Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-15 / 50. szám

Thursday, Dec. 15, 19GS FÜGGETLENSÉG 7. OLDAL WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR A kenyér financiális elemzése “Nagyobb forgalom, keve­sebb haszon” — ilyen jelszót a gazdasági élet nem ismer. El­lenben ismeri a megnöveke­dett forgalom átkát a U. S. Mail. Az amerikai posta, mint ismeretes, krónikus deficittel küszködik, ma már arról be­szélnek a főpostamester (pos­taügyi miniszter) környezem tében, hogy a veszteség a mos­tani financiális év végén.- 1967. junius 30-án, már el­éri a félelmetes mélypontot' a billió dollárt. Sőt talán túl­haladja ezt a veszélypontot 1,2 billió dollár lesz. Az eddigi “rekord” deficit 1960—1961- ben volt, 914 millió dollái veszteség. A posta rekord veszteségé­nek egyik oka az, hogy a sze­mélyzet fizetését nagyobb mértékben emelte a kongresz­­szus, mint Johnson elnök ja­vasolta. A másik okért ma­gát kárhoztatja az ország né­pe, mert a másik ok a postai küldemények előre nem Iá tott megszaporodása. Több le­vél és főleg több csomag s posta veszteségét csak növel­heti. A fő bűnösök nem az egyének és családok, hanem az üzleti vállalkozások, ame lyek milliószámra küldenek szét reklám-nyomtatványokat és minta-árukat Mr. Occupant címére. Ez év elején a posta 77 billió postai küldeménnyé számolt, de most már inkább 80 billióra szól a becslés. Mint hogy bizonyos küldeményekre a posta ráfizet, világos, hogy a forgalom növekedése a vesz­teséget sokszorozza. , Valamit, keveset, ami azon­ban a posta milliós és billiós forgalmában sokat jelent, te­hetünk mindnyájan és a fő­­postamester kéri is ezt mind­nyájunktól : A karácsonyi üd­vözlő kártyákat tartalmazó le­­vélboritékokra ragasszunk 5 centes bélyeget, ne spóroljunk egy centet. Az 5 centes levél­nek az az előnye, hogy á fel­adó visszakapja, ha a cimzett elköltözött és uj címe isme­retlen. És az 5 centes leveleket a posta gyorsabban továbbít­ja, a 4 centes levelek csak az 5 centesek kihordása után ke­rülnek sorra. Az egy cent kü­lönbözet dollármilliókat jelent a postának. Mit fog tenni a januárban összeülő 90. kongresszus? Emelni fogja egyes postai kül­demények szállítási dijszabá­sát. Az első áldozat (tapasz­talás szerint. . .) az újság és az újságolvasó élsz. * * * A postaügyi miniszter köz­li továbbá mindenkivel, akinek Postal Savings (postatakarék pénztári) bondjai vannak: Ezt az európai mintára meg szervezett szolgálatot az ame­rikai posta fokozatosan meg szünteti. Uj letétet a post* már április óta nem fogad e1 A bondok birtokosai — töbl mint 600,000 személy, 147 mi! lió dollár betéttel —- még a jö­vő év április 26-ig kapnak ka­matot, egy nappal sem to vább. A postaügyi minisztei ajánlja, hogy mindenki váll sa be Postal Savings Bond iát és a pénzt fordítsa U. S Savings Bond vásárlásra. Ez azért is ajánlatos, mert a Pos­tai Savings csak 2 százaiéi kamatot fizet, amig fizet, el­lenben a U. S. Savings Bond, amikor kifizetésre megérik 4.15 százalék kamatot fizet Azokat a Postal Savings be téteket, amelyeknek tulajdo r.osai nem jelentkeznek be­váltásra, a kincstár, a pénz­ügyminisztérium veszi keze­­’ésbe, onnan kell kérni — ha ugyah a tulajdonos tud-e tu­lajdonáról, vagy nincs is már íz élek körében. A Postal Savings elparen tálása