Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-19 / 20. szám

FÜGGETLENSÉG Autóbuszok a felhők felett 7-IIC OLDAL WASHINGTON. - Atom korszak. A beatnikc-k és a be­­atle bogarak kora ... Mennyi neve van korunknak! A leg­újabb: a repülő autóbuszok kora. Acélóriások korába lé­pünk még ennek az évnek vé­geteké. Megjelennek a magas­ságban repülőgépek, amelyek­ben 250 személy fog ülni. Már neve is van az ilyen légi kocsinak: “Stretch jet”. Utá­na következik idővel a “Jum bo jet” — ez már 500 szemé lyes kocsi lesz. És még a ter­vezés stádiumában van, de nem késik soká, a “Jet bus” — 1000 személyes légi autó­busz. És ezek a légi góliátok nemcsak nagyok lesznek, ha­nem sebesebbek is, mint a mostani leggyorsabb jet repü­lőgépek. Már nem “a jövő ze­néje”, hanem a legközelebbi idő ígérete a hangnál sebe­sebben száguldó jet, amely 1800 mérföldnyi sebességgé] két óra alatt szeli át a nagy országnak légiterét, New Yorktól San Franciscóig. A felkiáltójelek mögött kér­dőjelek leselkednek. Biztonsá­gosak lesznek ezek a mam­­mut repülőgépek? Hogyan fognak az emberek megbarát­kozni a szédítő sebességgel? És a repülés olcsóbb lesz-e? Vagy talán drágább? A repü­lőgép gyártók bizakodók. Hogyisne, hiszen mesés fejlő elés és mesés profitok tűnnek fel a láthatáron. Valósággal forradalmi fej lődés előtt áll a repülés és en nek oka az, hogy egyre többen akarnak repülni. A személy szállító vállalatok 1950 óta hétszeres kapacitással dolgoz nak, ebben az évben az uta­sok számának további 20 szá zakókkal való emelkedésére számítanak, a következő öt évben a forgalom előrelátha­tóan duplája lesz az öt év előttinek. Boeing, Douglas és Lock­­head az uj korszak úttörői. Elsőnek Douglas DC-8 Super 61 gépe fog ez év végefelé fel szállni. Ez lesz az első stratch jet, vagyis olyan, amely ki szélesíti (stretch) az “autó bodyt” — 251 utast tud be fogadni. Több mint öt tucat ilyen gép van rendelés alatt. A még óriásabb, Boeing jum­bo jet repülőgépe, 1969 szep­temberében lesz kész; ez 490 utast fog szálitani. Eire az­tán rálicitál Douglas az eme­letes jumbóval, amelyben — mint a newyorki Fifth Ave nue és a londoni autóbuszok­ban — lesznek “földszinti és emeleti” széksorok, és azok-ban 550 utas fog ülni, kilenc mérföld magasságban, maga san a felhők felett. Lockhead 750—900 személyt befogadó légi autóbusza tulajdonkép pen katonai szállítónak készül, de lehetséges, hogy civil for galmat is le fog bonyolítani. Az emeleten csak 225 sze mélynek lesz hely, a földszin ten áru, vagy katonai felsze relés. Az ilyen jumbo jet for­radalmi változást fog hozni a teherszállításban, amennyi­ben olcsóbb lesz, mint a truck szállítás. Egy tonna áru szálli tása New Yorktól San Fran­­ciscóba 208 dollárba fog ke­rülni — 32 dollárral keveseb­be, mint teherautóval szállít va. Még csak ez év vegén dől el, hogy hozzálátnak-e az első su­per gyártásához, amely han­­gontuli sebességű lenne. Ne­ve már van ennek a csodagép­nek: SST. Ha megvalósul a terv, egy-egy ilyen gép ára 30 millió dollár lesz. A terve­zés és kidolgozás, a gyártás oly költséges, hogy egyetlen privát cég sem vállalhatja. A kormány magára vállalta a kí­sérleti és kifejlesztési költsé­gek 75 százalékát; a gyár cási költség persze a gyárakat fogja terhelni. * * * Ami a viteldijakat illeti, ál falában olcsóbbodást lehet PÁRIS. (Saját tudósítónk­tól). — Reims ősi francia ko­ronázó város népét heteken át rémületben tartották a E rankens te in-ban d a holdup­rablásainak sorozata. A ban­diták fekete nylon harisnyá­val eltakarták arcuk egy ré­szét, ami az arcukból látható volt, hogy valahogy a közép­kori bűvészre emlékeztetett, azért nevezték a bandát Fran kenstein-bandának. Heteken át nyomozott a vá­rosi rendőrség, az egész kör­nyék rendőrei és csendőrei se­gítettek, mégsem sikerült a holdupolókat elcsípni. Mái csaknem 100,000 frank volt a rablók zsákmánya. Történt egy napon, hogy egy autó belefutott egy má­sik autóba, a vétkes hajtó el­szaladt, odahagyta az autó­ját, amelyről mindjárt kide­rült, hogy lopott autó volt. Át­kutatták a lopott autót és ta­láltak benne egy szállítóleve­let, mely szerint egy televízi­ót kap Kocsis Katalin, és ta­láltak egy papírzacskóban sze­várni a legújabb fejlemények tői, hiszen már kiszámították, hogy ezek a gépóriások egy utast 50 dollárért szállíthat­nak az országon keresztül, vagy 75 dollárért az Atlanti óceánon keresztül. Ma még a turistaosztályokban is három szorannyi a viteldij. De gyors átmenet az olcsóbb viteldijak­ra nem lehetséges, mert na­gyok a kezdeti költségek. Ta­lán 1971-ig kell az olcsóbb vi­teldijakra várni. Viszont egyes repülővállalatok maga­sabb viteldijakat jósolnak, te­kintettel arra, hogy a jumbo repülés kényelmesebb és gyor sabb lesz. * * * Kérdések kergetőznek. Ér­tékes kérdés, például, az, hogy ha valami okból sürgősen kell a repülőgépből kiszállni, ho gyan szállhatnak ki, hogyan ugorhatnak ki ötszázan ? Boe­ing jumbo ’jetjén a négy fc ajtón kívül lesz még hat nagy szükségkijárat. Későbbi terv: lépcső helyett sikló. És hogyan lehet ily sok utas csomagjait kezelni? Az autó rnation valamilyen alkalmazó sara gondolnak. De még na­gyobb gondot okoz a vámke­­kezelés. 500 személy csomag jakiak kezelése órákig eltart­hat. Valaminek történnie kell: a vámőröknek módot kell ad­gedi paprikát. Detektívek fel­keresték lakásán Kocsis Ka­talint. Nem kellett sokáig fag­gatni; miután letörölte köny­­nyeit, vallott és vádolt: A televíziót ajándékba vet­te neki Egresy Ferenc, a ba rátja, akivel három hét előtt ismerkedett meg. Feri elhal­mozta ajándékokkal, ő (Kata­lin) azt hitte, hogy Feri jó üzleteket csinál, mindeneset re ezt mondta neki Fért,'’vala­hányszor több napra eltávo­zott. Ezek után már nem volt kétséges, hogy a rablók nyo­mában vannak a detektívek, hiszen már korábban többen, a kárvallottak, azt mondták, hogy Frankenstein és a társa magyarul beszéltek egymás­sal. Katalintól megkapták Eg­resy Ferenc címét. Felkeres ték Egresyt. A személyleirá­­sok, amiket róla kaptak, ráil­lettek. A jólöltözött, jóképű, 37 éves férfi első tekintetre a legjobb benyomást tette rá juk. Dús hajzata divatosan fésülve, borostyánkő-keretes szemüvege jómódú direktor­félét sejtetett... Négy hold­­up rablást mindjárt bevallott, a többiét egyelőre nem firtat­ták. Mielőtt lefényképezték, leszedték a fejéről a parókát (amely, mondta, 1500 frank­ba került),, s amikor leszed­ték szemüvegét, kiderült, hogy annak lencséje nem is len cse, hanem közönséges üveg; a tekintélyesebb kinézés ked­véért hordta. Kiderült, hogy a ‘bandának’ csak két tagja volt. Hol a má­sik? “Meglógott.” Egresy itt maradt, sokáig itt marad. Pedig éppen előző este mondta a barátnőjének: “Katinka, pár nap múlva me­gyünk messzire, Brazíliába.” Jó leckét kapott az élettől és Egresy Ferenctől Kocsis Katalin, a 32 éves magyar ta­nítónő, aki Egresyvel egyidő­­ben, de nem együtt vándorolt be Franciaországba. FŐNÖK ELVTÁRS A vállalat titkárságára be­nyitott egy férfi. Bevágta ma­ga mögött az ajtót, senkinek sem köszönt, törtetett Volna előre. A titkárnő utánaszólt: — Jó reggelt főnök ur. A férfi meglepve fordult hátra: — Honnan tudja, hogy én vagyok a főnök ? — Aki így viselkedik, az csak az uj főnök lehet. íi arra, hogy belépjenek az jj korszakba. Szükség lesz uj repülőterek­re? Nem okvetlenül. A légi autóbuszok részére alkalma ;ak azok a repülőterek, ame 'yek most le tudják bonyo Irtani tengerentúli repülések forgalmát. Ha meglesz az SST, ez csak körülbelül két tucat amerikai repülőtérről szállhat fel, nagysága miatt. A Look head “double delta” szárny oly nagy, hogy azon 100 Ca dillacot is lehetne parkolni. Nagyon lesz a légi zaj ? Igen és nem. Nem azért, mert a jombo repülőgépek gyorsab­ban fognak leszálltai, mint a mostani jetek, rövidebb ideig fogják a fülüket süketíteni, a gyerekeket és a madarakat ijeszteni.. . És hogy állunk a “sonic boom” hangrobbaná tokkal ? Azok nem fognak ab­lakokat betörni, mondják a Boeing emberek. De Francia országban —mint jelentettük — leomlottak középkori kas télyok rozoga falai... Kigyóvadász pap... Zaoharius Mundattuohun dail, az indiai Nagpur Szent Károly szemináriumának 31 éves paptanára, kigyóvadász­­szá képezte ki magát. 1957 óta foglalkozik nem veszély­telen passziójával, oly siker­rel, hogy messze vidékeken is meri nevét a nem-katolikus lakosság is, és ha valahol mérges kígyó tűnik fel, nyom ban üzennek érte. Elöljárói tói engedélyt kapott, hogy minden egyéb foglalatosságát félbeszakíthatja és elutazhat hazulról, ha kigyó-ügyben hi vatják. A befogott állatokat kísérleti és szérumtermelési célból a Bombayban működő méregkutató intézetbe küldi Egyébként maga is tudómé nyos kutatásokat folytat a kigyóméreggel kapcsolatban. ...és varázsvesszős papok India egyes vidékeit kataszt­rofális szárazság sutjtja. Ezek közé tartozik Razsasztán is. A kutakból itt is kiszáradt a viz s a hatóságok és községek drá­mai küzdelmet folytatnak uj kutak nyitásáért. Ebben nagy segítségükre van két katoli­kus pap. Az egyik, a 67 esz­tendős francia kapucinus, P Antoine Guedez, Parbatura nevű község plébánosa. Eddig 2500 helyen talált vizet va­rázsvesszőjével. Éppen vizke­­reső. körúton volt, mikor e La Croix cimü lap munkatár sa felkereste s ennek során 48 óra alatt 17 helyen indult meg a kutásás varázsvessző­je nyomán. Az országrész fal­­-vaiból egymás után érkeztek a könyörgő küldöncök, mert a falusiak között elterjedt a hire, hogy ahol a szakállas pap vesszőjével vizet mutat, ott reménnyel foghatnak neki a kutásásnak. Guedez atya kliense többek között Razsasz­tán egészségügyi miniszter­asszonya is. ____ Egy másik indiai államban, Maharasihtrában P. Stottot, a Szalézi Szent Ferencről elne­vezett missziósrend tagját hívják sürgősen. P. Stott in­gával dolgozik. Mi a kultúra, és mi a civi­lizáció? Kultúrán az emberiség mind­azon vívmányait értjük, ame­­'yeket a természeti és társa­dalmi erők feletti uralomért folytatott harcban elért. A kultúrát két összetevő alkot­ja: az anyagi és a szellemi kultúra. Az előbbihez soroljuk az tnyagi javak termelésére szol­gáló eszközöket és tárgyai kát (gépeket, berendezéseket, építményeket, stb., és maguk­nak a termelőknek az ügyes­légét, készségét, amellyel mű­ködtetik az anyagi eszközö­ket. A szellemi kultúra összete­vői a társadalmi tudat egyes formái: a tudomány, áz er köles, a művészet, a filozófia itb. A szellemi kultúra jelle­ge és fejlettségi foka végső soron az anyagi kultúra mi­lyenségétől függ, amely meg­teremti a szellemi kultúra ér­ékeinek léírehozágiáhzo a fel­tételeket és indíték okát. Civilizáción a társadalom fejlődésének egy meghatáro­zott szakaszát értjük, köze­lebbről az ösközösségi rend felbomlása utáni időszakot. A ‘civilizált társadalmat’ a mun­kamegosztás kifejlődése, a termékek rendszeres cseréje (az árutermelés és pénzgaz dálkodás), az állami szerve zettség, az Írásbeliség elterje­dése, stb. jellemzi. A civili­záció kapcsolatban áll a kul­­■ urával és fejlődésével, de nem azonos vele. A civilizáció a kultúra fejlődésének egy fej ’ettebb fokán jelent meg. Eb­ből azonban nem következik, hogy a civilizált társadalmak fejlődésének minden szaka­szán biztosított a kultúra fej­lődése vagy magas színvonala. A már meglévő kultúra huma­­nista tartalmát egyre gyak rabban veszik semmibe, a ci­vilizáció vívmányait erüber­pusztitásra használják fel. * * * Tudjuk, hogy a Föld fel színe a folyók, a szél, tehát a pusztító erők hatására állan­dóan pusztul. Mekkora ennek a pusztulásnak a mértéke? Földünk felszíne a letaroló erők munkája nyomán való ban pusztul; temérdek anyag kerül például a folyók révén a tengerek fenekére. Ez a pusztító munka a lehordás, a letárolás. Mértéke a különbö­ző földtörténeti korszakokban és földrajzi helyeken igen kü lönböző. A lehordás, letárolás mértékétől csak hozzávetőle ges elképzelések vannak; ezt az úgynevezett denudációs mé­ter fejezi ki. Ez egy olyan szám, mely megmutatja, hogy egy bizonyos terület mennyi idő alatt pusztul le egy mé­terrel. Különösen erps a leta­roló munka a magas hegysé­gekben (viz, jég). Itt a denu­­iációs métert 500—20,000 esz­tendőben állapították meg. A mi földrajzi szélességünkön a nagy folyók által szállított le­begő hordalék alapján 60,000 esztendőre becsülik a denudá ciós métert. Az egész földre vonatkozólag a felszín egy méterrel való lehordását 15 ezer év pusztító munkájának tartják. Az ember gazdasági tevékenysége smán gyorsita ni, de lassítani is lehet a ter­mészetes pusztulás ütemét, mértékét. * * * Mi a lótuszvirág? A lótuszvirág egyes viziró zsa fajok neve. A Nílus kiön léseiben nagy tömegben élő vizirózsa nagy szerepet ját­szott az egyiptomi nép életé ben és vallásos kultuszában Ez az úszó, fogas levelű, fe hér virágú tündérrózsa a pan non flórában nagyon neveze tes növény, mert egyik, a ni lusitól alig eltérő alakjának egyetlen európai termőhelye a Nagyvárad melletti hévizek, ott vadon terem. Onnan átte­lepítették a keszthelyi Hévíz és a budai Császráfürdő hé­vizeibe is. Hévizén sokáig ez volt a betelepített pompás hé­vízi tündérrózsa. Amikor Lovassy S. munkás­sága nyomán a hévízi tóban elszaporodott a dél-amerikai eredetű piros tündérrózsa, a növénytanban kevésbé jártas közönség erre is átvitte a ló­tuszvirág nevet. Ez azonban nem szerencsés, mert ennek a dél-amerikai fajnak semmi köze sincs az ó-egyiptomiak lótusz-kultuszához. Az indiai eredetű, még na­gyobb virágú Nelumbo nucife, rät, amely a szegedi botani­kusként melegvizi tavában látható, ugyancsak lótuszvi­rágnak nevezik. De' hogy a másik lótuszvirággal össze ne tévesszék, hullámrózsának ne­veztek el. Mindkettő Kelet-In­­diában is a Nílus vidékén is él. Az indusok szent lótusza inkább a hullámrózsa lehe­tett. , i * * * Mennyi földünkön a szántó­föld? A szárazföld 134,06 millió négyzetkilométer terjedelmé­nek 9—10 százaléka szántó­föld, vagyis 12 millió négyzet­kilométernél valamivel több. Legnagyobb a szántóiérület aránya Európában, mégpedig 30 százalék, legkisebb Auszt­ráliában és Óceánia szigetein: 2,5 százalék. ÉHEZNI TANUL STOCKHOLM. - P. Oscar­­son své filmszínész kopla­lásba kezdett. Reggel egy csé­sze teát iszik kétszersülttel, ebédre egy kis levest és almát, vacsorára pedig egy szeletke vajas kenyeret eszik. A kopla­lásnak az a magyarázata, hogy ő kapta meg az “Éhség” cimü film főszerepét. ‘:‘Ho­­gyan tudnám teli gyomorral játszani az éhező szerepét?” - mondotta az újságíróknak a színész. TÉVEDÉS BÉCS. — Tévedett az autó mata jós a Práterben. A Stim me der Frau cimü lap meg írja, hogy legutóbb öt asszony dobta be a pénzt az automatá ba, mire a gép mindegyiknél­­azt jósolta, hogy még az idér férjhezmegy. Az öt hölgy kö zül négy nagymama volt, a: egyik pedig dédnagymama. A 36 éves Donald Thoennes, North Olmsted, O.-ból, aki Cleveland­iján a NASA mechanikusa, polinéziai, kókuszdióval töltött csirké­jével 10,000 dolláros dijat nyert Waikiki Honoluluban. A reimsi magyar Frankenstein Floridai alligátorok sütkéreznek és játszanak a napon. Thursday, May 13, 136S AHÄNY KÉRDÉS, ANNYI FELELET Lockheed P-3B Orion gépe, a szabad világ legjobb hosszujáratu tengeralattjáró-ölő gépje.

Next

/
Thumbnails
Contents