Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1966-07-21 / 29. szám
7. OLDAL ' Thursday, July 21, 1966 FÜGGETLENSÉG FABIAN BÉLA SIKERES T EURÓPA! KÖRÚTJA Amerika technológiai gyarmatava válik Európa WASHINGTON D. C. — Az AMSz küldöttségét Jón h so n elnök képviseletében] Walter J. Stoessel, az európai ügyeik államtitkára fogadta. A kihallgatást Dr. Béky-Zoltán készítette elő Williams szenátorral. A küldöttség tagjai: Fiók Aladár bíró, AMSz országos elnöke, Béky Zoltán az igazgatóság elnöke, Kecskeimiéthy József igazgató, Füry Lajos országos titkár, Dr. Szász Zoltán külügyi titkár. A küldöttséget Tihanyi László titkár mutatta be az elnököt képviselő Walter J. Stoessel államtitkárnak. Fiók Aladár átnyújtotta az AMSz memorandumát és nagyszerűen felépített beszédében külön is kiemelte a beadvány pontjai közül: Az orosz csapatok kivonását Magyarországról. A szabad választást. NEW YORK. — A Democratic National Committee All Americans Council ja közzétette Lyndon B. Johnson elnök pröklamációját a “Raibnemzetek Hetével” kapcsolatiban. Az elnök nyilatkozata a következőképpen szól: A kongresszus közös döntése 1959. julius 17-én felhatalmazza és felkéri az Egyesült Államok elnökét, hogy intézzen nyilatkozatot Amerika népéhez, julius harmadik hetét minden évben “Rialbnemzetek Hetének'’ nyilvánitva, mind addig, míg a világ valamennyi rabnemzete szabadságot és függetlenséget ér el. A szabadság és igazság eltulaj doni thatatlan j oga minden népnek és ezeket az alapvető jogokat jelenleg megtagadjáík számos népnek az egész világon. Az Egyesült Államok nemzetté alakulása óta szilárdan alkalmazkodott a nemzeti függetlenség és emberi szabadság elveihez és miután szigorúan őrködik ezen elvek felett, az Egyesült Államok alapvető politikája és megdönthetetlen célja marad, hogy ezeket az elveket fenntartsa éis megvalósulásukat elősegítse a világ összes népeinél. Ezért ón, Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok elnöke a hetet, mely juh us 17- én kezdődik, 1966-ban, a ‘Rabnemzetek Hetének’ nyilvánítom. Felkérem az Egyesült Államok népét, hogy ezt a hetet ünnepelje meg megfelelő szertartásokkal és aktivitásokkal és kérem, hogy szentelje gondolatait az összes népek szabadságával és függetlenségével kapcsolatos törekvéseinek. Ennek tanúságára aláírom Az általános emberi jogok biztosítását. Az abortusz törvény azonnali megszüntetését. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az AMlSz teljes égé szében támogatja Johnson elnök vietnámi politikáját. Kérte a több, miint hatszázezer magyart képviselő AMSz ne vében, hogy az elnök és a kor mány a magyar sorskérdéssel foglalkozzon. A memorandumot Dr. Székely Imre alelnök a külügyi bizottság elnöke és Dr. Szász Zoltán külügyi titkár készítette elő. Stoessel államtitkár sokáig beszélgetett a küldöttség tag jaival és megígérte, hogy a legrövidebb időn belül szemé lyesen terjeszti elő Johnson elnöknek a memorandum szövegét és a magyar sorsfcérdéseket. ezt iaz okiratot és az Egyesült Államok hivatalos pecaétj'ével látom el Washingtonban 1966. julius "8-án, az Egyesült Ál'amoik függetlenségének 191- Ik esztendejében. lös a Budapesttől egy órányi "utóútra fekvő falu régészeti it'kait lassacskán feltárja a tudomány. A kis dunántúli település három esztendővel ezelőtt került a nemzetközi tudományos ellet érdeklődésének középpontjába . Dr. Vértes László, a Magyar Nemzeti Muzeum tudományos főmunkatársa a vértesszőllősi mésztuéabányáben ekkor talált rá az azóta híressé vált, 450,000 éves ősi emberi településre. A lelet “Európa legöregebb emberiének” úgynevezett primer dokumentumát szolgáltatta, a kutatóik ugyanis együttesen találták meg az egykori embernek és szerszámainak, továbbá az akkori állatvilágnak maradványait. A majdnem félmillió éves tömegsír előbb az állatvilágról vallott. Dr. Jánossy Dénesnek, a Budapesti Természettudományi Muzeum tudományos f ő m unka t árs án ak vizsgálatai szerint a kürtő száznál több nagyobb és apróbb állat, ’köztük mintegy 20- 25 medve, 6 -6 oroszlán. 8—10 farkas, 1—2 bölény és szarvas maradványait őrizte meg a késői utókornak. Most pedig a vértesszőllősi emberi csontmairadványok tudományos feldolgozása is befejeződött. Dr. Thema Andor antropológus arra a megállapításra jutott, (hogy a település egykori lakói az úgynevezett előembereik kategóriájába-tartóznák. Ez a típus fél-WASHINGTON. — Bármennyire hihetetlenül hangük is, közeledünk ahhoz a ponthoz, hogy Európa — technológiailag —^ az elmaradt földrészek sorába lép Amerikával összehasonlitva. Hogy egészen pontosak legyünk: nem egész Európa, csak szabad Európa. A szovjet ugyanis Siókkal nagyobb lépésekkel halaid előre a modern technológia terén, mint a gazdag nyugati államok. A technológiai szakadék, amely lassanként az Atlantióceánnál is komolyabb választóvonalat képez az öreg és az uj kontinens között, különösen két területen szembeötlő. Az egyik a hagyományos ipari technológia területe. Miközben az angol, német, 'belga és francia ipari produkumok legnagyobb részi) ezen a hagyományos területen megközelíti, sőt itt-ott felül is múlja az amerikait, egyre fenyegetőbben jelentkeznek az elaprózottság veszélyei. Amerika mint egységes egész lép fel Európával szemben, az európai államok viszont a maguk sokkal kisebb méreteivel és külön-külön nemzeti érdekeikkel kezdenek versenyen kívül kerülni. Ezen a hagyományos területen tehát nem annyira a technológiai többkáibb állatnak, mintsem embernek tekinthető “emberfélék” lés a neandervölgyi ősember között. A vizsgálat szerint a vértesszőllősi előembernek primitiv és redőzetlen, de viszonylag nagy űrméretű agyvelejie lehetett. Feltevések szerint Vórtesszőllős őslakója Afrikából származott erre a vidékre. Az első amerikai ür-bébi HOUSTON, Texas. — James McDevitt repülő ezredest, aki 1965-ben a Gemini 4 űrhajó vezető pilótája volt, felesége újszülöttel ajándékozta meg. (Ez azért érdekes, mert ez az első amerikai bébi, aki egy orbiitöló apától származik. De az első ür-bálbit az orosz ürrepülőnő, Tyereiskova szülte, igy az oroszok ebben is megelőztek bennünket egy orbittal. Úgy látszik tehát, hogy az ür rettegett “besugárzása” nem olyan veszélyes, mint hitték. Még mindig az a fontos, amit itt a Földlön csinálunk. ^ ^ ÚJSZÜLÖTT - 75 DEKA A világ talán legkisebb és legsoványabb csecsemőjének született egy öthónapos gyerek a svédországi Lönköpingben. A bébi súlya születésekor 75 dekagramm volt, majd az orvos közlése szerint egy hét után 57 dekára fogyott le. lettudás hajtja előre Amerika ipari fölényét Európával szemben, hanem az öreg kontinens darabokra való széttagoítsáigia és egymás közti megegyezésnek, tudásuk, tőkéjük és technológiájuk egybefogásánaik hiánya. Lehet jó — mondjuk — az angol acél, le drágább az előállítása. Lebet jó — mondjuk — a német optikai gyártmány, de berendezései kezdenek elavulni és ízért drágábban produkál. És :gy tovább. Ezen egy módon 'ehetne segíteni éspedig, ha az európai államok — messze a Közös Piac amugyis megfeneklett célkitűzésein túl —■ egyesíteni tudnák termelő erejüket. Ha nagy európai trösztök alakulhatnának ki egyik vagy másik ipari ágazatban, közös gyártási és értékesítési programmal, ez a hátrány behozható vöt na Amerikáv al ízemben. De ennek hiányoznak a politikai feltételei, mert minden állam a maga keretei között akar maradni. A másik terület, ahol Amerika technológiai fölénye majdnem be1 h o z'h a tat 1 an ná vált, nem a hagyományos, eddig gyártott ipari produktumot ’i jövőben Amerika ipari sztárok, amilyen az ür gazdasági kihasználása, a nagyteljesítményű gyors légiközlekedés eszközeinek megteremtése és a computer-család tagjai. Ne legyintsünk erre azzal a fölényes mosollyal, ami ezeket az uj technológiai területeket még időielőttinek, vagy ’lényegtelennek tekinti. Az előbb felsorolt három terület önmagában olyan végtelenül nagy fölényt jelent a közeli j evőben Amerikai ipari terjeszkedése szempontjából, hogy valósággal kihúzza a jövőt Európa ipari boldogulása alól. Az ür gazdasági hasznosításának egyik óriási fontosságú lépéséhez az európaiak még csak lendületet sem vettek, Amerika azonban már túljutott a gyakorlati megvalósításon. Ez az ür-mübolygók által közve áttett hírszolgálati hálózat, aminek a TV- és rádióadások csak a kisebbjelentőö'ágü — bár szintén igen fontos, — részét képezik. Sokkal fontosabb azonban ennél a hirközvetités, amit Amerika ma már a Comsat hálózatta! olyan tökéletesen megvalósított, hogy ugyanaz a hír, amit New Yorkban most hallunk, ugyanabban a pillanatban hall ható a világ minden államában is. Ennek a jelentőségét akkor értjük meg csak teljesen, ha tudjuk, hogy a hírek eddig kábelek, vagy bonyolult rádió-összeköttetéseiken keresztül juthattak egyik pontról a másik távoli pontra. A belefon-QiSiszieköttetésiekre órákat kellett várni, néha napokat is, ami az üzleti és politikai világban súlyos hátrányt jelentett. Ma már úgyszólván csak tárcsázni kell Londont, vagy Tokiót. Ebben csak a Szovjet fejlődött meglehetősen nagyot és de Gaulle látogatása alkalmával nagyjelentőségű segítséget biztosított Franciaországnak is azzal, hogy vállalta francia hírközlő szatellita fellövését, amihez Franciaországnak nincs meg az eszköze. A másik ilyen óriási jelentőségű terület a modern, szine hatalmas óceánjáró hajlóikhoz hasonlítható befogadó képességű, igen gyors repülőgépek gyártása. Ebben a franciák és brittek megpróbálkoz;ak kooperációt létesíteni a Ocnoorde nevű hangontuli gyorsaságú óriás repülőgép ílőállitásával, de ez még miniig csak terv, sőt a brittek i nagy költségek miatt való•zinü’eg kilépnek még az első gyakorlati lépések előtt. Amerika később fogott hozzá ebhez a típushoz, de máris a megvalósulás előtt áll a technológiái beütemezése, úgyhogy az évtized végére már ész ilyen hatalmas kapacitá-su két- esetleg háromszor hangsebességen túli repülőgépnük. De a ma forgalomban lévő modem modelleket is Amerikai szállítja Európának. A légtöbb nagy európai légi vállalat Boeing vagy Dakota gépekkel repül. A megrendelések pedig olyan hatalmas iramban érkeznek be, hogy egyedül a repülőgépiparunk 4—5 billió dolláros exportot lesz képes megvalósítani a következő években. Hangontuli lebességü óriásgépekben pedig 20—80 billióra becsülik a következő évtizedeik exportját. Ez a modem légi közlekedés ma miár nélkülözhetetlen a kontinensek közti érintkezésben és ebben a vitális technológiában Európa végzetesen emaradt tőlünk. Egyedül a Szovjet haliad itt előre, bár, természetesen, mind tőkebefektetés, mind a gyártási tudás és tapasztalat hiánya miatt sokkal messzebb jár mögöttünk, de mindenesetre a Nyugat előtt jár. A harmadik technológiai terület a computereké, ahol Európa teljesen lemaradt Amerikával szemben. Megint kérem, ne kicsinyeljük le a computerek szerepét. Eddig hajlandók voltunk valamiféle tudományos játékszernek tekinteni, vagy valami csodálatos technikai különcségnek, aminek döntő szerepéről azonban nem i,s álmodtunk. Már pedig a közeli évek ipari fejlődését és minden tudományos haladását nagyrészt a computernek fogjuk köszönhetni. Vagy mondjuk igy: computer nélkül olyan lenne a modern ipar, mint a 19. század ipara lett volna gőzgép nélkül. A computer ugyan nem energiát szolgáltat, hanem a gyártási folyamatnak olyan leegyszerűsítését és meggyorsitását biztosítja, hogy az a terme- j NEW YORK. — Megírtuk, hogy dr. Fábián Béla volt magyar képviselő és a Politikai Foglyok Szövetségéinek elnöke feleségével európai körút na indult, hogy az ottani közvéleményt mozgósítsa a még Szibériában tartott magyar hadifoglyok és iszabadsáigbar*os leányok és fiuk érdeké ben. A túra első állomásáról i stockholmi fogadtatásról már beszámoltunk. Most dr. Fábián a következőkiben megírja dániai sajtókonferenciájának a részleteit. Kopenhága, julius hó....... 1923-ban voltam először Kopenháigában. Az Interparlamentáris Unió itt ülésezett 3 én nemcsak a magyar parlamentnek voltam legfiatalabb képviselője, egyszersmind az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának is legfiatalabb tagja voltam. Volt némi írói és újságírói múltam s igy a n»i csoportunk nagyszerű elnöke gróf Apponyi Albert engem bízott meg azzal, hogy a dán sajtóval az érintkezést megkeressem. Azt gondoltam, hogy könynyü helyzetem lesz. Apponyi, i mi csoportunk vezetője fejjel magaslott ki a konferencia összes résztvevői között. Úgy szellemileg, mint fizikailag — az igazunk is magáért beszélt. Trianon igazságtalanságát nem lehetett tagadni. Az utódállamok képviselői védekezésben voltaik, igazságunk tudatában mi magyarok voltunk a támadók. Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország. Ez volt a jelszó, melyet hazulról magunkkal hoztunk. Egy becsületes dunai rendezés, az összes dunai államok közös érdeke. Békesség legyen, amely ne kényszerbékén alapuljon. Igazunk volt és mégis megbuktunk propagandánkkal, dacára Apponyinak és az igazságnak. Hogyan? Az első este fogadás volt a I királynál a gyönyörű királyi palotában. Az est szenzációja volt tíz kalotaszegi viseletbe öltözött román fáta, állítólag rcmán képviselőik leányai. Gyönyörűek voltak, mulatságosak voltak, remekül táncoltak. Másnap reggel az egész sajtóban ők voltak az első oldal, mi rólunk, a magyar küldöttségről, Trianonról egy kutya se ugatott. Leégtünk. Ekkor tanultaim meg: Nem lési költségeket szinte a gőzgép fellépésénél is nagyobb arányban csökkenti. Márpedig Európa computer piacát 80 százalékban amerikai cégek (ebből a 70 százalékot egyedül az IBM) uralja. Az egyetlen Anglián kívül komoly computer-gyártás nincs Európában, azaz ahol van, az amerikai" vállalatoké. A Szovjet itt is igyekszik, de a computergyártás méreteiben még messzebb maradt el Amerikától, mint az előbbiekben említett két technológiai területen. Ha hozzávesszük ehhez az atomenergia ipari hasznosilását( hajók, elektromos telepek, stb. szolgálatában), amiben Amerika szintén torony magasan áll Európa fölött, vagy a tengervíz sótalanitását, ami az emberiséig ivószükségletének biztositásában ikb. tíz éven belül élet-halál kérdést fog jelenteni és sok más egyéb, általunk alig ismert, vagy elhanyagolt technológiai újítást, bizony nem túlzás az, ha azt mondjuk, hogy Európa a modern élet, a közeljövő technológiájában, rövidesen teljesen Amerika gyarmatává válik és esetleg arra kerül a sor, hogy Amerika egy újabb Marshall-segiélyt, ezúttal egy technológiai Marshall-tervet dolgozzon ki Európa jövőjének újbóli felépitésóre. elég, ha az embernek igaza van. Az igaziságot oly módon kell feltálalni, hogy a sajtó annak közlésétől ne tudjon eile magukat a magyar anyák •zárkózni. A sajtótól nem jóindulatot kell kiérni, anyagot kell neki adni. A sajtókonferenciát a Mereur Szálló nagy fogadótermében tartjuk. Időpont két óra. Jóval a kitűzött időpont előtt a fogadótereim zsúfolásig megtelt újságíróikkal, rádió és televízió emberekkel. Jelen van az egész dán sajtó, az amerikai ügynökségek közül az Associated Press. Feleségem a vendéglátó,, minden érkezőnek átad egy általános ismertetést a magyar ügyről, mindenkihez van egy kedves szava. Megkezdődik a pergőtűz. Kérdés: Mik a tervek a tizedik évfordulóra ? Fábián: Mi nem szimpátiát kérünk a világtól. Szimpátiát eleget kaptunk. Mi a szabad világtól azt kérjük, lépjen közbe a magyar politikai foglyok érdekében. A szovjet vezetők az interveniáló államférfiaknak azt válaszolják, hogy a szovjet táborban nincsenek politikai fog'yok. Akárhogy nevezik őket, foglyok, magyar foglyok vannak börtönökben Magyarországon és Szibériában. Szabadlábra kell helyezni őket. Ez elsősorban humanitárius kérdés. Tiz év elég volt. Meddig akarják fogva tartani őket. Hőseinket, akik az egész világ szabadságáért harcoltak ? Kérdés: Mit tehetünk mi a magyarokért ? Fábián: Adjanak nekünk teljes nyilvánosságot. Kérdés: Mit tehetünk mi októberben ? Fábián: Október mindenütt tegyen egy nagy jaj kiáltás, szolidaritás a magyar néppel, az októberi gyerekeikkel, kik mlég mindig börtönökben vannak. Edna (a feleségem): Szabad nekem is néhány szót mondanom. 7090 magyar leányt deportáltak Szibériáiba. 14—18 évesek voltak. Most 24—28 évesek. Én nagyanya vagyok. Arra kérem a skandináv anyákat, gondolják behelyzetébe, kiknek lányai, fiai biz év óta vannak Szibériában. A sajtókonferencia után a dán rádióban és a televízióban beszéltem. A már említett európai szétdaraboltság mellett ennek a lemaradásnak legfőbb oka az, hogy az európai államok nem fektetnek be elegendő összeget a kutatásiba. Amerika egyedül többet áldoz erre a célra, mint Nyugat-Európa együttvéve és a Szovjet is hatalmas karéjt kanyarit ki sóikkal kisebb nemzeti jövedelmiéből, mint a nyugati szabad országok. Másik ok a tudóshiány, amit részben az európai szakképzés ás kutatóintézményeik kisebb állami segítése, részben az idéz elő, hogy az európai tudós Amerikáiba jön, ahol sokszorosan többet kereshet. E tekintetben a legnagyobb áldozat Anglia, ahonnan lóvénként mintegy kétezer tudós, kutató lés nagykészültséigü mérnök távozik az Egyesült Államokba. Nem mintha az európaiak nem tudnák megfizetni a tudósaikat, hiszen általában igen gazdagok, hanem mert erre nem fektettek eddig súlyt. Az amerikai technológiai hegemónia tehát egyre kirívóbbá válik Európa fölött, ami végső fokon nem kedvező magára Amerikára nézve sem, mert elmaradt ipari partnerekkel nem tud egészséges együ I tmüködést kiépíteni. ŐSEMBER A DUNÁNTÚLON BUDAPElST. — Vértesiszől- úton helyezkedik el a még in-Az Amerikai Magyar Szövetség küldöttsége a külügyminisztériumban Három éiszakán keresztül okoztak zavargásokat néger gangek Chicagóban. A rendőrség készenlétben. IKON ELNÖK NYILATKOZATA A “RABNEMZETEK HETÉRŐL” Az Amerikai Magyar Szövetség küldöttsége a külügyminisztériumban. Balról jobbra: I)r. Tihanyi László külügyi titkár, Rév. Kecskeméthy József igazgató, Walter J. Stoessel az európai ügyek államtitkára, Fiók Aladár biró, az AMSz elnöke, Ft. Dr. Béky Zoltán püspök, az igazgatóság elnöke, Dr. Szász Zoltán. AMSz külügyi titkára, Füry Lajos, AMSz országos titkára.