alkalmából megemlít j ük, hogy ezt a szolgálatot az amerikai posta 1911-ben lé­tesítette, nem utolsó sor bar, íz európai bevándorló milliói javára, akiknek, európai ta pasztalataik alapján, nem voll bizalmuk a bankokban. Ma már minden századeleji és újabb bevándorló tudja, hogy az amerikai bankoknál elhe­lyezett betétek biztosítva van­nak, tehát pénzük nem vesz­het el. * * * Nagy divat mostanában a szervezett munkásság köréber a sztrájk. A munkaügyi mi nisztérium kimutatása szerint i ez év első kilenc hónapjá­ban 3255 üzemben volt sztrájk és másfél millió munkás át­lag 18 munkanapot mulasz­tott. Az év végéig a sztráj­kolok előreláthatóan rekord “teljesítményre” tekinthetnek vissza : annyi sztrájkra, amennyi 11 év óta nem volt. * * * Jó jel, hogy most a nagy­bani áraik lefelé szállnak, ét rossz jel, hogy az üzletekben az árak nem szállnak lefelé. Ez nem uj jelenség, igy volt mái sokszor a múltban is.: a retail árak nem követik a lejtőn le­felé a wholesale árakat. Pél­dául: 1962 és 1964 közt a nagybani árak 8 százalékkal estek és ugyanebben az idő­szakban az eladási árak az üz­letekben 2 százalékkal emel­kedtek. Jelenleg a fogyasztási cik­kek árai 3,7 százalékkal ma-' gasabbak voltak a múlt évben és az év végéig valószínűleg 4,5 százalékra fog emelkedni a drágulás. Az élelmiszerárak vezetnek, ezeknek drágulása a hivatalos statisztika szerint jelenleg 5,5 százalékos. D* nem minden ár alkalmazkodik a munkaügyi miniszter’um statisztikájához. Például : New York város nyolc milliónyi né­pének népszerű olcsó Horn and Hardart automata cafeteriájí a héten a kis csésze kávé árál két nickelről három nickel’A emelte fel. Ez valamicskével több, mint 5.5 százaléjc, ez 50 százalékos áremelés . . . SEGÍTSÉG! SYDNEY. — Ausztráliában is nagyon elszaporodtak az utonállók, akik nőkkel erősza­koskodnak. Egy mérnök most találmányával sietett a ve­szélybe kerülő nők segítségé re. Olyan kis dobozt konstru­ált, amely gombnyomásra fül­­siketitően kiált, felveri a kör­nyék csendjét és elriasztja á legelszántabb aszfaltbetyárt is. Ezerszámra adnak el az uj készülékből, amelynek felta­lálója elmondotta, hogy rend­őrségi jelentésékből meritet te az ötletét. Azt mondják ugyanis a jelentések, hogy a legtöbb esetben elkerülhető lehetne a baj, de a nők több­sége ijedtében megnémul s képtelen segítségért kiáltani. Most csak annyi lélekjelenlét re van szükség, hogy a készü­lék gombját megnyomja a megtámadott nő. NEW YORK. — Ki tudja, mi minden van abban a ke nyérben, amelyért a péküzlet ben egy árat fizetünk? M mindenért fizetjük azt az egy írat? Tudja-e, háziasszony ol vasó? Persze, hogy nem tud ja, hiszen sohasem tanult adó­tudományt. De tudja a Ta> Foundation of New York. És megmagyarázza: A kenyérben hét főanyag van és több mellékes anyag, például tartósitó. A fő anya gok: liszt, élesztő, növényi zsir, tej, maláta, só és cukor A gyárvállalat, amelyben az élesztő készül, hét szövetségi és hat különböző állami adót fizet. Ezt az adót végső soror áthárítja a kenyér vevőjére A vasút, amely a városoké; szállítja az élesztőt, öt szö­vetségi adót fizet és különfé le állami adókat, aszerint hogy hány államon át történi!, a szállítás. A tejpor készítője hét és hat százalék adót fi zet. A vasút, amely a tejport szállítja, öt szövetségi és több állami adót fizet. Minek i.­­folytassuk? A növényi zsir, a cukor, a liszt, a maláta, a se — mind,mind átmegy a kél adószürőn. És mindezeket az idekat összeállította a Tax Foundation és úgy találta hogy hiába próbálkozik, nem tudja megmarkolni az össze; adókat. Ami biztos, az biztos: legalább 151 adó van egy Cipó kenyérben, mondja. De mindjárt kikorrigálja ezt a hozzávetőleges adatot: ennyi adó volt a tegnapi ke nyérben. nagyon valószínű Európa egyik legromantiku­­sabb pontja az Adriai-tenger jugoszláv partjain épült Ul­­cinj városka. Megvan benne minden, amit a Dél romanti­kája jelent: azúrkék ég, ultra­marin szinü tenger, fövényes partu öböl, tengerbe nyúló, sziklás kis félsziget, a régi tö­­'ök építkezés nyomai, délszaki meleg. Még több is, mert haj­dan az Adriai-tengeren kószá­ló kalózok menedéke, megerő­sített vára volt ez a kis vá­ros. Száz esztendeig kötöttek ki az öbölben a merész kaló­zok vitorlásai, akik kirabolták az Adriai- és Földközi-tenger kereskedelmi hajóit, a foglyul ejtett utasokat és tengerésze­ket pedig Kelet-rabszolga-pia­­cain adták el. Ulcinjben van Európa egyet­len négernegyede. Keletkezé­se a kalózok világába nyúlik vissza. Valamikor, az 1800-as évek legelején a kalózok hur­colták ide az afrikaiakat, hogy rabszolgáik legyenek. Lakosai egyébként is érde­kessé teszik a városkát. Mint­egy hetven százalékuk albán eredetű muzulmán. Rajtuk kí­vül sesztánok és manuszorok élnek Uucinjben és környékén. Keleties arevonásu és öltözé­­kü emberek — sem a város; sem lakói nem nemlékezhet­­nek arra, hogy Ulcinjt valami­kor I. Justinianus római csá­szár alapította. Annál inkább viseli a város a több mint háromszázéves török uralom nyomait. A muzulmán nők — különösen az idősebbek — még ma is hordják a török bugyogót, amely hét méter hosszú kartonszerü anyagból készül és a fehér arcfátyolt. De változnak az idők s az ul­­einji fiatal asszonyok tüsarku cipőt húznak fel a török bu gyogóhoz. A férfiak, különös módon, gyorsabban moderni­zálódnak, nagyobb részük már európai ruhát visel. A lakások s korszerűsödnek, ez nyilván összefügg azzal, hogy kihasz­nálják Uloinj idegenforgal­mi vonzóerejét és lakásuk egy részét fizetővendégeknek ad­ják ki. Egyre kevésbé látni régi törökös kereveteket, a fa­lakat környező fogasokat — ágyak, díványok, szekrények hogy több van a mai kenyér ben és egészen bizonyos, ho^y lesz még több holnap. Legyei elég egy példa: Január else­jétől kezdve a lisztesmolnár tói a pékig minden munkaadó több Social Security adót fos fizetni és nem telik sok időbe mig ezt az adó-pluszt is bele dagasztják a friss kényért)-* Vagy mégegy példa: Ha no vembér 8-án megszavaztunk olyan issue-kat, amelyek a? államnak vagy a megyénél vagy a városnak uj bevételt jelentenek, ez a bevétel főleg % real estate adó emeléséből fog jönni és idővel a kenyér ben el fog keveredni az élesz tővel, malátával, stb.-vel. Miután igy megtudtuk hogy mindennapi kenyerünkéi 451 vagy több adóval izesitvr fogyasztjuk, kutassuk fel, í Tax Foundation segítségével még egy és más szükségle tünkben megbúvó adókat amelyeknek angol neve: hid­den tax. Találó név, csakugyan azok az adók úgy megbújnak i portékában és árában, hogy a gyanútlan vevő észre sem veszi. Érdekes ugye? Amikor kenyeret, húst, almásrétest eszünk, amikor kávét, pepsit whiskyt iszunk, titkon adót is fogyasztunk. Ne higgye éenki, hogy csal étellel, itallal fogyasztunl adót. Őnagysága legújabb di­­vatu kalapjába 150 adó van bevarrva. A férfi öltönyben (nem a lyukas zsebekben) 116 adó rejtőzik. A családi házat ma éppenséggel 599 adó terhe li. csoda, hogy össze nem dől találhatók a családi otthonok ban. Nem hiányzik a rádió televizió, és a háztartási gép sem. Rendkívül látványos ese­mény a városka életében a he­tipiac. Kora hajnalban jönnek az áruval megrakott szamár- és öszvérkaravánok a hegyek­ből, zöldség, gyümölcs, olaj ecet, tűzifa érkezik a piacra Színes, lármás forgatag ez, a vásárlóik kiabálva alkudoznak, az eladók bőbeszédüen kínál­ják, dicsérik áruikat. Délelőtt aztán, miután véget ért a pi­ac, az eladók ellepik az üzle­teket, a szamarak és öszvérek városi portékákkal megrakot­­tan indulnak útnak a hegyek eldugott kis falvaiba. Roman­tikus ut vezet hazáig, olajfa­­erdők, fügefák, citrom- és na­rancsligetek között. A karavá­nok élén halad a családfő szamáron ül, de a család többi tagjai csak úgy, gyalogosan poroszkálnak utána a köves utón. Ulcinjnek még az ipara is — ha ugyan ilyesmiről beszél­ni lehet— tengerparti jellegű. Egy kis olajütő üzeme van és egy tengeri sótárolója. Nem is ebből élnek az emberek, ha­nem inkább az idegenforga­lomból. Sok a szálloda ás üdü­lő, ezekben dolgoznak, vagy szobáikat adják ki. Az üdülő­szezon csak 5 hónapig tart Ezalatt meg kell keresni az egész évi létfenntartás költ­ségeit. Az emberek leleménye­sek, tudnak ügyeskedni. Ulcinj második nagy vonzó­ereje reumát gyógyító rádiu mos, bársonypuha homokja asztmás betegeken könnyítő, 3Óspárás tengeri levegője. HALLOTTA MÁR... . . . hogy VI. Pál pápának egyik fivére az olasz szenátus tagja. . . . hogy Jugoszlávia az első kommunista ország, ahol já tékkaszinó van (csak külföl­diek részére) és vannak mu­latóhelyek, ahol meztelen tán­cosnők inkább vetkőznek, mint táncolnak. . . . hogy George Wachington hamisfogait Paul Revere ké­szítette. 1 Jj rendőrségi módszer, rablók elfogására, az IMPACT. Fenn; a kirabolt üzlettulajdonos jelenti a lablást és az IMPACT fogadja. Lenn: A gyalogos rendőr kapja a hívást, rövidesen elfogja és átkut atja a gyanúsítottat. Kalózfészek volt az adriai kisváros A 100 éves Fred Dietz, kerékpározik Chicagóban. Ez volt a köz­lekedési eszköze 70 év óta. LOTZ JÁNOS KITÜNTETÉSE Irta: Dr. ERDŐDY JÓZSEF Egy Wisconsinban élő ame­rikai magyar parasztcsalád­nak fiúgyermeke születik. A család visszaköltözik Magyar­­országba. A fiú a bonyhádi evangélikus gimnáziumban ta­nul. A jóeszü gyerek az érett­ségi után a budapesti Eötvös Kollégiumba, a kiválók neve­lőintézetébe kerül, majd ta­nulmányainak elvégzése után Stockholmba küldik a magyar nyelv lektoraként. Ott írja meg első könyvét, német nyel­ven, a magyar nyelv rendsze­réről. A könyv tele van tel­jesen újszerű megállapitások­­kal. Miután megbízatása lejár. Lotz János hazatér Magyar­­országba, de látja, hogy ott az akkori viszonyok közt nem érvényesülhet. Visszautazik Stockholmba, vezeti az ottani Magyar Intézetet a második világháború idején, majd 1947-ben az Egyesült Álla­mokba költözik, ahol ma a rewyorki Columbia Egyetem tanszékvezető professzora. És most ott áll Lotz János a magyar PEN Clubban, hall­gatja Sőtér István akadémi­kus beszédét, melyben a ma­gyar nyelv elterjesztéséért tett érdemes cselekedeten méltatja, majd dübörgő taps közepette átveszi a magyai PEN Club emlékérmét, amely csak azokat illeti, akik a ma­gyar nyelv és irodalom nem­zetközi terjesztéséért müveik­kel és munkájukkal vívtak harcot. A tapsolok sorában jelen van a magyar szellemi élet képviselőinek a java: Illyés Gyula iró, Tóth Aladár, a Ma­gyar Operaház v. igazgatója, Hegedűs Géza iró, Tamás La­jos romanista, az Akadémia osztálytitkára, Szenczi Miklós anglicista, egyetemi tanár, Ottlik Géza iró, Telegdi Zsig­­mond nyelvész, egyetemi ta­nár, Jékely Zsolt költő, Ke­­resztury Dezső volt oktatás­ügyi miniszter és sokan má­sok. Lotz János meghatottságá­ban csak rövid köszönetét tud elrebegni. De azután élénken válaszol a feléje röppenő kér­désekre. Feleleteiből kitűnik hogy a Columbia Egyetemen érdekes magyar könyvtárat szerveznek: egybegyüjtik az Isszes külföldön megjelent magyar müveket. Beszél ma­gyar nyelvtanáról, amelynek megjelenését az amerikai hon­védelmi minisztérium támo­gatja. És felel Jókely Zsolt kérdésére: milyen magyar bo­rok kaphatók Amerikában ? Kitűnik, hogy ennek a kérdés­nek is specialistája, sőt: pro­pagandistája a magyar borok­nak. (Adhatna neki jutalékot a Monimpex.) Ő honosította meg a szekszárdi vörösbort a newyorki lakása közelében le­vő italüzletben. Tréfa és komolyság vá.fja egymást ezen a fogadáson, amely szinte búcsú is, mert Lotz János 6 hónapos tanul­mányútja végéhez közeledik Családostul, feleségével, és gyermekével tartózkodott Ma­gyarországon, mert azt akar­ta, tanuljanak meg magyarul, mig ő a könyvéhez gyűjt anya­got. Budapesten tanított az egyetemen, előadásokat tar­tott a Magyar Tudományom Akadémián és a Magyar Nyelvtudományi Társaságb-i ,i. Sok tudós kolléga és számos jóbarát szerencsekivánsága kiséri Lotz Jánost “hazatéré­sekor”, folytassa eredménye­sen munkáját a Columbia Egyetemen. Z * * * • •» E cikk írója Dr. Erdődy Jó­zsef, a budapesti Eötvös Ló­­ránd Tudományegyetem finn­ugor tanszakának tanára, ki­váló nyelvtudós, lapunk cali­­forniai munkatársa Erdődy Lilly színművésznő öccse.) A 9 éves "ügyvéd" fizetése: 4 dollár EAST PROVIDENCE, RI. — Az Associated Press nevű hírügynökség itteni munka­társa jelentette: A rendőrség feljelentett egy portugál bevándorlót, amiért olyan automobilt ve­zetett, amelynek fékjei nem működtek kifogástalanul. A férfi azonban alig tudott angolul és amikor a bíróság elé került, 9 esztendős, ango­lul kitünően beszélő kisfia jelentkezett és arra kérte a birót: engedje meg, hogy ő legyen édesapja tolmácsa. iA biró — az általános gya­korlattal ellentétben —- meg­engedte. A fiú, aki Portugáliában született, azonban itt már ki­fogástalanul megtanult ango­lul, ezeket mondotta: — Édesapám korábban ész­revette, hogy a kocsi fékjével baj van és megcsináltatta a fékeket. A múlt héten azon­ban összeütközött egy másik autóval és ekkor ismét tönk­rementek a fékek. Édesapám egyébként bűnösnek vallja magát. A biró döntése a 35 éves Egidi Medeiroshoz: — Négy dollárra büntetem és egyúttal utasítom: a bün­tetést fizesse ki kiváló “ügy­védjének” tiszteletdijul!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents