sorban születtek, éppen abban az évben, amelyben Lincoln elnök kibocsátotta a felszaba ditó proklamációt. Vannak köztük idegenben született “ujamerikások”, nagyobbára középeurópai emigránsok. Érdekes, hogy milyen alapon részesülnek nyugdíjban, hi szén a Social Security meg születésekor, 1936-ben, mái’ 70-ik évükben jártak. Vannak köztük olyanok, akik saját be­fizetéseik alapján jogosultak nyugdíjra, vagyis: 70-ik évű kön túl is még tovább dolgoz­tak. De vannak olyanok is akik mint dolgozó gyermekeik eltartott szülei kapnak nyug­dijat, sok esetben évekkel az­után, hogy eltartóik már el­haltak. És — szinte hihetet­len, de tény az, hogy néhá­­nyan még ma is dolgoznak. A Social Security százéve­sei érdekes dolgokat mesél­nek, amikor a hivatal kikül­döttei otthonukban felkere­sik őket és elbeszélgetnek ve ’ük. Egyik ott volt a nagy chicagói tűznél, másik nem vsak látta Pancho Villát, a hír­hedt mexicói bandavezért, ha­­oem beszélt is vele. Néhányan arról mesélnek, hogy milyen harcokban vettek részt az in­diánok ellen, de vannak néhá­nyan a másik táborból is — indiánok. Nina Hall, aki Racine, Wis - ban született, gyermekéveit a wisconsini Stockbridge indián rezerváción töltötte. Emlék­szik arra, hogy az apja, aki jó orvos hírében állt a re­­:erváeión, otthon kotyvasztot­ta növényekből és gyökerek­ből a csodás hatású orvossá gokat. Mrs. Hall, aki június­iam ünnepelte meg 100-ik születésnapját, még ma is minden háztartási munkát el­lát, a ruháit és fehérenmüit maga stoppolja, reparálja Nyugdijat 1964 óta kap, mint gyermekeinek eltartottja. Amos Martin 1865-ben Ten­­nesse-ben. született, emlékei nek legérdekesebbje, hogy L870-ben tutajra rakott sze­kérrel szállt át a Mississippi túlsó oldalára. Most Texas ban, Nacogdoches megyében farmján dolgozott még né­hány évvel ezelőtt, most kerí­téseket javít, fát hord. Nyug­dijat saját jogán kap, 1955 óta, amikor a Social Security törvényt módosították és az ónálló farmereket bevonták a biztositásba. A legöregebb nyugdíjas Charlie Smith, Bartoz, Fla.-i lakos, aki 124 évvel ezelőtt Libéria afrikai néger köztár­saságban született. Ameriká­ba 12 éves korában jött, rab­szolgának adták el New Orle ansban a négervásáron. 113 éves korában nyerte el Social Security nyugdíjigényét, mint narancsszedő munkás. Áramütés a házassági háromszögben SHREWSBURY, Anglia. - Mr. X, 33 éves férj félrelé­pett, nem messzire, csak a szomszéd szépasszony háló­szobájába lépett be suttyóm ban éjnek idején. Egy napon, vagy talán inkább egy éjjé' lelkifurdalása támadt: ilyes­mit nem szabad csinálni IC évi házasság után. Megváltat ta bűnét a feleségének és megígérte, hogy soha, soha többé. A megértő feleség meg­értette, hogy 10 évi házasság után ilyesmi megeshet a leg­jobb férjjel is, hát megbocsá tott bűnbánó férjének. De hiá ba volt a bünbocsánat, Mr. X búskomorságba esett. Mert nagyon-nagyon szerette azt a szerető szomszédasszonyt. Mit lehet itt csinálni? Mr. és Mrs X tanakodtak, míg megtalál ták a megoldás utját-módját Elhatározták, hogy felkeresi! a Sheldon kórházban azt a kei tudós pszihiátert — Dr. Bar kér és Dr. Miller a nevük —. akik arról is híresek, hogy há­zasságtörő férjeket és felesé geket ki tudnak kúrálni ve szedelmes szenvedélyükből. A két doktor gyógymódjánál neve Aversion Therapy. Ki ábránditási gyógymód. Elek­tromos gyógymód. Megkezdődött a hűtlenség! kórból való kigyógyitás. El­sötétített kamrában mozigép a falra vetítette felváltva a két nő arcképét: a -feleség és i bűnös nő képét. Valahány­szor a “másik nő” képe jelem meg a falon, Mr. X erős, 70 Volt erősségű áramütést ka nőtt a könyökébe. Az áram­ütésnek mindjárt az első al kálómmal megmutatkozott e hatása: Mr. X-en megrendítő bűntudat vett erőt. A követ­kező szeánszokon a bűntudat oly erővel marcangolta a lel két, hogy idegletörés jelei mu­tatkoztál A kúra vége az lett, hogy Mr. X végképp ki íbrándult házasságtörő bűn társából. Mr. és Mrs. X ujre boldog, békés házaséletet él­nek és a férj hűsége most már holta napjáig biztosítva van... Ehhez a tudósításhoz még hozzá kell tenni, hogy a két doktor az aversion therapy! miár régebbóta alkalmazta sze­­rencsejátékosok, homosexuáli­­,ok és más szenvedélyek rab jaipak kigyógyitására, még­pedig sok esetben eredmény­űvel. De házasságtörő férj ki kurálására ezúttal először ki­bérelték meg a kiábrándítást Ki tud róla? Tóth Istvánt (szül. 1938. apja Tóth István, anyja Zsiros Ilona) keresi Mr. & Mrs. Si­mon Dave, 463 Treeside Drive, Akron, Ohio 44313. GYÓGYSOFFŐR? WASHINGTON. — Arra a kérdésre, hogy “gyógysoffőr — ilyen is van?” — az orszá­gos adóhivatal azt felelte, hogy ilyen nincs. Egy idős üz­letembernek, aki időnként epi­leptikus rohamot kap, az orvo­sa azt ajánlotta, hogy ne ve­zessen autót. Ő felfogadott egy soff őrt és jövedelmi adó bevallásában levonásba hozott 3300 dollárt, a sofför két évi fizetését — mint orvosi ki­adást. Az adóhivatal ezt a le­vonást nem ismerte el, azzal xz indokolással, hogy a sofför szolgálata csak utazási kénye­lemre szolgált, nem pedig gyó­gyításra. Bizalmas beszélgetés az ellenséggel SAIGON. - Glenn C. Troels­­trup haditudósitó négyszem közti bizalmas beszélgetést folytatott északvietnami ka tonákikal és tisztekkel, akik Dél-Vietnamban hadifogság­ban vannak. Szokatlan őszin­teséggel beszéltek ezek a - nyilván kiábrándult — kom­munisták. Itt egy kis Ízelítő a párbeszédekből: Mai Hong Nhi hadnahgy 31 éves, századparancsnOk volt. Saigon környékén szüle­tett, 1954-ben, Vietnam két részre szakítása idején, a he­lyi pártvezér Észak-Vietnam­ba küldte, ott a rendes hadse­reg tisztje lett. Ez év júliu­sában századával Dél-Viet­­namíba vezényelték. — Nhi hadnagy, tagja volt-e a kommunista pártnak? — — 1962-ben léptem be s >ártba. Az északvietnami ren­tes hadseregnek tisztje csak párttag lehet. — Milyen hatása van az amerikai légi támadásoknak? — A bombatámadások kö­vetkeztében csaknem vala i mennyi katonai épület elpusz­tult. Katonaságot sokhelyen a oolgári lakosság házaiban szál­lásolnak be. A bombázások ha­tását a katonák moráljára úgy lehet jellernehm, hogy nem félnek a bombáktól, de örökös feszültségben élnek emiatt Minden hadmozdulat az ame­rikai repülőgépek árnyékában folyik. — Milyen a polgári lakosság magatartása? — A légitámadások veszte­ségeket okoztak a civilekné* 1 2 * * * * * 8 's. A civilek nagyon idegesek és nagyon gyűlölik az ameri­kaiakat. Minden bombatáma- Iás után vannak spontán meg­rendelt tiltakozások. — Tudják-e Észak-Vietnam­ban, hogy az amerikaiak min­­ient elkövetnek, hogy a pol­gári lakosságot ne érje baj? — Nem tudják, hogy a; amerikaiaknak ilyen embersé ges az eljárásuk. Ők azt tud jak, amit a propaganda hir­det: hogy az amerikaiak le akarják mészárolni Vietnam népét, főleg az északvietnam: népet. — Kapnak az emberek elég innivalót és egyéb szükségle­tet? — Nem kapnak. A bombá ások előtt az élet nem voll túlságosan nehéz, mert a kom munista országok segítséget küldtek. De a bombázások óta a helyzet rosszabbodott. Sok '.zükségleti cikkben hiány van még dohányt is alig lehet kap ni. — Az északvietnami nép lel kesedik a háborúért? — Igen, a nép nagy többsé ge lelkesedik. Mert nem tud ják, hogy mi a helyzet. Elhi szik Hanoi propagandáját hogy Dél-Vietnampak három­negyed része már fel van sza baditva, hogy Amerika vál 'ággal küszködik, hogy a dél vietnami katonaság nem elép számos ahhoz, hogy eredmé­nyesen harcolni tudjon, hogy a felszabadító hadsereg na­gyon erős. így érthető, hogy az észak vietnami nép bízik Dél-Vietnam teljes felszaba ditásában, vagyis a kommu­nista győzelemben. — Igaz az, hogy a Délre be szivárgó északvietnami kato .iák mind önkéntesek? — Nem egészen igaz, mert a Délre rendelt katonáknak kö­rülbelül egyiharmada dezertál, mielőtt átlépnék a határt. De­zertálnak azért, mert a család­jukkal akarnak maradni, vagy azért is, mert a kiképzés na­gyon kemény volt. Amikor az­tán a beszivárgó egységek Dél-Vietnaimba érnek, a dezer­tálás még gyakoribb lesz, kü­lönösen az első csata után. Például az én csapatomnak a fele dezertált, visszaszivárgott északra a semleges övön át — Mit gyűlölnek leginkább az északvietnamiak? —Az amerikaiakat. Azt hi­­sízik — elhiszik a propagan­dát —, hogy Amerika gyarma­tot akar csinálni Vietnamból. — Mit gondol, meddig tart hat a háború? — Azt hiszem -okáig fog tartani. De Észak- Vietnam katonai ereje csökke­nőben van, Hanoi csak a többi kommunista országok segít ségével tudja a háborút foly­tatni. * * * Dinh Long Troung, 38 éves. Közkatonának sorozták be 1949-ben, kilenc év után tiszt lett, alhadnagy. Ezredével ja­nuárban Laoson át ment Dél- Vietnamba. hat hónappal ké­sőbb dezertált. — Truong hadnagy, mikor és hol dezertált? — Julius 6-án megfigyelő misszión voltam, az ellenség erejét kellett kikémlelnem. Otthagytam a megfigyelő ál­lást, nagyon egyszerű volt ez. — Milyen hatással vannak i bombázások? — Jó és rossz hatásuk van. A jó hatás az, hogy katonai iga és gazdaságilag gyengitet te az észak vietnami utánpót lási lehetőségeket. A rossz ha­tás az, hogy a bombázások megkönnyítik a kormánynak az Amerika-gyülölet terjeszté vét. A propaganda azt tanít ja, hogy az amerikaiak agresz szív háborút folytatnak Viet nam ellen; ezért azt lehel mondani, hogy Észak-Vietnam népének legalább 70 százaléké nvndent megtesz az ameri Vértes Marcell 1895-ben született Újpesten. Már kö­lyökkorában híressé vált, mert felfedezte egy pénzhamisitc banda búvóhelyét. Francia re­gényeken nevelkedett nővére hatására a képzőművészet fe­lé kacsingat, szobrász szeret­ne lenni, de egy “császári és királyi udvari” művész elta­nácsolja. Később a müvészká­­véházakba jár, megismerkedik Sziép Ernővel, ő lesz atyai párt fogója, ő mesél neki az Ott hon és a Margitsziget között kóborolva Páriáról. Aztán v Fidibusz és még két mási1) élclap rajzolója lesz, Molnár Ferenc és Karinthy müveit illusztrálja. 1918-ban ő raj volta a leghíresebb politikai plakátokat. Majd Bécsbe emig­rál, itt pellengérezi ki a fehéi terrort. Itt aratja első nagy “üzleti” sikerét: megnyeri égj gyermekvédő liga plakátver­­senyét. 1920-ban kerül álmáinál­­városába, Parisba, és mái 1921-ben Porain, a Salon des Humoristes világhírű elnöke politikai karikatúra párat­an mestere védnöksége alatt vesz részt a karikaturisták ki­állításán. Egyre-másra jelen­nek meg a legjobb Írók müvei­hez készített illusztráció (Carco, Colette, Zola). 1935- ben utazik először Amerikába ahol a nagy folyóiratok mun katársa lesz. 1937-ben másod szór utazik az Egyesült Ál­lamokba, ahol -kiállítás mu­tatja be müveit. Még ebben az évben ellátogat Magyaror­szágra és Lengyelországba 1939-ben közkatonaként vonul be a francia hadseregbe (még 1932-ben megkapta a Becsii letrendet és már régóta a fran­cia állampolgárságot) és í katonaságnál műkedvelő szín­társulatot vezet. Az 1940-es összeomlás után New Yorkba menekül, képeslapoknak dől gozik, könnyű könyveket il­lusztrál és sok propaganda plakátot fest. A háború után sietve haza­tér szeretett Parisába, aho’ Cocteau ezekkel az irigylésre m'éltó szavakkal üdvözli mű­vészetét : “Szép, kecses, bájos, bámulatos, könnyed, gyen­kajak elleni védekezésre. — Van hatásuk a bombatá­madásoknak a katonák morál jára ? — Határozottan van. Egy 1700 katonáiból álló ezredbő’ lokszor 90 százalék dezertál A dezertőröket összeszedik é. Délre küldik. Az én ezredem­­ben, miután Délre érkeztünk, 110-en dezertáltak, közülük í fele eltűnt a falusi nép kö­zött. A katonák hangulata már nem a régi. Már nem éne­kelnek, nem mókáznak. — Mit gondol, hogyan lehet ne legjobban véget vetni en­­íek -a háborúnak? — Megtisz­títani Dél-Vietnamot a kom munistáktól. Ennek módja a? lenne, hogy elzárnák a laosi és a kambodzsai határt. Ha Észak-Vietnam nem tud elég katonaságot küldeni a Délre hamarabb lehetne békés meg­egyezésre jutni. — Hegyes lenne-e, ha ai amerikaiak abbahagynák a bomba támadásokat ? — Ennek nem lenne hatása Hanoira. — Hisznek az északvietna­miak a győzelemben? — Szilárd meggyőződésük volt ez a múlt évig. De most már kezdenek kételkedni. Kéz lenek tudatára ébredni annak hogy egy nagy, gazdag ország ellen harcolnak, amelynek ha­talmas katonai ereje, modern fegyverzete és bőséges tart-a­­éka. van. géd . fi” 1949-ben jelenik meg angolul és franciául az az al­buma, amelyben az amerikai 'élekelemzés járványát gú­nyolja. 1950-ben New Yorkban busz gyermek-portrét rajzó1 “Képzelt arcképek” címmel A nagysikerű kötetben többek közt Churchillt, De Gaullet. Greta Garbót, Einsteint Shaw-t, Sartre-ot ábrázolta. 1952-ben Párásban jelenik meg nagysikerű és azóta több nyelvre lefordított rajzos ön­életrajza. Ez az év hozza el egyébként élete egyik legna­gyobb sikerét: Londonban, a Moulin Rouge cimü filmben,, az ő keze eleveníti meg Tou­­’ouse-Lautrec kezét. Az újpes­ti fiút, akiből egy francia kri­tikus szavai szerinti “a legpá­­risibb párisi piktor” lett, min­iig a könnyed termékenység jellemezte. Bámulatos lendü­lettel kezelte a piktura min­den szerszámát, tollat, ceru iát, ecsetet, hidegtüt, sőt m?4 i kormot is — mert a katona ságnál jobb híján ezt használ ta. Első jelentős tiszteletűi ját egy bácsi kolduaasszonj arcképéért kapta, mégis leg nkább a szépasszonyok fes tője, a dúsan domborodó nő idomok megszállott rajzoicjí volt. Bűvös varázspálcáiul beillő plajbásszal örökített* meg a pajkos görög istennő két, de legeslegjobban, a mai párisi nőt dédelgette ecset.;« ás vésője. Egyszer a Boir-oar andalogva igy szólt barátjá­hoz, a kitűnő Cárodhoz, aki­nek Rue Pigalle cimü regé ilyet és több más müvét xl­­’usztrálta; — Hát nem szerelmes ön is amint elnézi az erre járó nő­ket, nem gyönyörködhetik já fásukban, idomaikban, abbai az egyszerre fürge és harmo­­alkus könnyedségben, amelyet csak itt látni? Én nem is rt. lom . . . minden elbűvöl, ami él, mosolyog, esillog-villog . . . Valóban ez a vértesi szépség titka. A mélyreható megfi gyelö erővel párosult ragyogc áletszeretet és az olykor gú­nyos csípősségre is hajlam 1 mosolygó bűvölet... Bajomi lázár Endre (Budapest) Öt éve balt meg Vértes Marcell a‘legpárisibb’’párisi festőművész A fenti norvég tankhajó ki akart kötni Kopenhága Dániában, át­törte a dokkot és összerombolta a parton a vámházat. Senkisem sérült meg. _____ MR., Ml FÁJ-MRS., Ml FÁJ? LAS VEGAS, Név. — A napközben fényes, éjjelente ragyogó mulatóhelyek és já­tékkaszinók árnyékában múlt héten tartotta évi konvenció­ját az Amerikai Orvos Szö­vetség. A konvención 5000 or­vos vett részt s a megbeszélés >s tapasztalatcsere fő tárgya ezúttal ez volt: az orvostudo­mány és a kezelési módszerek újabb fejleményei és vívmá­nyai -a leggyakoribb betegsé gek elleni végekezésben. FEJFÁJÁS A Fejfájást Tanulmányozd Amerikai Szövetség előadój; a fejfájás hárem válfajáról és V három gyógyítási módról ér tetézett. A f ejfájásnak három változata van: 1. A migrén (vascular, ér rendszeri) fejfájás a vérerek megdagadásának következmá nye. A dagadást okozhatja láz, alkohol vagy némely or­vosság, de lehet az “család betegség” is. A dagadás csök­kentésére ergot nevű gyógy­szer ajánlatos. 2. A közönséges fejfájás Ginnek oka a fej és a nyak kö üli izomfeszültség, amely ma kacs fájdalommal jár, nape jrig is tarthat. Az orvos fő adata: megtalálni azt az iz mot„ vagy azokat az izmokat amelyek a fejfájást okozzák és ezeket vagy masszirozn: kell, vagy érzéstelenítő vagy corticosteroid injekciót alkal mázni. Aszpirin segíthet, eset !eg nyugtató (sedative) hozzá adásával. 8. Fejfájást okozhat valami mélybe-ágyazott fertőzés vágj i'érülés. Alapos vizsgálat szűk séges annak megállapítására hogy hol van ennek a fejfájás iák forrása. Kezelés: vágj operáció vagy feszültség-fel oldó orvosság. ELHÍZÁS Idősebb embereknél a ver íyomást és az elhízást esők centen i nehet egy nemrég fel fedezett orvossággal — fűre sémiidé. Ezt az orvosságot amely tableta formájában kap ható, könnyű bevenni és fi előnye az, hogy kiküszöböli a­­idős embereknél előforduld vizfeJgjúilemlést a szervezet ben. DEPRESSZIÓ Sokszor előfordul, hogy pá eiensek étvágytalanságról, ál­matlanságról, általános fe­szültségről panaszkodnak. F tünetek mögött depresszió ejtőzik. A depresszió leküz .lésére az orvosnak küiönö: érdeklődése, biztatása szüksé­ges, és talán bizonyos orvos ság is használ, például ered menyesnek mutatkozik a:, amitriptyline. Hosszabb ideij kell ezt a kezelést folytatni mielőtt az rovos feladná a re ménjri, hogy segíteni tud. KÖSZVÉNY Ezt a rendkívül komplikált és fájdalmas betegséget a ve :e rossz működése okozza. A kezelést nagyon megnehezíti, hogy minden, ami a vese mű­ködését megváltoztathatja, olyan velejáró hatásokat id \i­­hét elő, amelyek éppen olyan veszélyesek és éppen olyan kevéssé kontrollálhatók, mint maga a köszvény. Az allopu­­inol nevű orvosság köszvény ellen alkalmazható anélkül, hogy vesekövek keletkezésére vezetne, ami a korábbi gyógymódoknak kisérőjelen­­ége volt sokszor. FERTŐZÉS Fiz nagy veszély a kórházak­ban, amin mir több mint száz V előtt Semmelweis magyar orvos kimutatta, A kéz ledör­­sölése, ahogyan a legtöbb órházban s okásos, túlsók ic't vesz igénybe és nem min­iig vezet a kéz teljes fertötle­­nitásére. Uj abban már van egy fertőtlenítő hab, amellyel i kéz fertőtlenítését egy perc ulatt el lehet végezni. Nők dicsérete HAVANA. — A Kuibai Nők ■zövetségének országos lcon­­enciója alkalmával a havanai ádió a nők dicsőségét zengi : ‘A kubai nők már nem ér­ik magukat elnyomottaknak, i forradalom felszabadította két a kicsinj’es polgári fel­­őgás béklyóiból. Földművelé­si munkát végeznek, cukor­­iádat vágnak, forgalmi rend* írok, forradalmi katonák sze­­■epét töltik be. A forradalom 'ehetővé tette a nőknek, hogy megmutassák, hogy kemény nunkát is tudnak végezni.” Londonban Jo Aberdeen tervezte ezt a libatollas “öltözetet” az 1966. Festival of Poultry Feather Hats­­re.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents